A nyugdíjasokat elismerik Magyarországon

A magyarok támogatják a nyugdíjasokat érintő legújabb intézkedéseket: a novemberi nyugdíjprémiumot, a nyugdíjkorrekciókat és a 13. havi nyugdíj visszaépítését - derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb kutatásából. Az emberek döntő többsége úgy véli, hogy az idősekről való gondoskodás az államnak és a családnak egyaránt feladata. A kutatásból az is kiderült, hogy a nyugdíjasok - leginkább a nagyszülők - elsősorban a családjukra szeretnék költeni a nyugdíjprémium összegét.

Az elmúlt években a kormány több olyan intézkedést is hozott, amelyek a nyugdíjasok helyzetének javítását és a családi életben betöltött pótolhatatlan szerepük fokozott társadalmi megbecsülését segítette elő. A nyugdíjprémium, a nyugdíjemelést eredményező nyugdíjkorrekciók és a 13. havi nyugdíj is egy végigdolgozott élet elismerését, a nyugdíjasok anyagi biztonságának megteremtését szolgálják. A KINCS legújabb felmérésében megvizsgálta, hogy ezeknek az intézkedéseknek milyen a fogadtatása, az elfogadottsága, és hogy a nyugdíjasok mire használnák fel az így kapott plusz pénzt.

A magyarok négyötöde egyetért azzal, hogy az idősek a társadalom egészének hasznos tagjai.

Különösen a gyermeket nevelők válaszaiból látszik, mennyire fontos az idősek jelenléte a családokban, hiszen a legtöbb pozitív választ a kisgyermekes szülők (88%), illetve a 3 vagy több gyermeket nevelők (83%) adták, és esetükben nincs is olyan, aki ezzel legalább részben ne értene egyet.

Az idősebb korosztály értékeinek elismerése mellett abban is széles körű egyetértés van a válaszadók között, hogy az időskori biztonság megteremtése az államnak és családnak egyaránt feladata. 72 százalékuk szerint az idősek anyagi biztonságának megőrzése az állam, míg 63 százalékuk szerint az idősekről való gondoskodás a család feladata.

Az idei év Európában is kiemelkedőnek számító gazdasági teljesítménye Magyarországon lehetővé tette, hogy a kormány további, a nyugdíjasok helyzetén javító intézkedéseket hozzon.

Megkezdődött a 13. havi nyugdíjak visszaépítése, 2021 novemberében soha nem látott mértékű, a jogszabály alapján járó legmagasabb összegű nyugdíjprémiumot fizetnek a nyugdíjasoknak, s novemberben ismét nyugdíjkorrekcióban is részesülnek. Ezek közül a 2009-ben elvett, és most a nyugdíjasokhoz visszakerülő 13. havi nyugdíj visszaépítéséről (95%), valamint a 80 ezer forintos novemberi nyugdíjprémiumról (85%) hallottak a legtöbben. Ennek a két intézkedésnek a legmagasabb a támogatottsága, hiszen a nyugdíjprémium kifizetésével és a 13. havi nyugdíj visszaadásával is a válaszadók 82 százaléka értett egyet.

Az inflációhoz igazodó nyugdíjemelést is társadalmi konszenzus övezi, hiszen a válaszadók négyötöde támogatja (80%) azt. A nyugdíjak értékállóságának biztosítéka a nyugdíjkorrekció és az, hogy minden év elején az adott évre vonatkozó, előre jelzett infláció mértékével emelik meg a nyugdíjakat. Ezzel a nyugdíjemeléssel a válaszadók háromnegyede értett egyet (76%).

Az idősebb korosztály társadalmi megbecsülésének fontos háttere, hogy a megkérdezett nyugdíjasok 83 százaléka nagyszülő, így van legalább egy unokája.

Több mint a nagyszülők felének (52%) három vagy több unokája is van. A nagyszülők 96 százaléka saját bevallása szerint kifejezetten jó kapcsolatot ápol az unokájával. Kétharmaduk hetente legalább egyszer találkozik az unokájával, 25 százalék naponta, 17 százalék pedig hetente többször. A nagyszülők hatoda látja az unokákat ritkábban, mint havonta.

Többek között a nagyszülők és az unokák közötti jó kapcsolattal is magyarázható, hogy a nyugdíjas válaszadók közül a legtöbben azt tervezik, hogy a nyugdíjprémium összegét leginkább családjukra (52%) költik majd. 45 százalékuk egészségügyi kezelésekre és gyógyszerekre, 41 százalékuk az otthonára, ugyanennyien élelmiszerre fordítanák a pénzt, és nagyjából harmaduk (37%) azt tervezi, hogy félreteszi.

Összességében az idős honfitársainkat támogató, életüket megkönnyítő intézkedések egyértelműen találkoznak a magyar emberek akaratával, hiszen mindegyik kormányzati döntés mögött minimum háromnegyedes többség áll.

A nemzedékeken átívelő kapcsolatok a legtöbb családban jól működnek, a válaszokból arra lehet következtetni, hogy a fiatalok és az idősek kölcsönösen számíthatnak egymásra. Módszertan: A KINCS országos reprezentatív kutatása 2021. október 20-29 között, két 500 fős minta telefonos megkérdezésével készült. Az egyik alminta reprezentatív a 18 évnél idősebb magyar lakosságra nem, életkor, településtípus, valamint iskolai végzettség szerint. A másik alminta pedig reprezentatív a 60 évnél idősebb magyar lakosságra nem, életkor, településtípus, valamint iskolai végzettség szerint.

 

(Forrás: Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért)

Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre!