Nőnek lenni kiváltság

Mit jelent az, hogy nőnek lenni kiváltság? Hogyan lehet élethosszig tartó párkapcsolatot építeni? Milyen családról álmodnak a magyarok, és milyen lehetőségei vannak a nőknek hazánkban? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk azon a nőnapi konferencián, amelyet a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) és a Magyar Női Unió rendezett Budapesten.

Szeresd a nőt! – ezzel a címmel rendezett nőnapi konferenciát a Ficsak és a Magyar Női Unió. A rendezvényen többek között hallhattunk arról, hogy a nők és a férfiak közötti egyenlőség nem azt jelenti, hogy egyformák vagyunk, csupán egyenrangúak, s arról is szó esett, mely értékek mentén tervezik a jövőt a magyar családok.

Védjük meg, ami érték!

A rendezvény bevezetőjében Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubja alapítója beszélt arról, hogy most, amikor a koronavírus és a szomszédunkban dúló háború miatt többszörösen nehéz időket élünk, még inkább szükségünk van arra, hogy megünnepeljük a maihoz hasonló eseményeket.  Mint mondta, a világ nagy változásokon ment át – dédanyáink idejében elképzelhetetlen volt, hogy egy nő ennyi szerepben tudjon kiteljesedni! Ehhez kapcsolódóan kifejtette, hogy az elmúlt 12 év kormányzása alatt a nők megkapták a választás szabadságát, s most eldönthetik, hogy főállású anyák szeretnének lenni, vagy a hivatásukban teljesednek ki, esetleg összeegyeztetik a kettőt. Szavai szerint büszkék lehetünk arra, hogy

Magyarországon értékek mentén élhetjük a mindennapjainkat,

és harcolni kell, meg kell védeni ezeket az értékeket, a családokat, a gyerekeket. Ezért felhívta a figyelmet arra, hogy „éljünk a szavazati jogunkkal” április 3-án a gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazáson, hogy nemet mondhassunk arra, hogy a gyermekeink fejlődését negatívan befolyásoló hatások érjék az iskolákban és az óvodában.

Ezek után Király Nóra bemutatta az ötödik alkalommal kiadott Női lélek férfi szemmel című kiadványt (letölthető a noiszem.hu oldalról), amelyben 70 művész és közéleti szereplő nőnapi üzenete olvasható. Köszönjük a férfiak támogatását a mindennapokban – zárta beszédét a Ficsak alapítója.

Fontos az egyensúly

Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió alapítója arról szólt, hogy a nő és a férfi egymás melletti örök egyensúlya milyen fontos. A jelenlévőket arra hívta, hogy fél perc néma gyásszal hívják fel a figyelmet a jelenleg dúló háború áldozataira. Mint mondta,

a napi kihívásokra csak összefogással lehet jó válaszokat adni,

ezért szervezeteik folyamatosan keresik a lehetőségeket, hogy támogassák az embereket a nehéz helyzetekben is.

Molnár Balázs, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnökhelyettese kiemelte, hogy ebben a pillanatban, amikor sok nő, és velük együtt gyermek menekül a háború sújtotta Ukrajnából, talán nem is lehetne aktuálisabb a nőnapi konferencia, a nőkről való gondolkodás.

12 éve kezdődött a családbarát ország építése, azóta a kormány folyamatosan bővülő lehetőségekkel segíti a magyar nőket, családokat – emlékeztetett, majd hozzátette: a magyar családpolitika legnagyobb értéke, hogy biztosítja a nőknek a választás szabadságát, a rugalmasságot és a kiszámíthatóságot. A KINCS készített egy rangsort, amelyben a nőket segítő, őket „előnyös helyzetbe hozó lehetőségek” alapján vizsgálták a különböző országokat, s amelyben Magyarország – Svédország mögött, Finnországgal holtversenyben – a második helyen végzett – tudhattuk meg.

A társadalom ne a nő hobbijának tartsa a gyermekvállalást!

Kopp Máriát idézve Molnár Balázs beszélt arról is, hogy az anyaság meghatározó – senki másnak át nem adható – feladat egy nő életében, ugyanakkor a szakmai jövő, az abba fektetett erőfeszítés sem szabad, hogy kárba vesszen, a társadalomnak ezzel foglalkoznia kell. Ezért vezette be a kormány is a diplomás gyedet, valamint a gyermeket vállaló nők diákhitel-mérséklését, illetve – elengedését.

Több, pozitív eredményt is felsorolt az elnökhelyettes, például hogy Magyarországon megállt a gyermekvállalási kor kitolódása, valamint nőtt a megszületett gyerekek száma 2020-ban. Molnár Balázs cáfolta a kritikát, miszerint „a magyar családpolitika a tűzhelyhez szeretné láncolni a nőket”. Ezt alátámasztja a tény, hogy a nők foglalkoztatási rátája 13 százalékkal nőtt 2010 óta, amit például a bölcsődei férőhelyek számának növelése is segített. A magyarok családcentrikusak, életüket házasságban, gyerekekkel képzelik el, a gyermekvállalási korban lévő nők átlagosan 2,33 gyereket terveznek, de továbbra is jelentős az eltérés a tervezett és a vállalt gyerekek száma között – figyelmeztetett. Komoly szemléletváltásra  lenne szükség, hogy a társadalom közös ügynek, ne a nők hobbijának tekintse a gyerekvállalást – mutatott rá végezetül az elnökhelyettes.

Veszélyben az erős nő

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő arról beszélt előadásában, milyen óriási erő lakozik a nőkben, elég csak arra gondolni, hogy háborús helyzetben milyen komolyan helytállnak, hátukra veszik a férfiak feladatait is, ami maga a csoda.

Frivaldszky Edit, az Emberi Méltóság Központ igazgatója előadásában a nők, a női szerep kivételezett és ugyanakkor veszélyeztetett szerepéről beszélt, amely napjainkban a genderőrület áldozatává válhat. Említette, hogyan férkőzött már most be a sport és a női börtönök világába az a gyakorlat, amely a tudományt átmosva próbálja meg felülírni a valóságunkat. A női sportolókat hosszútávon ellehetetleníti, a női börtönök lakóit pedig bűncselekmények áldozatává teszi, ha magukat nőnek valló férfiak férkőzhetnek közéjük – figyelmeztetett. A nemek összezavarása már látható problémákat produkál:

Angliában az elmúlt tíz évben – amióta úgynevezett drag queen-ek tartanak előadásokat óvodákban – mintegy kétszázszorosára emelkedett a nemátalakító kezelésre jelentkező gyermekek száma!

A női nem kiváltsága az életadás – és ezt nem írhatja felül semmilyen politikai, uniós vagy ENSZ intézkedés – jelentette ki, hozzátéve, hogy természetesen a nők nem működhetnek férfiak nélkül. Nem egyenlő, inkább egymást kiegészítő a két nem – hívta fel rá a figyelmet.

Korlátok nélkül nélkül nem lehetünk szabadok

Az esemény utolsó előadója, Mihalec Gábor párterapeuta arról beszélt, hogyan lehet tartós a párkapcsolatunk. Mint mondta, az elköteleződés hiánya, a „majd meglátjuk hozzáállás” megakadályozza azt, hogy felépítsük életünk remekművét. Több százezer pár szenved attól, hogy gondolatban egy kis bőrönd mindig összekészítve áll a fejükben, ez pedig mindenre kihat: a konfliktusainkat is másképp kezeljük, ha benne hagyjuk a pakliban azt, hogy bármikor leléphetünk. Ha nem mondjuk ki az igent, akár ötször nagyobb a szakítás esélye, és bármilyen meglepő, a bántalmazás is háromszor gyakoribb ezekben a kapcsolatokban. Ilyenkor kettős üzenetet küldünk a párunknak: egyrészt, hogy szeretlek és fontos vagy, másrészről meg azt is sugalljuk, hogy ne gyere túl közel, mert ha akarom bármikor leléphetek.

Mihalec Gábor arra figyelmeztetett, hogy a szabadság és felelősség megfelelő egyensúlya a kulcs, hiszen keretek nélkül szabadság sincsen. Nem véletlen, hogy ma, amikor a korábbi korokhoz képest

sokkal nagyobb szabadságban élünk, és így neveljük a gyermekeinket is, sokkal több a szorongás bennünk és a fiatalokban is.

Ezért is kell az „igen” biztonságot nyújtó szabadsága, amelyben minden pár megrajzolhatja magának azokat a korlátokat, amelyek mentén felszabadultan élheti meg a szerelmét.

Címlapkép: Pixabay.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre!