A türingiai hercegnő, aki nem akart megtanulni tipegni
II. András és a merániai Gertrúd hercegnő harmadik gyermeke 1207. július 7-én látta meg a napvilágot, születési helyeként a hagyomány Pozsonyt, Sárospatakot és Óbudát is számon tartja. Számos testvére közül a legismertebb IV. Béla, a „második államalapító”, aki a tatárjárás után újraépítette az országot. Erzsébetet négyéves korában eljegyezték I. Hermann thüringiai őrgróf legidősebb fiával, ettől kezdve Eisenachban, majd Wartburgban nevelkedett az őrgróf személyes felügyelete alatt.
Itt mindenki kedvelte, kivéve leendő anyósát, aki nehezményezte, hogy Erzsébet nem volt hajlandó megtanulni a tipegő járást és legkedvesebb mulatsága a lovaglás maradt.
Amikor betegeskedő vőlegénye meghalt, némi politikai huzavona után annak Lajos nevű öccsével – egyben Erzsébet legkedvesebb gyermekkori játszótársával – jegyezték el. Az esküvőre 1221-ben került sor, a boldog házasságból néhány év alatt három gyermek született. A szerelmes fiatalasszony minden szokást felrúgva imádott férje mellett ült a lakomákon, elkísérte vadászatokra, fogadásra, sőt olykor még a templomban is őt bámulta. A család 1222-ben Pozsonyba látogatott, Erzsébet ekkor értesült édesanyja (a Bánk bán című drámából ismeretes) meggyilkolásának körülményeiről.
Erzsébet egészen kislány kora óta vezeklő életmódot folytatott, gyakorta böjtölt, ostorozta magát, vezeklő övet viselt.
Első gyermekének megszületése után virrasztásai és böjtölései egyre gyakoribbá váltak, menedékhelyet nyitott gyermekek számára és egyre több figyelmet szentelt a szegényeknek. Második gyermekének világra jöttéért hálából kórházat alapított, ahol a betegápolásban maga is rész vett.
Amikor Lajos 1225-ben hadba vonult, a tartomány kormányzását feleségére bízta. Erzsébet egy éhínség kitörésekor a vár szinte teljes élelmiszer-készletét szétosztotta a szegények között, amit családtagjai pazarlásnak tartottak, de Lajos jóváhagyta döntéseit. Férje 1227-ben ismét hosszú útra kellett induljon, II. Frigyes császár vazallusaként vett részt annak keresztes hadjáratában. Erzsébet hiába próbálta maradásra bírni, férje távozásának napjától kezdve csak gyászruhát hordott. Rossz sejtelmei beigazolódtak: Lajos útközben meghalt, két nappal később született harmadik gyermekét már nem láthatta.
Az alig húszéves özvegy élete ettől kezdve üldözések, megaláztatások sorozatává vált. Mivel nem volt hajlandó lemondani fia fejedelmi jogairól, sógorai mindenétől megfosztották. Az egyébként is szegénység után vágyakozó asszony titokban elhagyta Wartburgot, kenyerét fonással kereste, gyermekeit ékszerei eladásából neveltette. Hányattatásai ellenére sem tért haza Magyarországra, s kikosarazta II. Frigyes császárt is.
Ő honosította meg Németországban Assisi Szent Ferenc harmadrendjét, még mindennapi viseletét is egy szürke köntösre változtatta.
IX. Gergely pápa gyóntatójául és védelmezőjéül Marburgi Konrádot nevezte ki, Erzsébet a szigorú, aszkézisben élő ferences utasításai szerint igyekezett egy kolostori szabályok szerint élő, de fogadalmat nem tett apácákból álló, jótékonyságot és betegápolást gyakorló szerzetet létrehozni. 1231 novemberében megbetegedett, utolsó napjaiban mindenét szétosztotta, s még ő vigasztalta a mellette virrasztókat. 1231. november 17-én halt meg Marburgban.
Marburgi sírja fölé nem sokkal halála után templomot emeltek, ez a német gótika egyik első megmaradt emléke.
A sírnál történt számos csodálatos esemény miatt Erzsébetet már 1235-ben szentté avatták. Ünnepét (akkor még temetése napját, november 19-ét) 1670-ben vették föl a naptárba, ez 1969-től változott november 17-re, halálának napjára. Kultusza Magyarországon is hamar elterjedt, az első templomot bátyja, IV. Béla építtette tiszteletére Kápolnán. Ma számos templom (így a budapesti Rózsák terén) és több kórház viseli Árpád-házi Szent Erzsébet nevét, Liszt Ferenc zenében örökítette meg legendáját.
Az Árpád-házi szentről nemrégiben Zsuffa Tünde, Lezsák Sándor és Szikora Róbert írt musicalt, Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című darabot február 26-án mutatják be.
Az Erzsébet személyéhez fűződő legtöbb legenda a férje halálát követő hányattatott időszakhoz fűződik. Mind közül a leghíresebb a rózsák legendája, amely miatt a legtöbbször kötényéből kikandikáló gyönyörű rózsákkal ábrázolják: eszerint éppen a szegényekhez tartott kenyérrel teli kötényével, amikor sógora feltartóztatta és látni akarta, mit visz.
Erzsébet csak annyit válaszolt: rózsákat. S csodák csodájára, amikor erővel kötényébe néztek, ott valóban csak rózsákat láttak.
(MTI)
Szikora Róbert „rittyentett” zenét Szent Erzsébet történetéhez
Kiemelt képünk forrása: Wikipedia.org
