Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit

A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak.

Királyok – Szentek – Monostorok

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával indított Királyok – Szentek – Monostorok kutatási program keretében folyó projekt az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében valósul meg. Az ásatást Nagy Szabolcs Balázs, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet középkorral foglalkozó régésze vezeti. A monostor szerzetesi közössége által is támogatott ásatás első, a monostor kertjében zajló fázisa a tervek szerint május végéig tart. Az ELKH csütörtöki közleménye szerint az április óta folyó terepmunkában tapasztalt technikusok, egyetemi hallgatók és a Laczkó Dezső Múzeum önkéntesei is részt vesznek. A régészek a 18. században épült rendház déli udvarán nyitottak szelvényeket, ahol az új- és modern kori csatornák, közművek és tereprendezések rengetegéből már szépen kibontakoztak a nagy múltú monostor maradványai.

A török hódoltság ideje után visszatérő szerzetesek kezdetben sikertelenül keresték a középkori romokat az erdő által visszahódított területen. Csak 1695-től lehetett megkezdeni a romok közvetlen környezetének kitisztítását. Ebből az időszakból származhatnak az ásatás során előkerült legkorábbi, de már a hódoltság utáni éremleletek is. Szintén az újjászerveződő bencés közösség korai emlékei közé sorolható az a habarcskeverő láda. Ennek falenyomatos maradványai viszonylag ép állapotban kerültek elő.

Fotó: Nagy Szabolcs Balázs/ELKH – Eötvös Loránd Kutatási Hálózat/elkh.org

Összetett kép

A beszámoló szerint a szelvényekben az újkori rétegek alatt feltárt középkori falakból egy meglehetősen összetett kép rajzolódik ki. Ezek – méreteiknél fogva – nagyrészt emeletes épületek maradványai lehetnek. Az előkerült fehér vakolatdarabkák, illetve egy kőből faragott ablakkeret töredékei lakó- vagy gazdasági épületekre utalhatnak. Az épületrészletek eredeti szerepét a kutatás jelenlegi fázisában még nem lehet véglegesen meghatározni. A középkori templom ugyanakkor valószínűleg északabbra, a mai épületegyüttes alatt állhatott.

A kutatás során az is bizonyossá vált, hogy az eltérő kialakítású, részben egymást is metsző falmaradványok legalább négy különböző építési periódust vagy fázist mutatnak, ami egyértelműen igazolja, hogy a területet már a török hódoltság előtt intenzíven használták. A középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként különböző edénytöredékek és egyéb kisleletek mellett egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak. A középkort megelőző megtelepedés emlékei közé sorolható többek között néhány őskori és egyéb korból származó edénytöredék, egy római érem és egy késő avar kisszíjvég.

Fotó: Nagy Szabolcs Balázs/ELKH – Eötvös Loránd Kutatási Hálózat/elkh.org

Bakonybél, Borostyánkő, Tihanyi Apátság

Az ELKH pénzügyi támogatásával megvalósuló programnak három pillére van, ezek közül kettő Bakonybélhez kötődik. A monostor középkori építéstörténetének kutatása mellett május közepétől megkezdődött a Bakonybél-Szentkút lelőhely – az úgynevezett Borostyánkő – remetebarlangjának feltárása is. A lelőhelyen korábban egy kápolna állhatott, amelyet a feltételezetten Szent Gellért által is lakott remetelak helyén emeltek.

A projekt harmadik részeként folytatják a Tihanyi Bencés Apátság területén tavaly megkezdett kutatást. Szovák Kornél, a BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatójának vezetésével és Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézet igazgatóhelyettese, tudományos főmunkatársa koordinálásával sor kerül a tihanyi barátlakások területének régészeti terepbejárására és geofizikai kutatására, továbbá megtörténik a teljes Tihanyi-félsziget felmérése LIDAR-technológiával – írják a közleményben.

Fotó: Nagy Szabolcs Balázs/ELKH – Eötvös Loránd Kutatási Hálózat/elkh.org

(MTI)

Címlapkép: Nagy Szabolcs Balázs/ELKH – Eötvös Loránd Kutatási Hálózat/elkh.org 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!