Különleges díszkandallók kerültek elő a Budavári Palota kutatása során
Felbecsülhetetlenül értékes darabok
A Budavári Palota rekonstrukciójának előkészítése során zajlik az épületegyüttes falainak, pincéinek és elzárt tereinek kutatása, további értékes leletek is előkerültek. Emlékeztetnek, hogy a Nemzeti Hauszmann Program egyik legfőbb célja a Budavári Palota teljes rekonstrukciója, hogy a látogatók ismét a századfordulós fényében csodálhassák meg az épületegyüttest. Azt írják, hogy az eredetivel megegyező rekonstrukcióhoz elengedhetetlen megismerni azokat a századfordulós részleteket, amelyeket nem érintettek a háború utáni, ideológiai okokból történt leegyszerűsítő átépítések. A falkutatási munkálatok mellett a Várkapitányság szakemberei és a velük dolgozó szakértők több helyen is folytatták az épületegyüttes pincéinek és elzárt tereinek vizsgálatát. A munka során a déli, D és F jelű épületeket összekötő közműalagútban közel hetven év után bukkantak a palota egykori kandallóinak több, felbecsülhetetlenül értékes darabjára.
A kandallók többsége kisebb sérülésekkel vészelte át a második világháború pusztításait. Még az 1940-es évek legvégén is eredeti helyükön voltak.A palota épületének jelentős bontási munkálatai során azonban valamennyit szétszedték. A most fellelt faragottkő elemek valószínűleg ebben az időben, a palota bontásakor kerülhettek mai helyükre. Az egykori kandallók legdekoratívabb részét elrejthették, vagy a több száz kilós tömböket sikertelenül próbálták elszállítani a pincealagúton keresztül. A folyosót később közműalagúttá szűkítették. Így hosszú évtizedekre teljesen elzárták az értékes kőfaragványokat a külvilágtól.
Több különleges lelet előkerült már
A közlemény szerint a most feltárt leletek beazonosítása során kiderült, hogy a legnagyobb, 16 darabból álló csoport a századfordulón a krisztinavárosi szárny egykori helyiségeibe, az Andrássy- és a Deákelőcsarnokokba készített kandallók elemeit tartalmazza. Ezeken felül előkerült két különösen szépen faragott darab a királyi lakosztály és az első fejedelmi lakosztály között elhelyezett ebédlő márványkandallójából is. Egy további, szépen megmunkált elem az ebédlő és a Szent István-terem között elhelyezkedő, Cercle-terem sarokkandallójához tartozott.
A Várkapitányság a közleményben ismerteti, hogy a Királyi Palotában elhelyezett korszerű kandallókat légfűtésre is használták. Stílusuk és színviláguk mindig összhangban volt annak a teremnek a kialakításával, amelybe kerültek. A kandallókat Seenger Béla szobrászművész, kőfaragómester készítette. Saját maga végezte el az összes szobrászmunkát a gazdagon kifaragott kőtömbök fényezésével, csiszolásával együtt. A kandallók magyar fehér márványból, más esetben pedig gyüdi márványból készültek. Seenger Béla munkásságáért 1903-ban megkapta az Országos Ipartestület aranyérmét. Ferenc József pedig a császári és királyi udvari kőfaragó címet adományozta neki.
Kitérnek arra is, hogy az épületegyüttesen végzett szondázó falkutatási és alapfeltárási munkák során már korábban több lelet is előkerült. Ezek segítenek meghatározni, hogy milyen színű, anyaghasználatú és textúrájú volt a századforduló idején bővített palota. A szakemberek megtalálták a többi között a Hauszmann-kori épület tetejét díszítő palák darabjait. A konyhai, cukrászati és egyéb kiszolgálóhelyiségek zöld betétes és mintázott, fehér keramit padlóburkolatait, illetve ugyanezen helyiségek színes mintázatú Zsolnay-falburkolatainak néhány jellegzetes darabját is.
