Lebegtetik a büntetést

Soha nem látott súlyosságú gazdasági büntetőintézkedésekkel válaszol az Egyesült Államok és szövetségeseinek egységes közössége, ha Oroszország ráront Ukrajnára – jelentette ki Kamala Harris amerikai alelnök szombaton az 58. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC). Kamala Harris a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán elmondta, hogy országa továbbra is nyitott az egész Európa biztonságát fenyegető orosz-ukrán konfliktus diplomáciai megoldására. Ha viszont Oroszország ismét támadásra vetemedik Ukrajna ellen, „gyors, kemény és egységes” gazdasági szankciók következnek. Ezek Oroszország pénzügyi rendszerét és kulcsfontosságú iparágait sújtják – figyelmeztetett. A gazdasági büntetőintézkedések mellett tovább folytatódna a NATO keleti szárnyának megerősítése is – fejtette ki az amerikai alelnök. Hozzátéve, hogy a térségbe érkező katonák ugyan nem harcolnának Ukrajnában, de a NATO-tagállamok területének „minden egyes négyzetcentiméterét megvédik”.

Az oroszok tagadnak

Közben Oroszország tagadja, hogy felelős lenne az ukrán kormányzati és banki honlapokat ért kibertámadásokért. Ezt szombati Twitter-üzenetében a washingtoni orosz nagykövetség közölte. A képviselet megalapozatlannak nevezte azokat az állításokat, melyek szerint Moszkva áll a támadások mögött, hangsúlyozva, hogy az orosz fél sosem hajtott végre ehhez hasonló „rosszindulatú” támadásokat a kibertérben. Anne Neuberger helyettes amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó pénteken Moszkvát tette felelőssé a DDOS, azaz elosztott szolgáltatásmegtagadással járó túlterheléses kibertámadásokért. Ezek egy időre megbénították az ukrán védelmi minisztérium, a fegyveres erők, valamint két állami pénzintézet weboldalát. A támadásról Kijev kedden adott hírt. Az ukrán védelmi minisztérium szerdai közlése szerint az Egyesült Államoktól kaptak azonnali segítséget a kibertámadás elhárításához.

„A támadók biztosan tudták, hogy az oldal védett a klasszikus DDOS-támadásokkal szemben, ezért az oldal kódjában kerestek sebezhetőséget. Megállapíthatjuk, hogy ez, sajnos, sikerült nekik. Szakértőink — felismerve, hogy az oldal DDOS-támadásnak van kitéve —, átfuttatták a teljes forgalmat egy, az Egyesült Államokban működő kiegészítő védelmi alkalmazáson”

– közölte a védelmi tárca.

Mihajlo Fedorov ukrán digitális fejlesztési miniszter a legutóbbi kibertámadást a kormányzati oldalak és a bankszektor elleni eddigi „legnagyobb DDOS-támadásnak” nevezte Ukrajna történetében. A hatóságok szerint a támadók célja Ukrajna belső helyzetének destabilizálása és a pánikkeltés volt.

hirdetés

Amerikai megerősítést sürget Litvánia

A balti országok biztonságának amerikai csapatokkal történő megerősítését sürgette Gitanas Nauseda litván elnök szombati közleményében, az Egyesült Államok védelmi miniszterével, Lloyd Austinnal tartott vilniusi találkozóját követően. Nauseda hangsúlyozta, hogy az orosz erőknek a NATO keleti határainál történő felvonulása miatt megváltozott a biztonsági helyzet. Rendkívül fontossá vált a régió megerősítése további amerikai katonákkal, illetve a hadfelszerelések beszerzésének felgyorsítása. Az elnök korábban azt mondta, Litvánia attól fél, hogy Európa „a háború szélére került”.

Az Egyesült Államok 2019 óta rotációs rendszerben mintegy 500 katonát, valamint amerikai hadfelszerelést állomásoztat Litvániában. Nauseda közleményében arra kérte Washingtont, hogy tegye állandóvá ezt az amerikai katonai jelenlétet. A jelenleg is tartó, fehérorosz területen zajló fehérorosz-orosz közös hadgyakorlatra kitérve leszögezte:

„Nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni, hogy a művelet végeztével az orosz csapatok nem távoznak Fehéroroszországból”.

Az oroszok addig maradnak, ameddig akarnak

Orosz és fehérorosz hatóságok tájékoztatása szerint a Szövetségesi Eltökéltség-2022 kódnevű, tíznapos katonai manőver vasárnap véget ér. Ingrida Simonyte litván miniszterelnök is úgy vélte, nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy az orosz csapatok nem fognak gyorsan kivonulni Fehéroroszországból, ha egyáltalán elmennek onnan. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel tartott pénteki találkozója előtt úgy nyilatkozott, hogy az orosz katonák addig maradnak Fehéroroszországban, amíg erre szükség van. Simonyte szerint, ha az orosz katonák maradnak, ez jelentősen megváltoztatná a balti államok biztonsági helyzetét, mert csak egyetlen szűk szárazföldi összeköttetésük maradna az Európai Unióval, a Fehéroroszország és az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi exklávé közötti úgynevezett Suwalki-folyosó.

„Alkalmazkodnunk kellene ehhez a helyzethez, hogy a balti államok és a Suwalki-folyosó meg legyen védve”

– mondta.

Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter a héten úgy nyilatkozott, hogy a hadgyakorlat február 20-i befejezésével „egyetlen orosz katona és orosz hadfelszerelés sem marad Fehéroroszország területén”. Lloyd Austin dicsérte Litvániát, amiért kitartóan ellenáll az Oroszország felől érkező nyomásnak. A régió biztonsági gondjai mellett kitért Litvánia és Kína kapcsolatára is, amely azt követően vált feszültté, hogy a balti ország szorosabbra fűzte kapcsolatait a Kína által saját területének tartott Tajvannal.

Tajvan novemberben nyitotta meg Vilniusban képviseleti irodáját. A kínai külügyminisztérium megfenyegette Litvániát, hogy következményei lesznek ennek a döntésnek. Joe Biden amerikai elnök csütörtökön azt mondta: továbbra is „minden jel arra mutat”, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadást tervez. Hozzátette: feltehető, hogy Moszkva úgynevezett „idegen zászló alatti művelettel” akar ürügyet teremteni az invázióhoz. Utalva arra, hogy az ukrán kormányerők és az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok egymás állásait lőtték. Moszkva tagadta, hogy szomszédai megtámadását tervezné.

Olaf Scholz szerint nem lehetünk naivak

Nevetséges Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentése, hogy népirtás zajlik a kelet-ukrajnai Donyec-medencében – mondta Olaf Scholz német kancellár szombaton az 58. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC). Olaf Scholz az orosz-ukrán konfliktus diplomáciai rendezésének esélyéről szólva hangsúlyozta, hogy „nem lehetünk naivak”, és „észre kell vennünk, amit látunk”. Jelesül azt, hogy minden katonai feltétel adott az Ukrajna elleni orosz támadáshoz. A folyamatok alakulását azonban nem lehet megjósolni, „valamilyen hübriszvírussal fertőződhetett meg”, aki ilyesmire vállalkozik. Az viszont biztos, hogy nincs napirenden Ukrajna NATO-tagsága, pedig Putyin éppen Ukrajna esetleges felvételének kockázatával indokolja tetteit. Az orosz elnök „teljes tévedésben van” – mondta a német kancellár. Előtte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszélt, aki felszólította Moszkvát, hogy bejelentésének megfelelően vonja ki csapatait Ukrajna térségéből. Mint mondta, „még nem késő megváltoztatni az események menetét, és visszafordulni a szakadék széléről”.

Készenlét

Telegram-bejegyzésében Gyenyisz Pusilin felszólította a tartalékosokat is, hogy álljanak készenlétben. Mindeközben a szakadárok bejelentették, hogy már több mint hatezer embert, köztük 2400 gyereket evakuáltak Ukrajna keleti részből Oroszországba. A két délkelet-ukrajnai szakadár terület — a „Luhanszki Népköztársaság” és a „Donyecki Népköztársaság” — vezetője az ukrán hadsereg támadási terveire hivatkozva pénteken rendelte el az ott élő nők, gyerekek és idősek tömeges Oroszországba menekítését. Kijev jóllehet tagadta, hogy támadásra készülne ellenük. Az első menekítő buszok, amelyek a helyi hatóságok szerint árvaházak és más gyermekintézmények lakóit vitték. Péntek délután indultak el, de az Oroszországba vezető utakon előzőleg már jelentősen megnőtt a magánautók forgalma. Donyeckben zavarok léptek fel a mobiltelefon-szolgáltatásban.

Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím vezetése közölte, hogy kész bármilyen segítséget megadni Donyecknek és Luhanszknak. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanekkor elrendelte, hogy minden, az oroszországi Rosztov megyébe érkező menekültnek fizessenek ki 10 ezer rubel (mintegy 40 ezer forint) segélyt. Az ukrán hadsereg szombat reggeli közleménye szerint viszont a szakadárok tizenkétszer sértették meg a tűzszünetet, húsznál több települést vettek tűz alá, egyebek között nehéztüzérséggel.

Mindenki evakuál

Nincs parancs a Donyec-medencei megszállt területek erőszakos felszabadítására. Ezt már péntek esti sajtótájékoztatóján jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára.

„Ma ketten nyilatkoztak Donyeck és Luhanszk területéről az állampolgárok evakuálásával kapcsolatban. Azt mondták, hogy állítólag hadseregünk Donyeck és Luhanszk ellen fog támadni, hogy felszabadítsák területeinket. (…) Mindez teljesen valótlan”

– idézte az UNIAN hírügynökség Danyilovot.

A tisztségviselő arra utalt, hogy a Donyec-medencében önkényesen kikiáltott két szakadár „népköztársaság” vezetői bejelentették nap közben: evakuálják a lakosságot. Főként a gyerekeket, a nőket és az időseket Oroszországba, mert az ukrán fegyveres erők támadásra készülnek. Danyilov leszögezte, hogy a területek katonai erővel történő felszabadítása komoly polgári veszteséggel járna. Ezért „szó sem lehet” arról, hogy ilyen utasítást adna ki a kijevi vezetés.

Üzenet a lakosoknak

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka pénteken üzenettel fordult a szakadár területek lakosaihoz. Ebben ő is hangsúlyozta, hogy az ukrán állam katonai-politikai vezetése nem tervez és nem folytat támadó hadműveleteket Kelet-Ukrajnában. Ezt az EBESZ-nél is megerősítik. Zaluzsnij szavai szerint az Oroszország által támogatott szakadárok élezik a helyzetet az ideiglenesen megszállt területek lakosainak szándékos félrevezetésével.

„Népünk és területünk felszabadításának a számunkra elfogadható egyetlen módja a politikai-diplomáciai rendezés”

– szögezte le.

A főparancsnok hozzáfűzte, hogy az ukrán fegyveres erők nem vesznek részt provokációkban. Nem lőnek olyan lakott területekre sem, amelyekben fegyveresek helyezték el állásaikat. Arra kérte az embereket, hogy ne higgyenek „a megszállók hazugságainak”, akik felhasználják őket a feszültség további szítására, amellyel az a céljuk, hogy újabb vérontást idézzenek elő. Az oroszországi Rosztov megyében pénteken operatív törzset hoztak létre az ukrajnai szakadár „népköztársaságokból” érkező menekülők elhelyezésére. Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy minden menekültnek fizessenek ki 10 ezer rubel segélyt.

Anglia nem kér tesztet a menekülőktől

Mindeközben az Ukrajnából Angliába utazóknak akkor sem kell indulásuk előtt koronavírustesztet végeztetniük, ha nem oltották be őket teljes körűen a kórokozó ellen. Ezt közölte a brit közlekedési minisztérium pénteken. A tárca bejelentése szerint az azonnali hatállyal érvénybe léptetett intézkedést „a jelenlegi ukrajnai politikai helyzet” indokolja. A teljes körűen beoltott beutazók esetében a brit kormány már hetekkel ezelőtt megszüntette a tesztelési kötelezettségeket. A teljes körű beoltottságot a jelenlegi hivatalos brit meghatározás szerint két beadott oltási adag, illetve az egykomponensű Janssen-vakcinából értelemszerűen egy beadott dózis jelenti.

A brit kormány jelenleg a Covaxin, a Moderna, a Janssen, a Novavax (Nuvaxovid és Covovax), az Oxford/AstraZeneca, a Pfizer/BioNTech, valamint a kínai Sinopharm és Sinovac oltóanyagait ismeri el. Azoknak, akik a brit kritériumok alapján nem számítanak teljes körűen beoltottnak, az indulás előtti két napban elvégzett negatív eredményű koronavírustesztről kell bemutatniuk igazolást ahhoz, hogy beutazhassanak Angliába. A brit közlekedési minisztérium pénteken késő este ismertetett intézkedése alapján azonban e szabályozás alól azonnali hatállyal mentesültek az Ukrajnából Angliába beutazók. Nekik akkor sem kell az indulás előtt koronavírus-szűrésnek alávetniük magukat, ha a nagy-britanniai feltételrendszer szerint nem számítanak teljes körűen beoltottnak a koronavírus ellen.

A brit kormány ezzel az intézkedéssel tesztelési szempontból gyakorlatilag ugyanolyan beutazási feltételeket állapított meg az Ukrajnából érkezők számára, mint azoknak, akik belföldnek, valamint a brit korona függő területeinek számító térségekből utaznak Angliába. E szabályozás alapján az oltottsági státustól függetlenül tesztelési kötelezettség nélkül lehet beutazni Angliába az Egyesült Királyság másik három országából — Walesből, Skóciából és Észak-Írországból —, az Ír Köztársaságból, a Man-szigetről, Jersey, Guernsey, Szent Ilona és Ascension szigeteiről, valamint a Falkland-szigetekről. Ehhez a listához csatolta péntektől — a brit koronához semmiféle formában nem kötődő országok közül egyedülálló módon — Ukrajnát is a brit kormány.

Putyin segélyt oszt

Pénteken egyébként Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy minden, a délkelet-ukrajnai Donyec-medencéből az oroszországi Rosztov megyébe érkező menekültnek fizessenek ki 10 ezer rubel (mintegy 40 ezer forint) segélyt. Putyin a menekültek elhelyezésének, valamint meleg étellel való és orvosi ellátásának biztosítására Rosztov megyébe küldte Alekszandr Csuprijant, a rendkívüli helyzetek minisztériumának megbízott vezetőjét. Vaszilij Golubev, a régió kormányzója támogatásért fordult az elnökhöz a nagyszámú menekült miatt.

Rosztov megyében operatív törzset hoztak létre az ukrajnai szakadár „köztársaságokból” érkező menekülők elhelyezésére. Az orosz pénzügyminisztérium péntek este közölte, hogy hogy biztosítja a fedezetet a segélyek kifizetésére. Gyenyisz Pusilin, a függetlenségét önhatalmúlag kikiáltott, délkelet-ukrajani „Donyecki Népköztársaság” vezetője úgy vélekedett, hogy Oroszország területére akár több százezer embert menekíthetnek ki. Péntek délután a két délkelet-ukrajnai szakadár „köztársaság” vezetője az ukrán hadsereg támadási terveire hivatkozva elrendelte a nők, a gyerekek és az öregek tömeges Oroszországba menekítését. Kijev tagadta, hogy támadásra készülne a szakadár területek ellen.

Az első menekítő buszok, amelyek a helyi hatóságok szerint árvaházak és más gyermekintézmények lakóit szállították. Közép-európai idő szerint 18 órakor indultak el, de az Oroszországba vezető utakon ezt megelőzően jelentősen megnőtt a magánautók forgalma. Donyeckben zavarok léptek fel a mobiltelefon-szolgáltatásban. Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím vezetése közölte, hogy kész bármilyen segítséget megadni Donyecknek és Luhanszknak. Pusilin a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva közölte, hogy Donyeck központjában, a kormányépület parkolójában felrobbantották a „köztársaság” népi milíciája parancsnokának páncélozott autóját. Mint mondta, a parancsnok, Gyenyisz Szinyenykov „a szerencsés véletlennek” köszönhetően maradt életben. Az Eho Moszkvi rádió háttérösszeállítása szerint a szakadár területeknek jelenleg mintegy 3 millió lakója lehet, akiknek közel egynegyede megkapta az orosz állampolgárságot. A 2014 óta tartó fegyveres konfliktus miatt egymillióan Ukrajna más területeire, kétmillióan pedig Oroszországba menekültek. A rádió szerint az elmúlt nyolc év alatt mintegy 9 ezer helyi lakos vesztette életét.

(Forrás: MTI)

Címlapkép: MTI/EPA/Sztanyiszlav Kozliuk