Orosz-ukrán tárgyalások – Lavrov és Kuleba Törökországban találkozik

Zaharova elmondta, hogy a találkozóról Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi telefonos megbeszélése során született megállapodás, melyről Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője tett elsőként említést.

Hétfőn Fehéroroszországban a tervek szerint megtartják az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulóját.

A Rosszija 24 orosz hírtelevízió szerint mind Moszkva, mind Kijev küldöttsége megérkezett a találkozó helyszínére a Belovezsszakaja Puscsa nemzeti parkba. Vlagyimir Megyinszkij, orosz elnöki tanácsadó, az orosz delegáció vezetője kijelentette, hogy ismét megpróbál megállapodni az ukrán féllel az ostromlott ukrán városokból létesítendő humanitárius folyosók működtetéséről. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Moszkva az orosz offenzívát „bármikor” leállíthatja, ha Kijev teljesíti a feltételeit. Ezek között sorolta fel annak alkotmányba foglalását, hogy Ukrajna nem lesz katonai szövetségek tagja, valamint a 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget Oroszországhoz tartozásának, valamint a Donyec-medence két szakadár „köztársasága” függetlenségének elismerését. 

Az orosz kormány hétfőn jóváhagyta az Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listáját, amelyre felkerült az Európai Unió összes országa, így Magyarország is.

A dokumentum értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országok listáján szereplő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat.

Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia.

Az EU mellett a lajstromba bekerült Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada Ausztrália, Új-Zéland, Norvégia, Montenegró, Svájc, Izland, Liechtenstein, Monaco, San Marino, Japán, Dél-Korea, Szingapúr és Tajvan.

Az orosz fegyveres erők közép-európai idő szerint 8 órától fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál – Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál -, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához.

A moszkvai katonai tárca három órával később közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius folyosók működtetésének egyetlen feltételét sem teljesítette, az evakuálandók menetoszlopai nem álltak össze, az útvonalakon nem történt mozgás.

Ukrán részről Irina Verescsuk, a Kijev által nem ellenőrzött területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium helyettes vezetője elfogadhatatlannak nevezte az orosz fél által felajánlott evakuációs útvonalakat. Az ukrán fél szerint kimenekítés kizárólag ukrán városokba történhet.

Az orosz változat szerint Kijevből és Harkivból egy-egy folyosónak Fehéroroszországba, illetve Oroszországba kell vezetnie, Mariupolból és Szumiból pedig két-két út nyílt meg ukrán, illetve orosz területre.

Igor Konasenkov vezérőrnagy a hétfői hadijelentésében az ukrán katonai infrastruktúra 2 396 objektumának, köztük 82 ukrán vezetési kommunikációs pont, 119 légvédelmi rakétarendszer és 76 radarállomás megsemmisítéséről számolt be. Azt mondta, az ukrán légierő újabb három Szu-27-es és egy Szu-25-ös, valamint két Mi-24-es helikoptert veszített.

Konasenkov és Megyinszkij tájékoztatása szerint Mariupolban vasárnap „ukrán nacionalisták” csoportja több mint 150 embert maga előtt terelve próbált meg kijutni a városból.

A fegyveresek az élő pajzs mögül tüzet nyitottak donyecki milicistákra. Az incidens következtében négy civil életét vesztette, további öt megsebesült. Konasenkov szerint a kiszabadított lakosokat biztonságos helyre menekítették.

(MTI)

A címlapképen ukrán rendőr segít egy gyereknek, miközben menekülnek a Kijev közelében lévő Irpinyből 2022. március 7-én. Forrás: MTI/AP/Emilio Morenatti