Eltűnt épületek nyomában (16.)
Véleményem szerint a II. világháborúig a főváros legpatinásabb tere a Kálvin tér volt. A régi pesti városfal által határolt területbe futottak be az Alföld felől érkező főbb kereskedelmi útvonalak. Éppen ezért egészen a 19. század közepéig itt tartották Pest-Buda legnagyobb vásárait. A hatalmas vásári forgatag kiszolgálására fogadók és szállodák sora telepedett meg a területen, ezen épületek utódai alkotják a mai Kálvin tér térfalait. 
A Kálvin tér, a Múzeum és Baross utca határolta épülettömbben működött a Marczibányi család hírhedt földszintes fogadója a Vendéglő a Két Pisztolyhoz, ahol bár mindennaposak voltak a közeli Gránátos kaszárnya részeg katonái által elkövetett rablások és gyilkosságok, de a vendéglő konyhája és pincéje olyan kiváló volt, hogy még Szemere Miklós országgyűlési képviselő és híres lótenyésztő is innen indult mindig a „lovira”, miután jóízűen elfogyasztotta ebédjét. A rossz hírű szállodában még Sobri Jóska bakonyi betyár is gyakran megfordult, és nemegyszer a karhatalom bevetésére is sor került a mulatozás megfékezésére. A 19. század végén azonban megindult a városiasodás és az addig lezüllöttnek számító térre is pozitív változást hozott. A rossz hírű fogadók sorra lehúzták a redőnyt, helyükre a korra jellemző többszintes eklektikus bérpaloták épültek.
A Marczibányi család fogadóját a Pesti Első Hazai Takarékpénztár Egyesület vásárolta meg, amelynek helyére tervezték a második bérházukat és fióktelepüket felépíteni. Még az építkezés megkezdése előtt az egyesület huszonötezer forintot ajánlott fel egy impozáns díszkút felállítására a Ferenciek terére. Ezzel akarták lekötelezni a fővárost, hogy ne szélesítsék ki az Egyetem utcát, aminek a következtében a takarékpénztár ottani (Ybl Miklós által tervezett) palotáját le kellett volna bontani. A főváros el is állt a szándékától, csakhogy ezután meg napirendre került, hogy a Kálvin tér közepén fogják felépíteni Pest város első nyilvános vécéjét. Ez pedig a takarékpénztár új, Kálvin téri palotájának érdekét sértette volna. Így aztán a díszkút felajánlás végül áttevődött a Kálvin térre, ahol kisvártatva felépült Ybl Miklós remekművel a Danubius-kút, amely a háború után az Erzsébet térre lett száműzve. 
A Múzeum utca és a Baross utca által határolt saroktelken 1874-ben készült el az Pesti Első Hazai Takarékpénztár historizáló neoreneszánsz stílusjegyeket magán hordozó épülete, amelyet szintén Ybl Miklós tervezett. A robusztus méretű négyszintes palotát bár nem sorolták a mester főbb művei közé, ám az építész ezzel a művével zseniálisan és méltón zárta le a Kálvin tér keleti pontját. Ybl Miklós olyannyira szerette ezt az a művét, hogy közel húsz esztendőn keresztül a harmadik emelet Kálvin térre néző saroklakásban élt, és onnan szemlélte a tér közepén felállított, saját maga tervezte Danubius-kutat. 
Az épület két udvar köré szerveződött. A Kálvin téri bejáraton át lehetett megközelíteni a díszudvart és az egyedi megoldású, ívelt karú főlépcsőt. A díszudvar negyedik oldalát, a szomszéd ház tűzfalát Ybl-díszkúttal és emeletes vakárkáddal látta el. Az izgalmas látványt nyújtó lépcsőházban a lépcsőkarok öntöttvas oszlopokon nyugodtak. A megoldás egyediségében a takarékpénztár Egyetem utcai főlépcsőjéhez volt mérhető. Az épület vegyes funkciójú volt: a földszinten üzlethelyiségek, az első emeleten a takarékpénztár irodái, a többi emeleten bérlakások kaptak helyet. A hivatali helyiségekhez vivő bejárat, díszudvar és a lépcsőház reprezentatív kialakítású, míg az épület többi része a „közönséges” bérházak színvonalát mutatta. 
Budapest második világháborús ostromában a támadó szovjetek a Baross utca és az Üllői út felől törtek előre. Nehézfegyvereik tüzétől elsősorban a Kecskeméti utca elején álló Pintér és Geist-bérház kapott találatot (olyannyira, hogy egy részük teljesen romba dőlt). A Pesti Első Hazai Takarékpénztár épülete több kézifegyver belövést kapott, ablakai betörtek, több emeleten tűz pusztított. A tér szemközti oldalán álló Pintér és Geist-bérházban berendezkedő német alakulatok fegyverei „csak” az épület tetőzetében és felső szintjeiben okoztak nem helyrehozhatatlan károkat. Az utókor a mai napig megdöbbentőnek és felháborítónak tartja a háborút követő városvezetés döntését, amely az épület teljes lebontását határozta el. Az Ybl Miklós által tervezett bérpalotát nagy valószínűség szerint azon szemlélet miatt ítéltek pusztulásra, amely az eklektika stílusirányzatát értéktelennek és avittnak nyilvánított. 
A takarékpénztár épületének helyén több mint fél évszázadig foghíj éktelenkedett. Tűzfala azonban az 1956-os forradalom dicsőséges napjaiban világhírűvé vált: itt pöffeszkedett az a tíz méter átmérőjű vörös csillag, amelyet a forradalmárok a nemzetközi újságírók kamerái előtt, egy kötélről leereszkedve levertek, majd a helyére fehér mészfestékkel a „RUSZKIK HAZA” feliratot festették. Jurcsik Károly és Hofer Miklós építészpáros 1958-ban egy lakó- és irodaházat tervezett a területre, de a foghíjat csak felvonulási területként tudta használni a főváros az 1973-as metróépítésnél. A terület beépítésére 2002-ben került sor, amikor Z. Halmágyi Judit és Virág Csaba által tervezett Kálvin Center irodaház elkészült. A vasbetonból, acélból és üvegből emelt épület tömegében ugyan követte az Ybl-féle takarékpénztár épületét, azonban a „vasalóháznak” csúfolt épület a mai napig közutálatnak örvend a fővárosiak körében városidegen kinézete miatt.
(A sorozat jövő héten folytatódik.)
Fecske Gábor László
