Tíz éves Magyarország Alaptörvénye
Szabadság és demokrácia
Gulyás Gergely azt mondta, az Európai Uniónak ma kizárólag olyan vezetői vannak, akik történelmi szerencséjükből adódóan mindig a szabadságban, a demokráciában beszéltek arról, hogy milyen fontos a szabadság, a demokrácia. Ezzel szemben a magyar állami vezetők – a miniszterelnök, az államfő és a házelnök – a diktatúra, az elnyomás időszakában is a jogállam fontosságát hangsúlyozták.
A nyolcvanas években a fizikai elnyomással, a személyes egzisztencia tönkretételével szembenézve foglaltak állást a szabadság és a demokrácia mellett. Ez nyilvánvaló különbség a demokratikus elkötelezettségben Nyugat- és Közép-Európa között. A „mi jogállamiság iránti elkötelezettségünk nem üres szólam, (…) hanem valós meggyőződésen alapul” – hangoztatta a miniszter.
A 2013-as határozat
Az elmúlt évtizedben nemzetközi szervezetek sok olyan véleményt fogalmaztak meg az alaptörvényről, amit a kormány méltánytalannak vagy kiegyensúlyozatlannak érez – mondta. Jó ellenpéldaként említette az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2013-as határozatát. Eszerint a magyar parlament először a szabad és demokratikus Magyarország történetében megváltoztatta korábbi alkotmányát, amelyet az egypártrendszerből örökölt. Új és modern alaptörvényt fogadott el demokratikus eljárás, intenzív parlamenti vita és a civil társadalommal folytatott párbeszéd után.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: büszkék arra, hogy Magyarország a rendszerváltozást követően képes volt olyan alaptörvényt elfogadni, amely választ ad a modern társadalmi kérdésekre is. Közölte, bár Magyarország utolsó volt a térségben azon államok sorában, amelyek a kommunizmus leküzdése után demokratikus országgyűlés által alkotmányt tudtak elfogadni. Ez lehetőséget adott arra, hogy reagáljon a közben eltelt két évtized jogfejlődésére, társadalmi és politikai változásaira.
Államadósság az alaptörvényben
Az alaptörvény sok rokonságot mutat az EU Alapjogi Chartájával, amely – mondhatni – a magyar jogszabály mintájául szolgált – jelezte. Kiemelte, hogy máig fontos politikai viták tárgyát képezi az alaptörvény, pedig bármely kabinetnek lehetővé teszi a hatékony kormányzást. Kellő alkotmányos ellensúlyokat tartalmaz, és a magyar történelemben először rögzíti a hatalmi ágak elválasztásának elvét – tette hozzá. A magyar belpolitikai helyzetre kitérve Gulyás Gergely úgy vélekedett, hogy a velük szemben álló szereplők demokratikus meggyőződése rendkívül gyenge, demokratikus hagyományokkal pedig nem rendelkeznek.
Emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény az államadósság korlátairól szóló kitételt is tartalmaz. Ez önmagában ok arra, hogy politikai ellenfeleik nem kedvelik az alkotmányt, az ő kormányzásuk ugyanis mindig az államadósság drámai növekedésével járt – jelentette ki. Magyarországon ma azok vannak ellenzékben, akik annak idején „páros lábbal tiporták” a gyülekezési jogot, fizikai erőszakot alkalmaztak a velük törvényes keretek között egyet nem értőkkel szemben – mondta a miniszter.
Az apa férfi, az anya nő
Az alaptörvény tartalmazza Magyarországnak a népességére vonatkozó rendelkezési jogát. Mivel az „ellenzék migrációpárti”, ez korlátot jelent a törekvéseinek – emelte ki. Gulyás Gergely rámutatott arra, hogy Európával is van konfliktus: a magyar alkotmány szerint az apa férfi, az anya nő, ezzel szemben az Európai Parlamentben arról hoztak határozatot, hogy az apa is szülhet. Úgy értékelt: nehéz konszenzusra jutni, de szerencsére „demokráciában élünk, ezért a választópolgárok többsége dönt” a politikai irányvonalról. Mindenki szabadon határozhat arról, hogy melyik szemléletet részesíti előnyben. Ami biztos, hogy Magyarország alkotmánya stabil – mondta a miniszter.
(MTI)
Kiemelt képünkön Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszél a Magyarország alaptörvénye 10 éves – gyökerek, értékek és szuverenitás című nemzetközi konferencián a Pesti Vigadóban 2021. november 16-án. MTI/Máthé Zoltán
