Varga Judit: kiállunk a lengyel Alkotmánybíróság döntése mellett
„Nem tett semmi mást a lengyel alkotmánybíróság, minthogy meghozta az egyetlen egy lehetséges következtetést: magának az európai uniós jognak és intézményeinek is megvannak a maga korlátai” – mondta az igazságügyi miniszter közösségi oldalán közzétett videójában.
Hozzáfűzte, hogy az uniós jog elsőbbsége csak azokon a területeken értelmezhető, ahol olyan hatáskörökben jár el az európai intézményrendszer, amelyet a tagállamok átadtak.
Még egy Stockholmban tett látogatása során adott nyilatkozatában mutatott rá a miniszter, hogy amikor egy alkotmánybíró az Unióban alkalmaz egy törvényt, először azt kellene megvizsgálnia, hogy megosztott, vagy szuverén hatáskörrel van-e dolga. Megosztott hatáskörök esetében ugyanis az uniós jogokat alkalmazzuk. Amikor erről nem beszélünk, akkor nincs szó semmiféle elsőbbségről sem.
Varga Judit szerint hálásnak kell lennünk a lengyel alkotmánybíróságnak. Egy olyan időszakban tett ki stoptáblát, amikor folyamatos felhatalmazás nélküli hatáskörbővítésben vannak az uniós intézmények, és saját politikai nézeteiknek megfelelve szeretnének szabályozni olyan területeken is, amelyre soha nem adott senki felhatalmazást nekik.
Lengyelország lépése nem Unió-ellenes cselekedet, éppen ellenkezőleg, annak hitelességét menti, az Unió keretrendszerének a megőrzését biztosítja. Meglátása szerint a jövőben is hasonló helyzetek fognak felépülni.
A tagállami alkotmánybíróságok azok az utolsó védőbástyák, amelyek a nemzeti szuverenitásnak a letéteményesei. Ezeknek pedig nem csak joguk, de kötelességük is, hogy vizsgálják a hatáskörmegosztást.
Kiemelt képünkön: Varga Judit igazságügyi miniszter megnyitó expozét tart az alaptörvény kilencedik módosítását tartalmazó javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. november 18-án. (MTI/Koszticsák Szilárd)
