Az egyházi iskolák sikeressége a gyermekközpontúságban rejlik

„A jelen törvény hatálybalépésekor fennálló nem állami iskolák és a velük összefüggő tanulóotthonok, továbbá a kisdedóvodák fenntartását – kizárólag egyházi célokat szolgáló tanintézetek (hittudományi főiskola, diakónus és diakonisszaképző stb.) kivételével – az állam veszi át” – olvasható a nem állami iskolák államosításáról szóló 1948. évi XXXIII. törvény első paragrafusában. A törvény demoralizáló hatása évtizedekig rombolta a magyar társadalmat. A rendszerváltás bár lehetőséget jelentett az egyházi iskolák és óvodák számára, mégis 2010-ig, egy konzervatív nemzeti kormány megalakulásáig kellett várni arra, hogy az egyházi nevelés visszakapja régi erejét, hírnevét és fényét.

Évről évre nő hazánkban az egyházi iskolák száma. Míg általános iskolából például 197-et, gimnáziumból 108-at működtettek az egyházak a 2010/2011-es tanévben, ez a szám 2019-re elérte az 529-et, illetve a 241-et. Az óvodáknál is hasonló a helyzet: tíz éve még 141 óvoda működött egyházi fenntartásban, kilenc évvel később már 366.

Nemcsak az intézmények száma növekszik folyamatosan, hanem a tanulók és óvodások száma is. Mi a titka ezeknek az intézményeknek, hogy lehet, hogy népszerűségük napról napra növekszik? 

A szovjet mintára megszervezett totalitárius uralomra törő, állampárti diktatúrának elsődleges ellenségei voltak az egyházi iskolák. Ennek jegyében 1948. június 16-án az országgyűlés egy tollvonással elfogadta ezen iskolák államosításának tervét. A rendszerváltás után az egyházak közül 1989-ben az evangélikusok kapták vissza elsőként oktatási célra a Fasori Evangélikus Gimnáziumot. Ezt követően számos felekezethez jutott vissza a negyven évvel ezelőtt elvett oktatási intézményük is. A diktatúra hosszú évtizedei után az egyházak nemcsak újraindították iskoláikat, hanem kitartó és elkötelezett oktatók, lelkészek és papok által ismét megteremtették az intézmények vallási és világszemléleti szellemiségét is. Az igazi áttörésre azonban egészen 2010-ig, a második Orbán-kormány megalakulásig kellett várni. 

Az Orbán-kabinet az elmúlt tizenkét évben országszerte újított fel, illetve adott át épületeket a történelmi egyházaknak.  A korszerűen renovált, tágas termek és a válogatott tanári-nevelői kar megszervezése komoly és hosszadalmas munka eredménye. Ennek megfelelően először csak a vallásos szülők íratták be gyermekeiket a helyi, egyházi óvodába-iskolába, majd ezen intézmények jó hírének terjedésével egyre több – vallásukat nem mindig szigorúan gyakorló – családok is a helyi, felekezeti intézmények mellett döntöttek.

Így vált lehetségessé az, hogy 1948 után a magyar történelemben először egy új generáció nő fel, amely nemcsak hazaszeretet, ideológiát és hagyományt kap örökül, hanem megtanulja, milyen egy igazi, elfogadó, humánus közösségben felnőni.

A cserkészmozgalmak újraéledése ugyanezt a szellemiséget szolgálja. Ez a fajta elfogadás – amelyet minden áron igyekszik kisajátítani a liberális média – ugyanis rengeteg olyan fiatalnak is segíthet, akik valamilyen tanulási vagy beilleszkedési nehézséggel küzdenek. Az egyházi iskolákban az élénkebb, ma hiperaktívnak elkönyvelt, értelmes és egyébként jól funkcionáló gyerekekben a legtöbb esetben a lehetőséget és nem a problémát látják.

Közösségben gondolkodnak, oly módon, hogy ugyanakkor a diákok egyéni képességeit is figyelembe veszik. Ellentétben sok alapítványi, haladó szellemű iskolával a követelmény magas színvonalú, és érvényesül a „teher alatt nő a pálma” elve, de ezzel párhuzamosan a bátorítás, az erősségekre való fókuszálás is.

Ahogy a reggeli áhítat és imádkozás, a közös istentiszteletek és misék is egyetlen célt szolgálnak ezekben az intézményekben: felismerni, hogy tökéletlenek vagyunk, de mindig fordulhatunk az Úrhoz. Az egyházi iskolába járó gyermekeknek remélhetőleg mindez már természetes lesz és kapaszkodót jelenten későbbi életükben.

Címlapkép: Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelõs államtitkára beszédet mond a megújult és kibővített Zsámbéki Keresztelő Szent János Iskolaközpont avatásán 2020. január 22-én. 
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Iratkozzon fel hírlevelünkre!