Szijjártó: Magyarország az utóbbi években is nagylelkűen támogatta Ukrajnát

Magyarország az utóbbi években is „rendkívül nagylelkűen” támogatta Ukrajnát, ugyanakkor továbbra is határozottan elvárja a kárpátaljai magyar közösség jogainak tiszteletben tartását - hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Rigában.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a NATO külügyminiszterek találkozóján ukrán és georgiai kollégájával, Dmitro Kulebával és David Zalkalianival folytatott találkozója előtt a tárcavezető újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Magyarország a feszültségek ellenére sem szüntette be Ukrajnának nyújtott támogatását az utóbbi években.

Példaként említette, hogy nyugati irányból a legtöbb földgáz tavaly Magyarország felől érkezett Ukrajnába, illetve a kormány több ezer olyan ukrán gyerek számára biztosított nyaraltatást, akiknek a szülei érintettek voltak a harcokban a szomszédos ország keleti részén.

Emellett ukrán katonák tucatjai kaptak kórházi kezelést hazánkban, valamint Magyarország több mint száz lélegeztetőgépet adományozott Ukrajnának, és továbbra is pénzügyi támogatást nyújt kórházaknak, kulturális intézményeknek, iskoláknak, templomoknak. „Rendkívül nagylelkűek vagyunk, és folytatni is fogjuk ezt a gyakorlatot” – fogalmazott.

Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az ukrán hatóságok a jövőben tiszteletben fogják tartani a magyar közösség jogait, ugyanis szerinte most folyamatosak a jogsértések. Majd ismételten felszólított az elvett kisebbségi jogok visszaadására.

Szijjártó Péter a NATO-tagállamok esetleges ukrajnai fegyverszállításával kapcsolatban arról számolt be, hogy a kérdést meg fogják vitatni a nap folyamán a katonai szövetség külügyminisztereinek ülésén.

„Nekünk az számít, hogy a térségben béke legyen, miután nagyon rossz emlékeink vannak a hidegháború idejéből”

– közölte, hozzátéve, hogy Közép-Európa mindig a vesztese volt annak, ha konfliktus volt Kelet és Nyugat között. „Békés és stabil körülmények között akarunk élni, és szeretnénk, ha ezt mindenki tiszteletben tartaná” – szögezte le.

A minisztert ezután Georgia esetleges NATO-csatlakozásának jövőjéről kérdezték. Erről úgy vélekedett, hogy Tbiliszi ezen irányú törekvéseit a jelenleginél sokkal komolyabban kellene vennie a szövetségnek, és segíteni kellene az integrációs folyamatot.

Rámutatott, hogy a NATO-n kívüli országok közül Georgia tette a legnagyobb hozzájárulást az afganisztáni misszióhoz, és általában is részt vesz a szervezet műveleteiben. „Nem tudom, hogy mi mást várhatnánk” – mondta.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Dmitro Kuleba ukrán miniszterelnök-helyettes találkozója Kijevben 2020. február 7-én. MTI/KKM/Borsos Mátyás

Iratkozzon fel hírlevelünkre!