Kaszab Zoltán: Komoly marakodás indult a baloldalon
A választások óta szinte nincs olyan nap, hogy Jakab Péter, a Jobbik elnöke ne rúgna egyet verbálisan Márki-Zay Péterbe és hasonlóan tesz Gyurcsány Ferenc is, aki szombati értékelőjében egészen odáig merészkedett, hogy kijelentette: Dobrev Klárával nyert volna a baloldal. Persze ezt már Márki-Zay Péter sem hagyhatta szó nélkül és – ameltett, hogy burkoltan lebolsevikozta a DK-t – kijelentette, hogy egyetlen baloldali jelölttel sem lett volna esélye az összefogásnak. És ebben valószínűleg igaza is van. Lehet itt a számukra történelmi vereséget, a Fidesz-KDNP számára pedig történelmi győzelmet hozó eredmény okait hosszan boncolgatni, de a legfontosabb mégiscsak az, hogy
az emberek többsége elégedett volt a Fidesz-KDNP elmúlt 4, 8 és 12 éves kormányzásával. A legfontosabb alapvetés tehát az, hogy a választók azt akarták, hogy Orbán Viktor folytassa a munkát.
3 millió 50 ezer szavazattal szemben egy jól mozgósító, mindenkit elérő baloldal sem tudott volna mit kezdeni. Hiszen valójában a közhangulatot mérték fel rosszul. Egy olyan Orbán-ellenes gyűlöletre apelláltak, amely egész egyszerűen nem létezik. Egy olyan Orbán-ellenes, Fideszből kiábrándult több százezres, akár milliós szavazói tömböt vizionáltak, amely nincs. Ezért fals az is, amikor a Momentum nem lesz ott a Parlament nyitó ülésén és amikor Juhász Péter (talán még dereng a kedves Olvasónak a neve az Együtt nevű mikropárt éléről) arról beszél, hogy az Országgyűlésen kívüli ellenállást kell megszervezni. Már csak az a kérdés, hogy milyen ellenállást?
Mivel szembeni ellenállást? A jobb élettel, a magasabb bérekkel, a családtámogatásokkal, vagy a rezsicsökkentésekkel szembenit?
Ráadásul aki a Parlamenten kívüli politizálásról beszél, az a saját választóit is szembeköpi, akik azért szavaztak ezekre a pártokra, ezekre az emberekre, hogy az Ország Házában képviseljék őket. Persze azt is tegyük hozzá halkan: eddig egyetlen Momentumos leendő honatya sem beszélt arról, hogy ha nem akar a Parlamentben dolgozni, akkor a fizetését és a képviselőséggel járó további juttatásokat sem veszi fel.
De térjünk vissza az elégedettség kérdéséhez! Mert egyértelmű, hogy az elmúlt négy évben aki akart, előre tudott lépni ebben az országban és ezt hűen tükrözte a kormánypártok választási szlogenje is: Előre menjünk, ne hátra! Persze ez vonatkozott arra is, hogy ne hagyjuk, hogy a múlt figurái visszatérjenek a hatalomba. És az emberek ezt értették. Elégedettek voltak a kormányzással és nem akarták újra Gyurcsány Ferencet. Ezért nincs igaza a DK elnökének amikor azt mondja: Klárával nyertek volna.
Nem, Klárával könnyen lehet, hogy még ennél is nagyobbat buktak volna.
Ezt már sosem tudjuk meg, az viszont biztos, hogy Gyurcsány Ferencnek esze ágában sincs hátrébb lépni, bár szavai szerint már nagyon unja a gyurcsányozást. Van számára egy rossz hírem: a magyar társadalomba annyira beleivódott 2006 szégyene, hogy míg világ a világ, a Gyurcsány nevet már ehhez kötik majd a választók. Felelős, a saját politikai közössége iránt elkötelezett emberként ezt neki is látnia kellene és a baloldal érdekében akár vissza is vonulhatna. A hatalomvágy azonban úgy tűnik, mindent felülmúl és nemcsak nála van ez így, hanem a baloldal többi szereplőjénél is. Persze amíg ők a koncon marakodnak, a Fidesz kormányoz – szerencsére továbbra is az emberek bizalmát élvezve.
Az ukránok úgy számolnak, Magyarország belép a háborúba, ha az ellenzék nyer
Az ukránok úgy számolnak, Magyarország belép a háborúba, ha az ellenzék nyer
Az ukránok úgy számolnak, Magyarország belép a háborúba, ha az ellenzék nyer
A címlapképen Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke, volt szocialista miniszterelnök beszédet mond a Demokratikus Koalíció (DK) XI. kongresszusán és ellenzéki előválasztási kampánynyitó rendezvényén a Kongresszusi Központban 2021. augusztus 29-én. MTI/Mohai Balázs
