Folytatódhat a Magyar népmesék sorozat

– A Magyar Népmesék sokunk kedvence. Jól sejtem, hogy az öné is?

– Természetesen. Az egész sorozatnak van egy olyan kisugárzása, amely sokunknak kedves. Kevés olyan kulturális elem van a mai Magyarországon, ami képes volt ennyi embert megszólítani. Szinte mindenki ismeri a főcímet, a szignált, és biztos vagyok benne, hogy láttak is pár részt.

Az egyik legnépszerűbb videómegosztó csatorna adatai szerint 170 országból 138 millió megtekintéssel rendelkezik a sorozat.

A nézettségi adatok növekedése azt mutatja, hogy valóban sokan kíváncsiak a Magyar népmesékre.

Mikulás Ferenc, Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatója (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
– Sorra születtek a népszerű rajzfilmsorozatok a kecskeméti műteremben. Mi volt a titok?

– Talán az, hogy a semmiből kezdtük meg az egész stúdió felépítését. A Pannonia Filmstúdió kecskeméti műhelyeként jöttünk létre, kerestem a fiatal tehetségeket, akik érdeklődtek az animáció iránt. Itt mindenki együtt tanulta ki a szakmát. Több volt ez, mint egy munkahely. Köttettek barátságok, szerelmek és házasságok is. A sok odaadással sikerült valami olyasmit megteremteni, ami valóban időtálló, és az egész nemzet számára fontos.


Hirdetés

Talán ezért is választották be a Magyar népmesék sorozatot hivatalosan is a hungarikumok közé.

– A sorozat valóban közönségsiker. Nem gondoltak arra, hogy folytatják?

– Dehogynem! Az év elejétől komolyabban felmerült a folytatás lehetősége is. Akárcsak sok-sok évtizeddel ezelőtt, ismét felkerestem a MTA Néprajzi Kutatócsoportját, hogy a folkloristák segítségét kérjem abban, hogy melyik eredeti gyűjtéseket lehetne megfilmesíteni.

A meglévő száz meséhez, további harmincat válogattunk ki, amelyből animációs filmek lehetnének.

A kiválasztott meséket még megküldtem Jankovics Marcellnak, hogy ő is nézze át őket.

Magyar népmesék, Cerceruska (Forrás: Forrás: Kecskemétfilm Kft.)

A mesék válogatása és előkészítése sok munkát igényel. Az új széria előtt két jelentős problémát kell leküzdenünk: elsőnek is azt, hogy találunk-e olyan embereket, akik képesek az új részeket megalkotni. A Magyar népmesék sorozat legtöbbet foglalkoztatott rendezői Horváth Mária és Nagy Lajos ugyanis már más filmeken dolgoznak és nem biztos, hogy részt tudnak venni a sorozat folytatásában. Másik szintén nem megkerülhető kérdés a finanszírozás.

Bízom benne, hogy ezen a területen is sikerül előrelépni a következő időszakban.

– Ha sor kerülhet rá, akkor hány epizód készülne el a Magyar népmesék következő szériájában?

– Az animációs sorozatoknál van egy bűvös szám: a 13. Tudniillik, a televíziók egy negyedévre készítenek tervet és ez tizenhárom hetet jelent, ezért alakult ki régen az animációs sorozatoknál ez a bizonyos szám.

Azaz, ha hozzá tudunk kezdeni, akkor legalább tizenhárom új epizódot készítenénk.

Magyar népmesék. A szegény ember és a kutyacska című mese egyik képkockája (Forrás: Kecskemétfilm Kft.)
– Hogy látja, ha minden szerencsésen alakul, akkor mikor tudnák megkezdeni a munkát?

– Ez még egy kicsit távolabb van, ugyanis egyelőre elég sok, korábbi megrendelést kell teljesítenünk. Folytatjuk a Cigány mesék című sorozatunkat, valamint készül az Árpád-házi szentek életét, bemutató munkánk is. Van egy másik technikával – papírkivágással – készült sorozatunk a Városi mesék, valamint jövő nyárig a Toldi egész estésen filmváltozatán dolgozunk.

– Ez elég soknak hangzik.

– Az is, és még nem beszéltünk arról, hogy a Kecskemétfilm Kft. külföldi bérmunkákat is végez. Idén egy norvég, jövőre pedig egy francia animációs filmben való közreműködést is elvállaltunk.

– Feltételezem, hogy a külföldi bérmunkák nem mellőzhetők.

– Valóban nem, mert a stúdiónak állandó költségei vannak, így fontos, hogy folyamatosan legyenek megrendeléseink. Alapból 50-60 ember számára biztosítunk megélhetést, ezt pedig előteremteni elsősorban a külföldi bérmunkákból lehetséges. Nem egyszerű ma ezen a pályán talpon maradni.

Sajnos a pályázatokon a játékfilmekkel szemben az animációkészítők hátrányos helyzetben vannak, ugyanis nekünk nemcsak a filmet kell megcsinálni, hanem egy stúdiót is fenn kell tartanunk, az infrastruktúrát elő kell teremtenünk.

 

Régi rajzfilmsorozatok celljei a Kecskemétfilm Kft. archívumában (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
– A Magyar népmesék sorozat folytatása mellett mégis elkötelezettek.

– Természetesen, mi kezdettől fogva olyan filmeket készítünk, ami a magyar nemzettudatunk számára fontos. Ha megnézi, hogy a Magyar népmesék sorozat mellett a Mesék Mátyás királyról, a Mondák a magyar történelemből, az Árpád-házi szentek stb. sorozataink mind-mind olyan alkotások, melyek a magyar kultúrát, történelmet erősítik meg. Ezek készítése még jócskán a rendszerváltás előtt valósult meg, akkor amikor ez a tematika nem volt túl népszerű a politikai vezetők körében.

Meglátásom szerint ma egy kulturális kormányzat feladata lenne az is, hogy megrendeljen olyan filmeket, amelyek nekünk, magyaroknak fontosak.

Egykor senki sem mondta, hogy vágjunk bele a Magyar népmesék sorozatba, de mindvégig fontosnak tartottam, hogy a mesék így is fennmaradjanak.

Magyar népmesék, Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack (Forrás: Kecskemétfilm Kft.)

A stúdió anyagilag jobban járna, ha csak külföldi bérmunkát vállalna el, de mi nem ezt akarjuk. Három éve volt egy nagyon jelentős kivétel, amikor az Arany János Emlékbizottság és személyesen Áder János köztársasági elnök kért fel bennünket, hogy készítsünk egy sorozatot Arany János Toldijából. Az első részeket már bemutatták a köztévé csatornáin. Fontosak ezek a megrendelések, mert ahogy a Magyar népmesék sorozat sikere is mutatja, a hazai nézők is igénylik, hogy készüljenek hazai rajzfilmek.

Tóth Gábor

 

A járvány sem állhatta útját a Toldi-rajzfilm befejezésének

Jankovics Marcell már nem érhette meg utolsó filmjének premierjét

A járvány sem állhatta útját a Toldi-rajzfilm befejezésének

Kiemelt képünk forrása Kecskemétfilm Kft.

 

'Fel a tetejéhez' gomb