Semjén: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar emberek életminősége javuljon

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, elmondta: az életminőséghez ismerni kell az ember természetét. Az ember testi, szellemi és lelki összetettségét figyelembe kell venni, és úgy alakítani az országot, hogy az ember a teljes személyiségét megélhesse, kibontakoztathassa.

A kereszténydemokrata politikus rámutatott: ezért az állam támogatja a test vonatkozásában például a sportot, a szellem vonatkozásában a tudományt, kultúrát, művészetet, lelki vonatkozásban pedig a templomok megújulását is. 2010 óta több mint háromezer templom újult meg és több mint kétszáz templomot építettek a Kárpát-medencében.

Az állam támogatja a gazdaságot, az agráriumot, ipari parkok, sportcsarnokok, tornatermek épülnek – sorolta, s egyúttal az állam küldetésének nevezte a tudomány, a művészetek, a kultúra, az egyetemek, iskolák és színházak támogatását, múzeumok létrehozását,

„hogy az ember testi valósága mellett a szellem is kibontakozhasson”.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, az állam az ember lelki kibontakozása érdekében természetes módon támogatja a templomok megújulását is, ahogyan Túrkevén is tette. Szavai szerint egy nemzet lelkiállapotát pontosan mutatja templomai állapota. Ha egy templom elhanyagolt, romos, üres, az jelzi az ott élők „sok esetben szomorú” lelkiállapotát – fogalmazott, hozzátéve: szerencsére Magyarországon nem ez a helyzet.

A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a történelmi egyházaknak, hogy a lelki szolgálat mellett felvállalnak több közfeladatot is, például az oktatás, a szociális gondozás terén. Beszámolt arról, hogy 2010-ben az oktatási intézmények mintegy 6 százaléka volt egyházi, most pedig 18 százaléka.
Semjén Zsolt elmondta azt is, hogy tizenkét évvel ezelőtt a gyermekvédelmi és szociális intézmények 11 százaléka volt egyházi, most több mint 50 százalék. Ez azért fontos, mert az egyházi intézmények látják leghangsúlyosabban, hogy „az ember test, szellem, lélek összetettsége” – fogalmazott.

F. Kovács Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok megye 3-as számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője, az áprilisi választáson a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje elmondta: a reformátusok építettek templomot, iskolát, óvodát. Komoly munkálatok zajlottak a túrkevei református templom felújításakor is – tette hozzá.

A politikus hangsúlyozta: meg kell maradni kereszténynek, reformátusnak, nagykunnak, és ki kell tudni maradni a háborúból.

„Legyen akaratunk megtartani ezt a nemzetet és legyen erőnk építeni, gyarapítani ezt az országot”

– szólt a magyar nemzet minden tagjához, éljen bárhol a világon.

Koncz Tibor, a Nagykunsági Református Egyházmegye esperese elmondta: 50 település, 36 gyülekezet alkotja az egyházmegyét. Hozzátette: Nagykunság a nagy templomok földje, ahol katedrális méretű templomok sokasága található. Ezek közül a túrkevei a legidősebb, húsz évvel idősebb mint az Amerikai Egyesült Államok, ahol évente hatezer templomot zárnak be, jelenleg tíz templomot ajánlanak megvételre. Magyarországon pedig felújítjuk a templomokat, ez „nagy különbség” – fűzte hozzá.

Kereszti Roland túrkevei református lelkész a templom felújításának részleteiről elmondta: első körben 100 millió forint pályázati forrásból szigetelték a templomot és a torony homlokzatát. Majd egy kormányhatározatnak köszönhetően 250 millió forint támogatásból teljesen megújult a templomhajó homlokzata, a toronysüveg. Ehhez 10 millió forintos önerővel a gyülekezet és a túrkevei lakosok is hozzájárultak – számolt be.

Fekete Károly református lelkész, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke az istentiszteleten többek között arról beszélt, hogy a jelenlegi helyzetben nem a háború a megoldás, egymás kiirtása, megbüntetése, a bosszúállás, hanem a békesség útjának megtalálása.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztató szerint a templom története a 11. századig nyúlig vissza, de azt többször lerombolták. Ezt követően 1755-ben szentelték fel, majd 1845 és 1847 között bővült 1200 ülőhelyesre. Felújítások során korszerűsödött. A legutóbbi felújítás során a homlokzatot és minden nyílászárót restauráltattak, a tizenhárom hatalmas ablakot újragyárttatták. Az 1821-es toronysüveg helyett új készült, a ragasztott vörösfenyő szerkezetre vörösréz héjazat került. A templom tetején huszonnégy karátos arannyal bevont csillag került. A templom egyhajós, téglalaprajzú épülete kazettás mennyezetű, a hajó két végén emeletes karzattal.
Az esemény végén időkapszulát helyeztek el a templom falába.

Az istentiszteleten – mások mellett – részt vett Herczeg Zsolt (Fidesz-KDNP), Mezőtúr polgármestere, az április választáson Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú választókerületének Fidesz-KDNP-s képviselőjelöltje és Sallai Róbert Benedek, Túrkeve (független) polgármestere is.

(MTI)

Címlapkép: MTI/Mészáros János