Gulyás: Nyugat-Európában már nem beszélhetünk kereszténydemokráciáról

Gulyás Gergely A modernkori Európa pillérei – a vallási közösségek együttélése című konferencián emlékeztetett, harminc éve még igazak voltak Antall József korábbi miniszterelnök szavai. Eszerint „Európában az ateista is keresztény”, mára azonban az Európai Unió intézményei által is terjeszteni kívánt korszellem célja ennek éppen az ellentéte. 

Nyugati kereszténydemokrácia

A nyugat-európai, politikai értelemben vett kereszténydemokrácia először feladott mindent a hatalomért, majd elvesztette a hatalmat is – fogalmazott a miniszter. Megjegyezte, ma Bécstől Nyugatra egyetlen kereszténydemokrata miniszterelnöke sincs Európának, noha korábban, a még tizenöt tagból álló európai közösség idején a tagállami kormányfők többsége ehhez az értékkörhöz vagy pártcsaládhoz tartozott.

Ma a helyzet az, hogy nem csupán az európai konzervatívok soraiból, de még az Európai Néppártból sincs egyetlen miniszterelnök sem – tette hozzá. Igaz az is, hogy Közép-Európa, és ezen belül Magyarország, szembe megy a jelenlegi európai korszellemmel. Például gazdaságilag és életszínvonalban felzárkózás szükséges a kontinens nyugati részéhez, de minden létező politikai eszközzel el kell kerülni, hogy az ott tapasztalt „társadalmi fejlődés” menjen végbe Közép-Európában is.

Vannak-e még Európának közös értékei?

A kormánypárti politikus szerint arra a kérdésre, hogy vannak-e még Európának közös értékei, amelyekre szövetségeit és politikai közösségeit építette, a válasz az, talán vannak még, de egyre kevésbé. Gulyás Gergely kifejtette, a helyzet Magyarországon társadalmi értelemben „összehasonlíthatatlanul jobb”. A 2011-es népszámlálás szerint az emberek több mint 55 százaléka valamilyen felekezethez, többnyire a történelmi keresztény egyháza valamelyikéhez tartozónak vallotta magát. Egy 2018-as felmérés szerint pedig a magyar emberek 80 százaléka értéknek tartja a kereszténységet, a legfrissebb felmérések szerint pedig 68 százalékuk vallásosnak vallja magát.

„Az a keresztény kultúrkör, ami Európát létrehozta, az Magyarországon ma is élő társadalmi érték”

– fogalmazott a miniszter.

„Keresztyén reneszánsz”

Emlékeztetett, hogy 2010 óta több mint duplájára emelkedett az egyházi fenntartású köznevelési vagy szakképzési intézményekbe járó diákok száma. Töretlen az érdeklődés az egyházi felsőoktatás iránt, az egyház kezében lévő szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi intézmények pedig az ország legjobbjai között vannak. Az szja-felajánlások számát nézve 2010-ben 786 ezer, 2021-ben pedig már 1,4 millió ember döntött úgy, hogy adójának egy százalékát valamelyik egyháznak ajánlja – sorolta Gulyás Gergely.

Hozzátette, a reformáció emlékéve és az idei eucharisztikus kongresszus megmutatta, milyen ereje van a közösségi és vallási rendezvényeknek és azt is, hogy van Magyarországon egy olyan „keresztyén reneszánsz”, amelynek elsősorban hitbeli alapjai vannak. 

(MTI)

Kiemelt képünkön Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond A modernkori Európa pillérei – a vallási közösségek együttélése című konferencián a Debreceni Református Kollégiumban 2021. október 14-én. MTI/Czeglédi Zsolt