„Igaz magyar és igaz keresztény ember volt”
Kásler Miklós – a Spányi Antal megyéspüspök által bemutatott gyászmise után – méltató beszédében kiemelte: Eötvös József igaz magyar és igaz keresztény ember volt. Emlékeztetett: a magyar reformkor nagyjai – köztük Eötvös József – legalább 50-60 évet beszélgettek végig arról, hogyan lehetne elérni azt, hogy a közjót segítsék, „a nemesség jogait kiterjesszék az egész nemzetre, megosztva a hatalmat és az esélyeket mindenkivel a magyar hagyományok szellemében, keresztény hittel, törvényesen, alkotmányosan”.
Kásler Miklós szerint báró Eötvös József egész életét két dolog határozta meg: a közjó szolgálata, illetve az irodalom és a bölcselet.
A Batthyány-kormány és az Andrássy-kormány vallás- és közoktatási minisztereként megoldást talált nemzetiségi kérdésekre, a zsidók emancipációjára, bevezette az ingyenes állami közoktatást, középiskolai és egyetemi reformot vezetett be.
A tárcavezető szerint Eötvös munkássága tette lehetővé azt az elképesztő fejlődést, amelyet 1867, a Deák Ferenc által kiegyenlítésnek nevezett időszak után Magyarország produkált, amikor 1914-ig a GDP a tizenhatszorosára nőtt. Emellett megteremtette az alapokat ahhoz, hogy a trianoni katasztrófa után Klebelsberg tovább fejlessze közoktatási rendszerét és ezzel biztosítsa a halálra ítélt ország megmaradását. 
A gyászmisét követően a koporsókat a korabeli hagyományoknak megfelelően lovaskocsival szállították át az Eötvös Kápolnába, ahol búcsúbeszédet mondott Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Beszédében hangsúlyozta, hogy
Eötvös József nem csak az MTA harmadik elnöke volt, hanem író, politikus, jogász, aktív közéleti ember is, aki elszántan támogatta a polgári átalakulást.
Megemlítette, hogy halála után végrendeletének megfelelően temették el gyermekkora helyszínére, Ercsibe.
L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója felidézte, hogy öt éve szerették volna a csontokat visszahozni eredeti helyükre, de csak most sikerült összefogással, a báró halálának 150. évfordulóján. Össznemzeti ügynek nevezte az újratemetést, amellyel beteljesítik a báró végakaratát.
Úgy vélte, ezzel párhuzamosan a nemzet apró lépést tett abba az irányba, hogy a történelem „helyes irányból kimozdított kerekét visszaillesszék arra az útra, amit kijelöltek az elődök”.
Báró Eötvös József író, költő, politikus, államférfi 1813. szeptember 3-án született Budán. 1826-1831 között jogot hallgatott Pesten, 1833-ban tett ügyvédi vizsgát. 1834-ben Fejér megyei aljegyző, majd kancelláriai fogalmazó lett. 
1848-ban az első magyar felelős kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Széchenyivel és Deákkal a mérsékelt politika híve volt, s a Batthyány-kormány szeptember 11-i lemondása és Lamberg gróf, királyi biztos szeptember 28-i meggyilkolása után, elrettenve a várható eseményektől, emigrált. 1851-ben hazatérve ismét részt vett a közéletben, 1856-tól az Akadémia alelnöke, 1866-tól elnöke volt, s részt vett a Kisfaludy-társaság újjászervezésében. 1867 után – egyedüliként a ’48-as miniszterek közül – az Andrássy-kormány tagja lett, újra a vallás- és közoktatási tárca élén.
Bevezette az általános tankötelezettséget, rendezte a felekezetek és az állam viszonyát, egyenjogúsította a zsidó vallást s a nemzetiségek helyzetét az oktatásban, s tervezte az iskolarendszer polgári átalakítását is. Támogatta az egyetemeket, tanárképző főiskolát állított fel, egyetemi szintre emelte a mérnökképzést.
- február 2-án halt meg Pesten.
(MTI)
Kiemelt képünkön Spányi Antal megyés püspök gyászmisét celebrál báró Eötvös József és családja újratemetése alkalmából a Nagyboldogasszony-templomban, Ercsiben 2021. november 6-án. MTI/Vasvári Tamás
