Ungváry Zsolt: Nem a rendszer rossz, hanem az ellenzék

Maguk a szövetségesei, a támogatói – akik tényleg ismerik – siettek kijelenteni, hogy ők már eleve tudták, mennyire alkalmatlan lúzer, sőt Gyurcsány idejekorán azt is közölte vele, hogy nem is fog nyerni.

A saját választói sem tartották sokra, igazából a feleségén és a gyerekein kívül nem szereti senki.

Annak idején Orbán Viktorról két elvesztett választás után sem mondták sem a munkatársai, sem a hívei, hogy alkalmatlan lenne, a választói sem zavarták el – és milyen jól tették – mert így módot kapott rá, hogy bebizonyítsa: csakugyan az elmúlt hetven év legnagyobb formátumú magyar politikusa.

Nem feladatunk, hogy politikai ellenfeleinknek tanácsot adjunk, de mindannyiunknak jobb lenne, ha végre a baloldal is elsajátítaná a többpárti demokratikus választások lényegét: a más-más ideológiát hirdető, különböző gazdasági, kulturális, külpolitikai programot, eltérő társadalmi csoportokat képviselő pártok külön indulnak, ezek ütköznek meg egymással.

Nem előre kell összeállni, hanem az eredmények függvényében, a pártok valós támogatottságát figyelembe véve.

Mindenkinek a maga szavazóit kell begyűjtenie, és utána, ha szükséges, koalíció kötésével lehet kormányozni. Nem lehetetlen magányosan is bejutni, jó példa rá a Mi Hazánk esete.


Hirdetés

Na jó, hőzöngenek erre a balliberális összefogás pártjai, de a Fideszt másképp nem lehet legyőzni. Ez azonban azért van, mert a Fidesz nagyon erős. És a rendszer kétség kívül kedvez az erősnek. (A demokrácia alapvetően a többségi akaratról szól, nem valami önjelölt kisebbség helyzetbe hozásáról.) Ha lenne egy 35 %-os Fidesz, 30 %-os baloldal, 10 % radikális jobb és 15 % egyéb, akkor teljesen nyílt lenne a voksolás, vélhetően koalíciós kényszerekkel.

Az igazi kérdés az – erre kell választ találniuk azoknak, akik nyerni szeretnének – vajon miért ennyire erős a Fidesz? Népszerűséget kell gyűjteni, nem a választási rendszert szidni.

A választás célja ugyanis nem a kormány leváltása, hanem a népakarat érvényesülése.

Ha van egy kiemelkedően népszerű párt, akkor logikus, hogy a népakarat az, hogy ők kormányozzanak. Ha ennyire jelentős az Orbán kabinet támogatottsága, ugyan miért kellene leváltani?

Kiderült, hogy a lesajnált választópolgárok okosabbak a vezetésükre vágyó politikusoknál. A pártok irracionális összefogását nem követték a szavazók. Nem automatikusan ikszeltek az egységes listára, a pártszimpátia ugyanis nem olyan, mint a kedvenc csapat iránti szeretet. A rajongott klubnak akkor is drukkolok, ha rosszul megy a játék, béna a balszélső és ostoba az edző.

A párt viszont nem szerelem, hanem praktikusság kérdése. Ha eltérnek az értékrendemtől, azonnal váltok.

Jó példa erre a Jobbik esete. Nem a logóba vagy a névbe, hanem az irányvonalba helyezték a korábbi szavazók a bizalmukat. Amint ez megváltozott, elillantak a támogatók is.

Ahhoz, hogy az ellenzék valaha sikert érhessen el, teljesen át kell rendeződnie. Nem azt latolgatni, hogy most Donáth Anna lesz-e az új üdvöske, esetleg Gyurcsány, Jakab, Karácsony vagy Kunhalmi-e a jövő. Ennek az egész társaságnak el kell tűnnie, és a nulláról, új emberekkel és akár új pártokkal felépíteni valamit. A recept pedig igen egyszerű:

nem hazaáruló, gőgös, önhitt figurákkal, nem idegen érdekek kiszolgálásával, nem nagyhatalmak vagy NGO-k akaratának teljesítésével, nem Brüsszel vagy a CIA szándékai szerint kell politizálni, hanem a magyar választópolgárok érdekeire tekintettel, a magyarok témáit és a magyarok világát képviselni.

Meg kell ismerni a magyarokat, bár egyszerűbb, ha eleve olyan politikusok támadnak, akik abból a közegből vétettek, amiért felelősséget vállalnának.

A választási rendszer pedig a mindenkori győztest jutalmazza. Jó példa rá, hogy az ellenzék – ugyan csökkenő mértékben, de még mindig meglévő – budapesti fölényét egy 48-41-es arányú (tehát 7 %-os különbségű) listás előnnyel 94 %-ban (17-1) váltotta egyéni mandátumra. Aki tehát a kormánypártok igazságtalannak vélt vidéki tarolását sérelmezi, ezt is vegye hozzá.

Ungváry Zsolt: És még mindig nem értik…

Ungváry Zsolt: Elsősorban önmagunknak próbáljunk megfelelni

Ungváry Zsolt: Kire számíthatnak a pápuák?

A címlapképen Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje sajtótájékoztatót tart, miután leadta szavazatát az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskolában kialakított szavazókörben 2022. április 3-án. Forrás: MTI/Rosta Tibor 

'Fel a tetejéhez' gomb