– A magyar-örmény kapcsolatok az elmúlt időszakban elsősorban a keresztényüldözés elleni küzdelem mentén mutatkoztak meg. Ezen belül mely ponton ér össze a Miniszterelnökség üldözött keresztényeket megsegítő „hivatala”, a Hungary Helps Program és az örményországi keresztények helyzete?

– A kérdés megválaszolását egy kicsit távolabbról kell kezdenem. A keresztényüldözés korunk legelhallgatottabb emberi jogi és humanitárius válsága. A keresztényeket üldözők nem foglalkoznak azzal, hogy kinek mi szerepel a keresztlevelében, hogy ki milyen felekezethez vagy vallási csoporthoz tartozik – így a mi küldetésünk is ehhez alkalmazkodik. Vagyis mi a Hungary Helps Programnál nem azt vesszük figyelembe, hogy kinek mi a vallása, hanem csakis arra figyelünk, hogy ha bárkit a hite – adott esetben keresztény hite – miatt üldöztetés ér, és mi képesek vagyunk segíteni neki, akkor segíteni is fogunk. Ez a küldetésünk, amely a fentiek alapján vonatkozik az örmény apostoli – vagyis ortodox –, illetve az örmény katolikus egyházra egyaránt. Mindkettő hívei jelentős diaszpórában élnek jelenleg és nagy segítségre szorulnak. A Hungary Helps Programon keresztül Magyarország 2017 óta támogatja őket. Először Szíriában segítettünk az örmény evangelikál egyház, majd a későbbiekben az örmény apostoli és az örmény katolikus egyházak szíriai, iraki, illetve libanoni közösségeinek támogatásával.

Noha Örményországon kívül – diaszpórában – több örmény él, mint azon belül, szót kell ejteni az anyaországon belül a koronavírus-járvány és a tavalyi háború miatt kialakult igen nehéz, humanitárius segítséget igénylő helyzetről is, amelyben ugyancsak segítő részt vállal a Hungary Helps Program. Meg kell említeni továbbá az újra és újra feléledő azeri-örmény konfliktust is, amelyhez szorosan kapcsolódik az a szerdai esemény, amelynek során a magyar kormány közreműködésével öt örmény katona juthatott haza – immár szabadon – Azerbajdzsánból. A nagy jelentőségű eseményhez vezető út első állomása 2021. június 24-e és 28-a között volt, amikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrral az örményországi Ecsmiadzinba látogattunk, II. Karekin örmény katholikosz, az Örmény Apostoli Egyház fejének meghívására. Hosszas előkészítés után ekkor történt meg az első jelentős magyar kapcsolatfelvétel az örmény apostoli egyházzal. Az előkészítésben egyébként igen jelentős részt vállaltak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudománydiplomáciai törekvései, illetve a Hungary Helps Program munkatársai is. De visszatérve a kérdés lényegéhez: ezen a találkozón fejezte ki felénk őszentsége II. Karekin abbéli kérését, hogy valamilyen módon próbáljunk segíteni az örmény keresztényeknek.

– Az egyházi találkozások után azonban – utaljunk vissza újra a szerdai eseményekre – mostanra kormányzati szinten is mintha erősödnének a magyar–örmény kapcsolatok.

– Egy hosszú és nagyon érzékeny folyamatról beszélünk, amelyben nagyon kedvező fordulatot hozott a már említett, 2021 nyarán történt találkozás. Attól fogva nagyfokú, baráti nyitottságot és közeledést tapasztaltunk az örmények felől, és ennek a kivételes nyitottságnak köze volt ahhoz, hogy a magyar program egyik küldetése egyfajta mediátori szerep is.

hirdetés

– Ez a mediátori szerep került most előtérbe Azerbajdzsán és Örményország esetében, aminek eredménye az öt örmény katona azeriek általi hazaengedése?

– Egy, a sajtóból jól ismert érzékeny és feszült azeri–örmény helyzetben tudott Magyarország egyfajta közvetítőként megjelenni, és ennek, valamint az Apostoli Szentszék közbenjárásának köszönhetően az öt fiatal katona immár otthon, a családjával töltheti a karácsonyt, ami óriási dolog.

A képen balról jobbra: dr. Kovács Bálint, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológia tanszékének vezetője; Kiss Bertalan, a Miniszterelnökség főosztályvezetője; Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára; Paruyr Hovhannisyan, az Örmény Köztársaság külügyminisztériumának miniszterhelyettese; Armen Melkonyan, az örmény Egészségügyi Minisztérium Nemzetközi Ügyek Főosztályának vezetője

Magyarország természetesen, ahogy eddig is, kiemelten fontosnak tartja mindkét ország területi integritását. A saját történelmünkből tudjuk, hogy – finoman szólva – nem feltétlenül szerencsés, ha országunktól távol, külső szereplők határozzák határainkat… Ugyanakkor nagyon fontos kiemelni, hogy az azeri hatóságok segítőkészsége, valamint a Magyarország és Azerbajdzsán közötti jó kapcsolat nélkül ez az öt katona nem térhetett volna haza – ahogyan elengedhetetlen volt hozzá az örmény külügyminisztérium és kormányzat rendkívüli nyitottsága, valamint baráti együttműködése is. Meg kell említenem név szerint is ennek a tudomány- és vallásdiplomáciai folyamatnak egyik kulcsszereplőjét: Ashot Smbatyant, az örmény külügyminisztérium magyar–örmény kapcsolatokért felelős miniszteri főtanácsadóját, aki korábban berlini nagykövetként tevékenykedett.

Ne felejtsük el azonban, hogy a katonák szerencsés hazatérése egy napon történt egy igen jelentős vakcinaadomány átadásával, amelyhez a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium munkája, valamint a magyar kormány szándéka és döntése kellett.

Utóbbi előzménye az, hogy Örményország 2021 augusztusában segítséget kért az Európai Uniótól: sürgős szükségük volt koronavírus elleni vakcinára. Magyarország kormánya úgy döntött, hogy erre a segítségkérésre – természetesen – válaszol, és az ország rendelkezésre bocsátott 100 ezer AstraZeneca vakcinát, amelyből úgy az örmény apostoli, mint az örmény katolikus egyházon, illetve az állami egészségügyi ellátórendszeren keresztül egész Örményország lakossága részesülhet.

– Az elmúlt napok eseményei alapján úgy tűnik, hogy az ünnepi időszakban sem állt le a munka a Hungary Helpsnél. Hogyan tovább 2022-ben?

– Az éves költségvetésünk főbb mutatói már összeálltak, és az már biztosan tudható, hogy – például – segítünk az örmény katolikus egyház libanoni iskoláinak támogatását célzó projekt finanszírozásában is. Vagyis – teljes elhivatottsággal folytatjuk küldetésünket a keresztény Magyarország nevében, ahogy eddig.