Az európai demokrácia liberális demokrácia
Tagállami jogrendek
Juhász Hajnalka az EP és a nemzeti parlamentek delegációinak tanácskozásán online elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az Európai Unió szuverén országok önkéntes döntse alapján jött létre. A tagországok úgy döntöttek, hogy bizonyos hatásköröket a jövőben közösen gyakorolnak.
„Az uniós csatlakozás nem jelentheti azt, hogy egy közös európai jogrendben feloldódnának a tagállami jogrendek. Fontos, hogy a tagállamok alkotmányos identitása megmaradjon a jövőben is”
– fogalmazott.
Közölte: az uniós szerződések világos rendelkezéseket tartalmaznak a bel- és külpolitikai kérdésekről tartott szavazással kapcsolatban. A „jól megfogalmazott és kiegyensúlyozott rendelkezések” meghozatalát az Európai Unió tagállamai és a nemzeti parlamentek egyhangúlag támogatták – emlékeztetett. Vannak bizonyos kérdések, amelyek esetében az egyhangúságot fenn kell tartani, a politikai egyensúly érdekében, ez az uniós tagság egyik meghatározó eleme – tette hozzá.
Transznacionális listák
Balczó Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője az európai parlamenti választások kérdéséről folytatott panelbeszélgetéshez hozzászólva azt mondta, hogy az úgynevezett transznacionális listák alapján történő szavazás nem hozná közelebb az Európai Uniót az európai állampolgárokhoz. A listán ugyanis olyan nevek szerepelnének, amelyek többsége a választók számára ismeretlen – érvelt. Az Európa jövőjéről szóló konferenciával összefüggésben közölte: az európaiaknak kétségeik lehetnek afelől, hogy a várható eredmények pontosan reprezentálják akaratukat.
Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes ajánlások uniós szintre kívánnak emelni bizonyos döntéseket, ezáltal erősítve az unió szövetségi állami jellegét. Ezzel összefüggésben emlékeztetett: az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) felmérése szerint az EU lakosságának mindössze 21 százaléka gondolja úgy, hogy több döntést kellene uniós szinten meghozni. A felmérés tehát nem támasztja alá az ajánlásokat azzal kapcsolatban, hogy tagállami szintről minél több döntést kellene uniós szintre emelni – tette hozzá.
Brüsszeli buborék
Othmar Karas néppárti európai parlamenti képviselő felszólalásában kijelentette: az európai demokrácia liberális demokrácia, melynek középpontjában erős parlamentek, köztük az Európai Parlament áll. Hangsúlyozta: meg kell szüntetni az egyhangúság elvét az uniós döntéshozatalban, az ugyanis – szavai szerint – „nem demokratikus”. Gyengíti a közösségeket, és gyengíti a parlamenteket mind tagállami, mind uniós szinten – mondta.
Anti Poolamets észt parlamenti képviselő úgy vélte, hogy amennyiben a nemzeti parlamentek hatáskörét csökkentik, azzal az „állampolgárok hangját csökkentik”. Mivel a nemzetállamok képviselik az állampolgárokat, az EP-választások esetén a transznacionális listák bevezetése szerinte veszélyes lenne, gyengítené a nemzeti parlamenteket. Végezetül kijelentette: a nemzetállamok szerepét nem szabad csökkenteni.
Branko Grims, a szlovén nemzetgyűlés tagja felszólalásában kijelentette: a legnagyobb probléma azzal van, hogy az európai intézmények egy „buborékban” működnek.
„A brüsszeli buborék a legnagyobb probléma”
– mondta.
Kiemelte: az Európai Unió szuverén államok önkéntes szerveződése.
„Ha meg akarjuk őrizni és erősíteni akarjuk Európát, akkor meg kell őrizni az egyhangúságot az uniós döntéshozatalban. Ez az, ami bennünket összekapcsol”
– fogalmazott.
Az európai intézmények szerepének erősítése nem a megfelelő út – tette hozzá.
Vladimir Bilcik szlovák EP-képviselő felszólalásában sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tagjelölt országokat nem hívták meg az Európa jövőjéről folytatott konferenciára. Fogalmazása szerint „komolyabban kellene venni a bővítést és azokat az országokat, melyek az európai projekt részeseivé kívánnak válni”.
(MTI)
Címlapkép: pixabay.com
