Újratemették Slachta Margitot

A szertartást vezető Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: Slachta Margit a keresztény szeretet eszményét „tudta és akarta nyilvánosan, cselekvő módon, szóban és tettben képviselni”. A háború alatt átgondoltan, szervezetten támogatta a szegényeket és mentette az üldözötteket, de a háború után kezdődő újabb önkényuralom embertelenségét is meglátta, és mert ellene szót emelni a parlamentben is – mondta.

Hozzátette: a segítő szeretet Slachta Margit számára nem csupán hősies munka volt, hanem „személyes megérintettség és odaadás”, a másik ember felé forduló „kedvesség és figyelem”.

A bíboros kiemelte: Slachta Margit életében felvillantak olyan fények is, amelyek csak igazi szentek útját szokták kísérni. Ő volt talán a legelső, aki a kezdődő háború kegyetlenségei között észrevette a tervszerű népirtás programját. Már 1941 nyarán rádöbbent a szörnyű valóságra, hogy a Kőrösmezőnél Magyarországról kiszállított zsidók Kamenyec-Podolszkijnál népirtás áldozatai lettek. Meglátta a gonosz működését a világban, a mélységes csapdát, „amibe az emberiség sokak gyengeségén és bűnén keresztül belezuhanni készült – fogalmazott Erdő Péter.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében kiemelte: a mindenkori magyar állam és kormány feladata megszervezni, hogy a különböző korok és okok miatt idegen földben lévő magyarok hamvai hazakerüljenek.

„Ez kötelesség, főhajtás és elégtétel”

– szögezte le.

Slachta Margitról szólva hangsúlyozta: nevéhez fűződik a női méltóság elismertetése és védelme, a keresztény feminizmus követeléseinek megfogalmazása, amely világnézetében eltér a radikális feminista ideológiától. Vallotta az emberi jogok kiterjesztését, de a nők sajátos értékét és érdekét nem szakította ki sem a természet rendjéből, sem a családból, sem a társadalomból – mondta.

Semjén Zsolt a szerzetes nővér érdekérvényesítő karizmájára példaként felidézte, Slachta Margit a szlovákiai zsidóság deportálásáról tudomást szerezve Rómába utazott, elérte, hogy fogadja őt XII. Piusz pápa, aki tőle hallva a szlovákiai zsidóságot fenyegető veszélyről tiltakozásra utasította a szlovák püspököket.
Bátorságára jellemző, hogy a háború utáni időszakban, 1947-48-ban az egyházi iskolákat államosító törvényjavaslat ellen ő és Barankovics István, a Demokrata Néppárt elnöke szólalt fel és harcolt minden kommunista megfélemlítési kísérlet ellenére – tette hozzá Semjén Zsolt.

Kővári Magdolna, a Szociális Testvérek Társasága általános elöljárója arról beszélt: Slachta Margit a szociális testvérek számára elsősorban rendjük alapítója.
Annak az Isteni ajándéknak, karizmának a megtestesítője, amely az ősi szerzetesi eszményt „a puszták rejtekéből az élet centrumába” hozta, hogy a szerzetesek „modern eszközökkel” álljanak ki az egyház érdekei, a család, a nők és a gyermek mellett. Nemcsak könnyeket törölve, sebeket gyógyítva, hanem ezek okainak megszüntetésére is törekedve – közölte.

Slachta Margit

„képes volt Isten szemszögéből szemlélni, látni és láttatni az élet és a történelem eseményeit.”

„Tántoríthatatlan volt, mert hitt az Isten végső győzelmében” – mondta a rendi elöljáró, hozzátéve, Slachta Margit „gondolatai, tanításai ma is élnek és megszólítanak, hívnak és köteleznek”.

Mátrai Márta, az Országgyűlés fideszes háznagya úgy fogalmazott: „nem búcsúzni jöttünk, hanem köszönteni. Köszönteni a hazatérőt, aki sok évtizednyi bujdosás után megérkezett közénk”. Felidézte: Slachta Margit fiatalon határozta el, hogy szerzetesként új úton fog járni, modern módon fogja képviselni a kereszténység évezredes értékeit. A krisztusi tanítást, amelyben a nő mindenben egyenlő társa a férfinak a teremtés okán – tette hozzá.
A politika számára éppen úgy jószolgálat volt, mint a karitász. Az emberi élet kiteljesedésének szolgálata. A parlament pedig teret és lehetőséget kínált erre a szolgálatra – mondta Mátrai Márta.

Németh Emma, a társaság magyarországi elöljárója arról beszélt: az elmúlt évszázadban nem volt ritka, hogy éppen a hazájukat nagyon szerető és szolgálni akaró emberek kényszerültek azt elhagyni. Közéjük tartozott Slachta Margit is, akit a keresztény és nemzeti értékek melletti alkut nem ismerő kiállása miatt 1948-ban kizártak az Országgyűlésből, és aki illegálisan hagyta el Magyarországot – mondta.
A közösségének írt levelében azt ígérte, visszatér, amint tengerentúli feladatait elvégzi, 1951 novemberében vissza is utazott Bécsbe, ám a magyar-osztrák határt nem sikerült átlépnie.
Ami akkor több hónapos próbálkozás ellenére sem volt lehetséges, az most a hálás utókor jóvoltából megtörténhetett – mondta Németh Emma.

A szertartáson részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

A Barankovics Alapítvány kezdeményezésére a Szociális Testvérek Társasága és a Nemzeti Örökség Intézete közreműködésével november 9-én hozták Magyarországra Slachta Margit földi maradványait.

Életútja

Slachta Margit 1884-ben született Kassán. 1906-ban német-francia szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett a kalocsai Miasszonyunk-nővérek intézetében. 1920-tól a parlament első női képviselője volt, a Keresztény Nemzeti Egység Pártjának jelöltjeként. A Tanácsköztársaság bukása után, majd a második világháborút követően is ő szervezte meg a Keresztény Női Tábort. 1923-ban megalapította a Szociális Testvérek Társaságát.

A parlamentben és azon kívül is harcolt az egyházi iskolák államosítása ellen. A Rákosi-diktatúra idején mentelmi jogát hosszabb-rövidebb időre többször is felfüggesztették.

1949-ben Ausztriába, majd onnan az Egyesült Államokba távozott, 1974-ben halt meg.

(MTI)

Kiemelt képünk forrása: MTI/Szigetváry Zsolt