Francesca Rivafinoli: A hős böjtölő
Van Márki-Zay Péternek ez a szilárd elképzelése, hogy ő a Fideszből kiábrándult keresztény szavazók megszólításával fogja megnyerni a választást, mondjon neki bármit a sok ostoba aberrált áruló stratéga. Hogy mennyit hoz ez az elgondolás és mennyit visz, az persze objektíve csak április harmadika éjjelén fog kiderülni, mégis – mint ellenségszerető katolikus felebarát – egy minapi videó példájával bátorkodnék megvilágítani, hol is lehetnek a bökkenők. Persze nem muszáj rám hallgatni; a továbbiakban is nyitott vagyok minden kontraproduktív MZP-akcióra.
A történet a következő. Érkezik a miniszterelnök-jelölt valahová az erdőszélre, ahol épp pörkölt rotyog egy bográcsban, ám a szakács sietve közli, hogy természetesen készültek külön húsmentes étellel. Ami Márki-Zay Péter számára kiváló alkalom arra, hogy a kamera előtt kifejtse:
ő ilyenkor 40, sőt akár 46 napig nem eszik húst és nem iszik alkoholt; ugyanakkor azt is gyorsan hozzáfűzi, hogy definíció szerint a csirkemáj és a zsírszalonna például nem hús, tehát ilyeneket ő is fogyaszt nagyböjtben is.
Majd záróképnek látjuk a hős keresztény hazafit, amint egy láthatólag frissen sült, ínycsiklandozó házi perecet fogyaszt szenvedőleg. „Ez ilyenkor lemondással jár. #MZP” – összegzi az üzenetet a Facebook-poszt.
Mármost kezdjük azzal, hogy ha egy szavazó kiábrándult egy pártból, amiért az úgymond politikai termékké tette a kereszténységet, akkor nem feltétlenül olyan politikus karjaiba akar omlani, aki politikai termékké teszi a kereszténységét. Kivéve, ha szeret nagyokat csalódni. Kampányhajrában marketingvideót forgatni arról, hogy milyen szilárdan és kitartóan böjtölök – az sajnos a kereszténység politikai célokra való felhasználása. Nem beszélve arról, milyen kínokat kell kiállniuk ateista barátainknak, akik a falra másznak a Fidesz kereszténységétől, erre most a feladatuk az lenne, hogy olyasvalakire cseréljék le, aki monomániásan hajtogatja, hogy előbb járt templomba, mint Orbán Viktor.
Aztán ott van az, hogy a keresztény embernek fülébe cseng a legutóbb hamvazószerdán átismételt Máté 6,17: „Amikor te böjtölsz, (…) az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van!” Logikusan ebből az következik, hogy ha valakiről nem tudjuk, böjtöl-e, az nagyobb valószínűséggel böjtöl Istennek tetsző módon, mint aki böjtölését a plénum elé tárja.
Olyasmi ez, mint amikor a teológus Perintfalvi Rita számon kérte a kereszténydemokratákon, miért nem látni-hallani sehol, hogy titokban, névtelenül adakoznának a szegényeknek. Kérdésben a válasz.
De ott is erősen kileng a farizeométer, ahol MZP arról tanít minket, hogy a böjt csupán „a melegvérű állatok harántcsíkolt izomzatára” terjed ki, így a csirkemáj ugyanúgy nem minősül húsnak, mint a brokkoli. Az simán előfordulhat, hogy a keresztény ember böjt idején egy-egy gyarlóbb pillanatában keresgéli magában a kibúvókat (hogyan definiáljuk az édességet, mit nevezünk étkezésnek – egy jó kis forró csoki például halmazállapotilag szinte víz, azt meg Jézus Krisztus is fogyasztott a pusztában), de a magát komolyan vevő hívő már az efféle gondolatmenet vége felé elszégyelli magát.
Erre jön ez a mintakeresztény, és még ki is posztolja büszkén, hogy a máj nem hús.
Az pedig külön színt ad az egész történetnek, hogy a szövetséges Donáth Anna egyidejűleg pont amiatt lamentált a maga felületén, hogy Magyarországon „milliók élnek egzisztenciális kiszolgáltatottságban”, és konkrétan „párhuzamos megélhetési válságok tombolnak”, immár többes számban (a március 15-i hosszú hétvégén pedig nyilván Mészáros Lőrinc töltötte fel a szálláshelyeket csurig statisztákkal, hogy azt higgyük balgán, a polgároknak még wellnessre is futja válság idején). Ha a magyarok milliói az év 365 napján az egzisztenciájukért küzdenek, és a farhátról is csak álmodnak, akkor nem cinikus-e vajon kiállni, és hősies lemondásnak beállítani, hogy MZP 40 napig bográcsgulyást nem, csak csirkemájat, zsíros pirítóst, harcsát, pisztrángot, lazacot, garnélarákot, valamint tonhalsteaket fogyaszt? De az Ukrajnából menekülők százezreinek és holtfáradt segítőiknek láttán se feltétlenül esik hasra az ember attól az áldozattól, hogy egy gyakorló katolikus nagyböjtben a kényelmes autójából kiszállva hőkőn sült perecet eszik pörkölt helyett.
Egyébként pedig aki már akkor „élő hittel rendelkező keresztény ember” volt, amikor Orbán Viktor még liberális fiatalként kereste az utat, annak azért ciki megmaradnia az alapfoknál, és csupán az étkezésben tartani a böjtöt. „Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.” Úgyhogy irány a következő lépcsőfok:
Ferenc pápa szerint a nagyböjt hasznos idő arra is, hogy „lemondjunk a haszontalan és fecsegő szavakról”.
Még akár szavazókat is hozhatna a dolog, mindenfajta kiposztolás nélkül – de most már tényleg nem adok több tippet.
Francesca Rivafinoli: Használt 2002-es választási program eladó!
A címlapkép forrása: Márki-Zay Péter/Facebook
