A 85 éves Ferenc pápa és a magyarok értékei

Nem sok pápa ünnepelhette Péter trónján saját 85. születésnapját, mint most Ferenc pápa. Igaz, épp közvetlen elődje, XVI. Benedek közéjük tartozik, aki 2013-ban nem sokkal 86. születésnapja előtt vonult vissza. A rekordtartó XIII. Leó pápa, aki 1903-ban 93 évesen hunyt el. A második legidősebb pápa X. Kelemen volt, aki 1676-os halálakor már betöltötte 86. évét. Végül ott van Szent V. Celesztin, akinek nem egyértelmű a pontos születési dátuma, így akár 87 éves is lehetett, amikor 1296-ban emeritus pápaként meghalt (ő volt az, aki 1294-ben, néhány hónapos uralkodást követően lemondott).

A 77 évesen megválasztott Ferenc pápának már Argentínában volt kapcsolata a magyarokkal. A legtöbben itt jezsuita rendtársára, Jálics Ferenc atyára gondolnának, akinek 1976-os elrablása és fogsága kapcsán felmerült az akkori tartományfőnök Bergoglio atya szerepe, amit azonban a két érintett – Jálics atya nyilatkozata szerint – tisztázott egymás között. Keveseknek tűnt fel viszont Ferenc pápa azon mondata a magyar püspökökhöz intézett szeptember 12-i beszédében, ahol az argentin emigrációba kényszerült magyar apácákat méltatta:

„Élénken őrzöm a szívemben a Congregatio Jesu tagjait, vagyis azokat az angolkisasszonyokat, akik a vallásüldözés miatt kényszerültek elhagyni a hazájukat. Személyiségükből fakadó bátorsággal és hivatásukhoz hűen megalakították a Ward Mária Kollégiumot Plátanos városában a fővároshoz, Buenos Aireshez közel. Sokat tanultam az ő erejükből, bátorságukból, türelmükből és hazaszeretetükből, számomra tanúságtételt jelentettek.”

Hazánk vatikáni nagykövete, Habsburg-Lotharingiai Eduard egyik interjújából tudjuk, első találkozásuk alkalmával Ferenc pápa azzal fogadta őt, hogy noha még nem járt ott, mindent tud Magyarországról, mivel régen a Buenos Aires-i angolkisasszonyok, köztük számos magyar nővér lelki vezetője volt. Erre utalt hát budapesti beszédében a Szentatya, bár azt akkor nem tette hozzá, amivel Habsburg nagykövetet sikerült meglepnie. Komoly arccal kifejtette ugyanis, hogy a magyar apácáktól azt is megtudta, mi a legfontosabb magyar szimbólum: „Azt hittem – mondta a nagykövet – Ferenc pápa a Szent Koronára gondol, de nem, hanem a tokaji aszúra!” (A Szentatya azóta többször kapott ajándékba tokajit, legutóbb Áder János köztársasági elnöktől Budapesten.) Tőlük tanulta meg azokat a magyar kifejezéseket, amiket mindig szívesen használ – méghozzá kiváló kiejtéssel –, valahányszor magyarokkal találkozik: Isten éltessen! Isten hozta! Köszönöm!

A nagykövettől megtudhattuk még, hogy a Szentatya a magyarokat jó és bátor embereknek tartja. Az is igaz, hogy az utóbbi években kevésszer kapott Magyarország akkora nyilvános dicséretet, mint éppen Ferenc pápától. A Hősök terén bemutatott szentmise végén a magyarok vallásosságát méltatta:

„A vallásos érzés ennek a gyökereihez olyannyira kötődő nemzetnek az éltető nedve.”

Hazafelé utazván a nemzetközi média képviselői előtt pedig kijelentette: „nagyon sok értéke van a magyaroknak…”, melyek közül hármat emelt ki: az ökumenikus érzékenységet („mennyire mély nálatok az ökumenizmus iránti érzék”), az ökológiai tudatosságot („le a kalappal előttetek, magyarok, az ökológiai tudatosságotok miatt!”), valamint a családok védelme iránti elkötelezettséget (a magyar szabályozás „hasonlít a francia törvényhez, de fejlettebb”).

Ugyancsak többeket meglephetett, amikor Ferenc pápa kijelentette, hogy a budapestit már a második látogatásának tekinti a magyarok között. Az említett repülőfedélzeti interjúban ugyanis visszautalt 2019. június 1-jei csíksomlyói látogatására: „veletek voltam tavaly [két éve] Erdélyben. Csodálatos volt az a magyar mise!” De már a spanyol COPE rádiónak adott szeptember 1-jei interjújában is úgy utalt Erdélyre, mint „Romániának az a része, ahol magyarul beszélnek”, s ahol egy „gyönyörű magyar misén” vett részt. Némi vigaszt jelenthetnek ezek a szavak azoknak, akik a csíksomlyói pápalátogatáskor éppen az ilyen közvetlenebb gesztusokat hiányolták: a Szentatya most biztosított mindenkit, nemcsak tudatában volt a kegyhely magyar jellegének, de szívébe zárta az ott megtapasztaltakat.

Amúgy az Erdélyben látottakról már akkor áradozott az újságírók előtt:

„Keresztülutaztam egész Erdélyen: lenyűgöző szépség! Sosem láttam ehhez foghatót!”

S ha már Csíksomlyó szóba kerül: az Arany Rózsa, amit Ferenc pápa akkor a kegyszobor lábaihoz helyezett nem más, mint az egyik legősibb és legrangosabb pápai kitüntetés. A világ legjelesebb kegyhelyei részesültek ilyenben, melyek sorába Csíksomlyó immár formálisan is felvétetett – érdemes ezt tudatosítani.

Magyar találkozások

A mindenkori római pápa értelemszerűen fontos szerepet tölt be a helyi egyházak életében, így Ferenc pápa eddigi uralkodása a magyar katolikus egyházra nézve több intézményes vonatkozással bírt. Mindenekelőtt a püspöki kinevezések révén: a pannonhalmi főapátot is beleértve tizennégy magyarországi püspököt, illetve érseket nevezett ki, vagy helyezett át – a határontúliakat most nem számítva. De ő nevezte ki az újkori történelem második magyar születésű pápai nunciusát is Pintér Gábor minszki, jelenleg hondurasi nuncius személyében. Történelmi lépésnek nevezhető, hogy 2015-ben Ferenc pápa ún. metropolitai rangú sajátjogú egyházzá emelte a Magyar Görögkatolikus Egyházat, megerősítve azt a többi keleti katolikus egyház között. 2017-ben pedig a teljes Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát fogadta a Vatikánban az elvileg ötévente esedékes ún. ad limina („az apostolok küszöbénél” teendő) látogatáson.

További intézkedései között megemlítendő, hogy Erdő Péter bíborost 2013-ban különmegbízottjaként küldte a litvániai evangelizáció 600. évfordulójának ünnepségeire. Ugyanőt 2014-ben és 2015-ben főelőadóvá nevezte ki a püspöki szinódus családpasztoráció témájában tartott üléseire, 2020-ban pedig a Szentszék gazdálkodását felügyelő Gazdasági Tanács tagjává tette. A magyar vonatkozású találkozások között megemlítendő, hogy Áder János köztársasági elnök 2013 szeptemberében, majd 2020 februárjában tett hivatalos látogatást Ferenc pápánál, de ott volt a pápa csíksomlyói miséjén is, most pedig Budapesten fogadta őt. Orbán Viktor miniszterelnök három alkalommal találkozott Ferenc pápával: 2016 augusztusának végén egy politikusokból álló nemzetközi csoport tagjaként a Vatikánban, 2017 márciusában pedig az európai állam- és kormányfők hivatalos vatikáni látogatása keretében, végül Budapesten a Statio Orbis misét megelőzően.

Ami a magyar szenteket és boldogokat illeti, Ferenc pápa iktatta a boldogok sorába Sándor István szalézi vértanú testvért 2013-ban, valamint Brenner János vértanú papot 2018-ban. A további „szentjelöltek” ügye is halad, akik közül kiemelhető Marton Boldizsár Marcell karmelita és Vándor József szalézi misszionárius, továbbá Bálint Sándor néprajztudós, valamint Mindszenty József bíboros: pápai határozat tanúsítja, hogy hősies fokon gyakorolták az erényeket, ami a boldoggá avatáshoz vezető út egyik legfontosabb állomása.

A legnagyobb ajándék

Ma már látjuk, hogy a legnagyobb ajándék, amit Ferenc pápa eddig a magyaroknak adott, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus volt. 2016 januárjában a Szentatya döntött úgy, hogy Budapesten rendezzék meg a Katolikus Egyház egyik legnagyobb nemzetközi rendezvényét, majd négy alkalommal is felhívta a világ figyelmét a kongresszusra a vasárnap déli szokásos Úrangyala imádság során. Végül pedig úgy döntött, eljön a kongresszus zárómiséjére, ami a történelmi gyakorlat fényében egyáltalán nem volt magától értetődő.

Már ez is jelzi kitüntető figyelmét, de arra viszont a legkevésbé sem lehetett számítani, hogy alig utazik el,

Ferenc pápa máris azt tervezgeti, hamarosan visszatér Magyarországra.

Talán megérzett valamit a magyarság sajátos értékeiből, lelkiségéből. Tán csak nem magyartudását akarja elmélyíteni? Hiszen amint Budapesten leszállt a repülőgépről, felidézte kedvenc magyar viccét: a Mennyországban bizonyára magyarul beszélnek, mert azt megtanulni egy örökkévalóság!