Magyar lehet székely, de csángó nem
A csángó identitás továbbra is az „egyéb nemzetiségek” választható alkategóriájaként szerepel, tehát aki csángónak vallja magát, azt nem számolják a magyar nemzeti kisebbséghez.
A kérdőív kitöltésekor húsz meghatározott nemzetiség közül lehet választani. Az eredeti tervezetben kilencnek voltak választható alkategóriái is, de a magyar nem volt közöttük. A román nemzetiségnél például további hat, a németnek további öt, a romának további 13 alkategóriát (változatát) is be lehet jelölni.
Székelyföldön élénk vitát váltott ki, hogy a kérdőív két hete nyilvánosságra bocsátott eredeti tervezetében a magyar nemzetiségnél nem szerepeltek alkategóriák.
A közösségi portálokon a székely autonómia-mozgalom egyes véleményformálói azt hangoztatták, hogy nem létező nép nem hivatkozhat önrendelkezési jogára, tehát a székelység csak akkor igényelheti Székelyföld területi autonómiáját, ha statisztikailag is kimutatható.
A bukaresti nagykoalíciós kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azonban arra az – előző népszámlálásoknál is felmerült – aggodalomra hivatkozott, amely szerint a többféle regionális identitás etnikai identitásként történő „felkínálása” lehetővé teszi azt, hogy az adatok összesítésénél vagy későbbi „rosszindulatú értelmezésénél” a székelyeket ne számolják bele a magyar identitásba. Ezt az aggályt erősítette például az is, hogy a legutóbbi népszámlálás kérdőívén nemcsak a székelyt, hanem a magyar nemzetiség román nyelvű szinonimáját, az – általában a magyarországi (vagyis nem erdélyi) magyarra alkalmazott – „ungurt” is külön alkategóriaként be lehetett jelölni.
A magyar érdekvédelmi szervezet ezért mindig arra biztatta a székelységet, hogy regionális önazonosságát ne a népszámláláson fejezze ki, a cenzuson vallja magát magyarnak.
Tíz napja kiadott felhívásában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is arra biztatta szimpatizánsait, hogy vallják magukat magyarnak a népszámláláson, hozzátéve, hogy az SZNT által bevezetendő székely személyi kártya majd lehetőséget teremt arra, hogy a székelyek számolják meg önmagukat, „nem a román állam hatóságai”.
A székely identitás „eltüntetéséről” kirobbant vita nyomán Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke bejelentette: kezdeményezni fogja, hogy a magyar etnikum alcsoportjaként kerüljön a kérdőívre a székely és a csángó. Hozzátette azonban, hogy a csángót a 2011-es népszámláláson sem sikerült a magyar nemzetiség alkategóriájaként feltüntetni, mert a csángók között olyanok is vannak, akik magyarnak, és olyanok is, akik románnak tekintik magukat.
Ami az anyanyelvre vonatkozó kérdést illeti, a népszámlálási kérdőíven (a legutóbbi, 2011-es adatlappal ellentétben) már nem szerepel az alkategóriaként választható anyanyelvek között sem a „székely nyelv”, sem a „csángó nyelv”.
A romániai településeken a népszámláláson kimutatott etnikai arányoktól függ, hogy egy kisebbségnek joga van-e anyanyelvű ügyintézésre és köztéri feliratozásra.
A legutóbbi 2011-es népszámláláson Románia 3181 településéből 324-ben haladta meg a magyarság aránya a hivatalos anyanyelvhasználatra jogosító 20 százalékos küszöböt.
(MTI)
A címlapképen gyimesi csángók láthatók mise előtt a kontumáci Nagyboldogasszony-kápolnánál a székelyföldi Gyimesbükkön pünkösdvasárnap, 2018 május 20-án. Forrás: MTI Fotó: Mohai Balázs
