Eltűnt épületek nyomában (36.)

A huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel az épített örökséggel. A világháborúk, a gazdasági válságok, a forradalmak, a politikai ideológiák vagy az emberi hanyagság következtében számos értékes és városképet befolyásoló épület veszett el a fővárosban. Sorozatomban ezeket a rég elfeledett épületeket kutatom fel archív fényképek segítségével.

A városmajori fogaskerekű indóházzal szemben egy lankás hegyoldal húzódik, amelyet egészen az 1900-es évekig vidéki házak, fából készült viskók és kertek borítottak. A századfordulót követően kezdődött meg az Országútnak nevezett terület városiasodása. A Retek utca, később Olasz fasor (ma Szilágyi Erzsébet fasor) hegy felőli oldalán egyik pillanatról a másikra, négyszintes szecessziós és eklektikus házak épültek, mögöttük, a Fillér utca vonalában pedig hatalmas családi villák nőttek ki a földből.

A Florida Kioszk épülete és a kerthelyiség az 1930-as évek elején (Forrás: Országút Anno)

A fogaskerekű vasút városmajori indóházával szemben, a Retek utca és a Trombitás utca közti domboldalon 1928-ban épült fel a kioszk épülete, amelyet a kor kedvelt építésze Fónagy (Fuchs) Béla építészmérnök tervezett és építtetett. Egy városi legenda szerint, a Fuchs család még az 1880-as években kezdődött nagy kivándorlási hullám idején hagyta el az országot, az Egyesült Államokban, Floridában telepedtek le. Az ifjú Bélát az első világháborúban az európai frontra vezényelték, majd 1918-ban ellátogatott Magyarországra. Annyira megtetszett neki régi hazája, hogy itthon maradt és családot alapított. Mikor megépíttette a kioszkot, a gyermekkori floridai élményeire emlékezve nevezte el a zenés-táncos éttermet Florida Kioszknak.

A háttérben látható a tánctér, előtérben az éjszakai fényárban úszó Retek utcai főbejárat (Forrás: MNDA)

A hatalmas, szinteltolásos neobarokk épület bejárata a Trombitás utcából nyílt, azonban a nagyközönség a Retek utcai bejáratot használta, ahonnan lépcsőn és egy sétányon lehetett elérni az éttermet, amely mentén kandeláberek és egzotikus növények sorakoztak. A kioszk Városmajor felé eső oldalán kovácsoltvas és bábos kőkorláttal szegélyezett teraszokat alakítottak ki, az alatta elterülő hársfákkal teli kertben színes lampionokkal megvilágított, kihúzható ernyővel fedett tánctér és kerthelyiség kapott helyet, ahol nyaranta hajnalig mulatott az előkelő vendégsereg. A kiszolgáló helyiségeket és a hatalmas konyhát a teraszok alatti szuterénben helyezték el. A téli időszakban a tágas, egybenyitható belső terekben folytatódtak az táncmulatságok. Az épület belső tereit Hexner József kávéházi bútoraival rendezték be.

Délutáni tea és tánc a Floridában, 1930-as évek vége (Forrás. FSZEK)

A kioszk szinte egész nap nyitva állt a közönség előtt, más zenekar játszott ebéd alatt, más a délutáni tea idején és este. Az asztalfoglalásért díjat kellet fizetni, amelyért a tánctér közelében kellett a legtöbbet fizetni. A pincérek fehér, míg a főurak fekete öltönyt viseltek. A Retek utcai bejárat előtt pedig a tányérsapkás portaszolgálat számára külön telefonkészülék állt rendelkezésre, akik innen hívták és vezényelték le a taxiforgalmat.

Az 1940-es években készült légi fotón jól látszik a kioszk és a kitekerhető napernyővel fedett tánctér elhelyezkedése (Forrás: www.skyscraperscity.com)

A második világháború azonban gondoskodott róla, hogy az idill ne tartson sokáig. A visszaemlékezések szerint egy légibomba vagy egy tüzérségi zárótűz telibe találta a neobarokk épületet, amelynek csupán az alapja maradtak meg. A hatalmas, elhagyott telket pedig birtokba vette a burjánzó növényzet, a futball-labdát kergető gyerekek, akik számos alkalommal találtak evőeszközöket és tányér-töredékeket az ideiglenes focipályán.

A neobarokk épület helyére ideiglenes focipálya és grund került (Forrás: www.skyscraperscity.com)

De a grund sem maradhatott örökké: sokáig egy bolgárkertészet volt az egykori népszerű mulató helyén, majd 1962-ben megkezdődött a 280 szobás vasbeton szörny, a Budapest Körszálló építése, amely a szocialista ipar és a szocialista ember diadalát hirdette.

1962-ben megépült a vasbeton szörny, a Budapest Körszálló (Forrás: Fortepan)

A csúszózsaluzásos technológiával épült toronyházat Szrogh György tervezte és csaknem 64 méter magasra emelkedett a villanegyed közepén, ezért a pesti köznyelv csak „félig bevert szegnek” csúfolta a környezetbe nem illeszkedő henger alakú szállót. Napjainkra egy letűnt kor mementójaként várja – remélhetőleg nem sokáig – a buldózerek eljövetelét.

(A sorozat jövő héten folytatódik.)

Fecske Gábor László

 

 

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!