„A kultúrában mintegy száz beruházás van folyamatban 900 milliárd forint értékben. A felsőoktatás új modelljébe ezer milliárd forintot fektettünk, a következő időszakban további 2700 milliárdot fogunk. Nincs kevesebb egyetemi hallgató, jelenleg 290 ezren tanulnak az egyetemi rendszerben, ebből 40 ezer külföldi, számuk tíz éve még csak 10 ezer volt. Az egyetemi rendszerben ma a fiatalok 80 százaléka ösztöndíjat kap” – mondta meghallgatásán Csák János.

Tóth Endre momentumos képviselő kérdésére a miniszterjelölt azt mondta, nem szerepel a tervek között modellváltás újabb állami fenntartású egyetemek esetében. Megjegyezte, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tízszeres a túljelentkezés, „elképesztő a tanári kar”. A Fudan egyetem ügyével kapcsolatban arra is kitért egy képviselői kérdésre, hogy Magyarországnak keletre és nyugatra egyaránt ki kell tekintenie; a kínai tudás is szükséges ahhoz, hogy Magyarországon innováció legyen.

„A diákváros meg fog épülni”

– jelentette ki.

A családügyekkel is megbízott miniszterjelölt örvendetesnek nevezte, hogy a születések száma a 2010-es 90 ezer 335-ről tavaly 93 ezerre nőtt.

„Azok a társadalmak beomlanak, amelyek úgy érzik, hogy nem elég jó az életük. A nyugati világban kevés az esély, hogy bármely ország elérje a 2,1-es termékenységi mutatót. Ez nagyon sokat elmond a kultúránkról, és ez az, ami miatt a kormányzatnak szerepet kell vállalni abban, hogy a családok minél stabilabban tudjanak működni”

– emelte ki.

hirdetés

Csák János azt mondta, hogy 2010 után négy évbe telt rendbe tenni a magyar gazdaságot. Az utána következő hét-nyolc év alatt Magyarország mind gazdasági, mind szociális értelemben óriási fejlődésen ment keresztül. Képviselői kérdésekre válaszolva a miniszterjelölt kiemelte: GDP-arányosan jelenleg az EU-ban Magyarország fordít évente a legtöbbet kultúrára, 1,3 százalékot.

„Arra fogok törekedni, hogy legyen egy térképünk arról, összesen mennyi pénz megy kultúrára. A kultúrát a társadalmi mobilitás és felemelkedés egyik útjának látom. A társadalomban az alulról jövő nyitás mindig a kultúrán, nem pedig a pénzen keresztül történik”

– hangsúlyozta.

Az ülésen jelen volt Hoppál Péter, aki – mint arra Csák János utalt – az új tárcánál kulturális államtitkár lehet. A kérdések sorában Simon Róbert (Fidesz) a szakképző iskolák infrastruktúrájának fejlesztésére hívta fel a figyelmet. Hiller István (MSZP) kiemelte: nem szavaz Csák János kinevezése ellen, izgalmas feladatnak tartja a kultúra és az innováció egybevonását, ugyanakkor még nem látja, miként lehet ezt megvalósítani. Csák János kinevezését kulturális és innovációs miniszterré a kulturális bizottság 12 igen szavazattal, 3 ellenében, 1 tartózkodás mellett támogatta.

Csák János beszélt arról is, hogy meg kell erősíteni a szakképzést, a felsőoktatásban az ösztöndíj rendszert. Az a cél, hogy az embereket hozzásegítsék ahhoz, hogy megálljanak a maguk lábán. A kulturális és innovációs miniszteri poszt jelöltje erről az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában beszélt szerdán.

„A miértekre fókuszálva csoportosítjuk a hogyanokat. A nekem szóló felkérés alapján ezért kerül hozzám a családok ügye, a tágabb értelemben vett kultúra, a szakképzés, a tudomány, a felsőoktatás, az innováció és a vállalkozásfejlesztés”

– mondta bizottsági meghallgatásán Csák János.

A miniszterjelölt az elmúlt harminc év egyik legsikeresebb projektjének nevezte az egyetemi modellváltást és beszámolt arról, hogy a következő időszakban 2700 milliárd forintot fordítanak a felsőoktatás fejlesztésére. Mint mondta, az új modellben pontosan látható, hogy melyik egyetem jó. Óriási eredmény, hogy például a Semmelweis Egyetem mintegy 200 helyet lépett előre a nemzetközi egyetemi listán – tette hozzá. Csák János szerint Magyarországnak háromezer kutatómérnökre lenne szüksége.

„A kis- és közepes vállalkozásokból érkező kutatómérnökök előtt szeretném megnyitni az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot, valamint az egyetemek mérőlaborjait. Fontos, hogy innovációs és tudásközpontokat alakítsunk ki az országban”

– mondta. Csák János.

Megjegyezte, hogy az elmúlt években 2400 milliárd forint ment el vállalkozás-fejlesztésre, ennek 80 százaléka a kis- és közepes vállalkozásokhoz került, ami örvendetes. Fontosnak nevezte a miniszterjelölt, hogy Magyarország jól sáfárkodjon ökológiai és geopolitikai adottságaival, mert ez teszi lehetővé a manőverező képességet a világban. Mint elhangzott, a szakképzésben jelenleg 250 ezer hallgató vesz részt, nagy részük ösztöndíjjal. Hozzátette: a szakképzésben megtörtént a pedagógusok béremelése is. A miniszterjelölt fontosnak nevezte a felnőttek szakmai továbbképzésének megerősítését is. Úgy vélte, azt a problémát, amelyet a kémia-, biológia- és fizika-tanárok hiánya világszerte jelent, komplex reáltárgyak kialakításával lehet kiváltani.

Az ülésen Apáti István (Mi Hazánk), a bizottság elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon számos helyen egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség, és felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a közmunka és a piaci munka nagyobb mértékű összehangolására lenne szükség. Válaszában Csák János úgy fogalmazott, hogy a gépesítés és az automatizálás például az agráriumban és az építőiparban elkerülhetetlen a munkaerőhiány elkerülése érdekében. A közmunka kapcsán megjegyezte, hogy az ezen a területen dolgozók száma 350 ezerről 80 ezerre csökkent, és időre van szükség, hogy itt egyensúly jöjjön létre a munkaerőpiacon. A vállalkozásfejlesztési bizottság hat igen szavazattal, 1 ellenében, 1 tartózkodás mellett támogatta Csák János kulturális és innovációs miniszterré kinevezését.

(Forrás: MTI)

Címlapképen: Csák János kulturális és innovációs miniszterjelölt meghallgatása az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén az Országházban 2022. május 18-án. Balogh Zoltán/MTI