Visszatérnek az orosz erők a hadgyakorlatról

Megkezdték a felkészülést az állomáshelyükre történő visszatérésre az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részvétele véget ért az Oroszország területén zajló hadgyakorlaton – jelentette be Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden Moszkvában.

Pozitív jelek

Jó jelnek nevezte az ukrán határ közelében állomásozó orosz csapatok egy részének visszavonásáról szóló bejelentést Olaf Scholz német kancellár, miután kedden Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. Scholz hangsúlyozta a háború elkerülésének, valamint annak fontosságát. Hiszen minden biztonsági problémára tárgyalások révén találják meg a megoldást, bármilyen nehéz is a feladat. Mint mondta, egy olyan nemzedékhez tartozik, amely nem tudta elképzelni, hogy háború legyen Európában. Putyin elmondta, hogy ugyanannak a generációnak a tagja, és Moszkva nem akar háborút. A német kormányfő hangsúlyozta, hogy a tartós európai biztonságot nem Oroszország ellenében, hanem vele együtt kell kiépíteni.

Oroszország kész a bizalomerősítésről tárgyalni az Egyesült Államokkal és a NATO-val  – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök. Emlékeztetett rá, hogy a „politikai felhangok” nélkül megépített Északi Áramlat-2 gázvezeték már december óta készen áll a működésre. Szorgalmazta, hogy helyezzék üzembe Európa energiabiztonsága értelmében. Megerősítette, hogy gazdasági célszerűség esetén Oroszország kész Ukrajnán keresztül is folytatni a gázszállítást 2024, vagyis a kétoldalú hosszú távú szerződés lejárta után is.

Nem lát változást a NATO

A NATO nem látja semmi nyomát az Ukrajna környékén végzett orosz csapatösszevonás okozta feszültség csökkenésének – jelentette ki a NATO főtitkára kedden Brüsszelben. Jens Stoltenberg a NATO-országok védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos tanácskozása előtt hangsúlyozta: minden készen áll az orosz támadás megindítására Ukrajna ellen. Moszkvának azonban még van ideje arra, hogy kivonja csapatait az ukrán határ közeléből. Vannak jelek Moszkva részéről, ezek szerint a diplomáciai erőfeszítéseket folytatni kell. „Helyet adnak némi az óvatos optimizmusnak” – mondta. A szövetségesek készen állnak a párbeszéd folytatására Moszkvával. Készek az orosz aggályok meghallgatására a feszültség csökkentése és egy esetleges támadás elkerülése érdekében – tette hozzá a NATO-főtitkár.

A karaván halad

Az ukrán határ közelében gyakorlatozó orosz csapatok egy részének tervszerű kivonása nem a nyugati „hisztériára” adott válasz – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában.

„Mi ezt (a részleges csapatvisszavonást) attól függetlenül hajtjuk végre, hogy mások mit gondolnak, hogy ki hogyan hisztériázik, és ki hogyan kezd valódi — nem félek ettől a szótól — információs terrorizmusba. A karaván halad”

– mondta Lavrov azokra a kijelentésekre hivatkozva, amelyek szerint Oroszország Ukrajna inváziójára készül.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-bejegyzésben sürgette. Mégpedig, hogy a brit vezetés kérjen bocsánatot a brit alattvalóktól és a világ közvéleményétől a hivatalos tisztségviselői által az állítólagos készülő orosz támadásról hangoztatott „hazugságokért”.

Putyin-Scholz megbeszélés

Vlagyimir Putyin és Olaf Scholz megbeszéléseik jelentős részét az európai biztonságnak és az Ukrajna körüli helyzetnek szentelik – ezt közölte az orosz elnök, amikor kedden Moszkvában fogadta a német kancellárt. Putyin emlékeztette vendégét, hogy a múlt héten Emmanuel Macronnnal vitatta meg a Kremlben ugyanezeket a témákat. Kifejezte készségét, hogy érdeklődéssel meghallgassa Scholz álláspontját ebben a kérdésben. Scholz a problémák tárgyalásos rendezésének fontosságát hangsúlyozta.

A két vezető most találkozott személyesen első ízben a német kancellár hivatalba lépése óta. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban a tárgyalás témakörei között említette meg az Északi Áramlat-2 gázvezetéket és a kétoldalú viszony egyéb kérdéseit is. A Bild német napilap szerint Scholz, aki előző nap Kijevben tárgyalt, a találkozóra történő felkészülés keretében a hivatali elődjével, Angela Merkellel is konzultált. A tárgyalás a járványügyi előírások betartásával, az elmúlt hetekben ismertté vált hosszú, ovális fehér asztalnál kezdődött. A két vezető a tervek szerint közös sajtótájékoztatót tart majd.

Az ukránoknak bizonyíték kell

Közben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter bizonyítékokat szeretne látni arra, hogy Oroszország visszavonta csapatainak egy részét Ukrajna határának közeléből. Szerinte csakis ezután lehet a feszültség enyhüléséről beszélni. Az ukrán diplomácia vezetője erről kedden, kijevi sajtótájékoztatóján beszélt.

„Oroszország részéről folyamatosan elhangzanak különböző kijelentések, így már van egy szabályunk: elhisszük, ha látjuk”

– fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető arra reagált, hogy Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden Moszkvában bejelentette: megkezdték a felkészülést az állomáshelyükre történő visszatérésre az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részvétele véget ért az Oroszország területén zajló hadgyakorlaton. A szóvivő ugyanakkor hozzátette, hogy az orosz hadsereg számos területen folytat gyakorlatokat – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda hírportál.

„De facto és de jure”

Kuleba reagált arra is, hogy az orosz parlament alsóházában egyes képviselők kezdeményezték az önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” Ukrajnától való függetlenségének elismerését. A külügyminiszter hangsúlyozta: amennyiben Moszkva emellett dönt, Oroszország „de facto és de jure” kilép a minszki megállapodásokból, és viselnie kell ennek minden következményét.

„Erre az álláspontra már figyelmeztettük partnereinket”

– tette hozzá a miniszter.

Közben az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága kedden azt jelentette, hogy a Donyec-medencei megszállt területeken az utóbbi napokban nőtt az orosz fegyveres erőktől érkezett ellenőrző csoportok száma. Ezek az oroszbarát szakadárok harcképességét mérik fel. A katonai hírszerzés hozzátette, hogy a szakadárok ezzel egy időben aktívan toboroznak új tagokat fegyveres csapataikba.

„Razziákat tartanak magánvállalkozásoknál és nyilvános helyeken, hogy azonosítsák azokat a katonai szolgálatra alkalmas személyeket, akik megkerülik a regisztrációt a sorozási irodákban”

– írta jelentésében a hírszerzés.

Példátlan propagandakampány

Az európai feszültség fokozását célzó példátlan propagandakampány részének nevezte kedden a Kreml szóvivője, hogy Joe Biden amerikai elnök január 16-át nevezte meg az Ukrajna elleni állítólagos orosz támadás időpontjaként.

„Valóban, ez (Biden bejelentése) az egész világot lázba hozta. Ez nem más, mint teljesen példátlan információs kampány az európai feszültségek provokálására és szítására”

– mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, az amerikai államfő nyilatkozatát újságíróknak kommentálva.

Peszkov megerősítette, hogy megkezdődött az orosz területen, az ukrán határ közelében megtartott orosz hadgyakorlaton részt vevő orosz erők tervszerű visszavonása. Nem zárta ki, hogy Ukrajna újabb kísérletet tesz a Donyec-medencei válság erővel történő megoldására.

Szakadár népköztársaság

Mindeközben határozatban javasolta az orosz parlament alsóháza kedden Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy ismerje el a két délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságot”. A kommunista frakció indítványára elfogadott határozatot 351 szavazattal fogadták el, 16 ellenében. Egy másik, a kormányzó Egységes Oroszország párt által benyújtott indítványt, amely szerint a határozat szövegét előzetesen konzultációra kellene elküldeni a külügyminisztériumba, a ház elvetette. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal közölte, hogy egyelőre semmilyen hivatalos döntés nem született a két szakadár köztársaság Oroszország általi elismeréséről.

Elindult a visszatérés

Az első vasúti szerelvények és teherautó-konvojok még kedden elindulnak a helyőrségek felé. A bejelentésre a rubel árfolyama erősödni kezdett. Az elmúlt hetekben több NATO-ország azzal vádolta Moszkvát, hogy az Ukrajna elleni invázió céljából vont össze erőket az ukrán határ közelében. Ezt az orosz fél valótlan állításnak minősített. Konasenkov azt is közölte, hogy a Fehéroroszországban a Szövetséges Eltökéltség – 2022 kódnevű hadgyakorlat utolsó szakaszában, február 19-én, a Minszkben akkreditált katonai attasék megfigyelőként vehetnek majd részt Obuz-Lesznyevszkij lőterén.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden fogadta lengyel hivatali partnerét, Zbigniew Raut, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöksége nevében érkezett Moszkvába. Lengyel külügyminiszter egy évtizede nem járt az orosz fővárosban. A felek a kölcsönös üdvözlés során kifejezték szándékukat, hogy pozitív elmozdulást érjenek el az EBESZ napirendjén szereplő ügyekben. Az európai szervezet ukrajnai különleges megfigyelő missziója jelentések szerint jelentősen csökkentette tevékenységét a Donyec-medencében.

Lavrov a tárgyalás nyilvános szakaszában megjegyezte, hogy az elmúlt években túl sok olyan probléma halmozódott fel, amely aláássa az EBESZ működését és eredeti célkitűzéseit. Rámutatott, hogy a szervezet tagállamai között példátlan bizalmatlanság alakult ki. Rau a moszkvai találkozót különösen fontosnak nevezte az EBESZ térségében kialakult feszült helyzet fényében. Kifejezte egyben reményét, hogy a kérdés megvitatása „a kölcsönös tisztelet és egyetértés szellemében diplomáciai megoldásokhoz vezet”.

(Forrás: MTI)

Címlapkép: unsplash.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre