Nyíltan készül az alkotmány elleni puccsra az ellenzék

Az ellenzék utóbbi időben vett nyilatkozatai (ide véve a miniszterelnök-jelölti vitát is) egyre inkább arra engednek következtetni, hogy komolyan gondolják azt a korábban még csak fel-feldobott elképzelést, hogy győzelmük esetén nem esküdnének fel az alaptörvényre, mivel illegitimnek tartják azt. Terveik szerint akár sima többséggel is kukába dobnák az alaptörvényt, ezzel alkotmány elleni puccsot elkövetve. A Magyar Nemzet Szikra Leventével, az Alapjogokért Központ elemzőjével készített interjút a baloldal ez írányú terveiről.

Aki nem ismeri el az alaptörvény legitimitását, az nem ismeri el annak keretei között létrejött választási eredményt sem, így adott esetben a saját győzelmét sem – hívta fel a figyelmet az elképzelés legnagyobb visszásságára Szikra Levente a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

Habár általában ők azok, akik a jogállamiságot kérik számon a kormányon, valójában az nem fér bele a jogállamiság keretei közé, hogy az ellenzék önkényesen illegitimnek tekinti az alaptörvényt, börtönnel fenyegeti politikai ellenfeleit, bírósági ítélet nélkül is bűnösnek tekint embereket, és nyíltan az alkotmányozási és a törvényhozási eljárás szabályainak megszegését hirdeti – többek között ezekről beszélt az Alapjogokért Központ elemzője a lapnak.

Alkotmány elleni puccsra készülnek

Elsősorban Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára volt az, aki a leginkább hangoztatta abbéli elképzelését, hogy teljesen legitim módon semmibe lehetne venni az alaptörvényt, ám az idő előrehaladtával egyre több jelölttársa állt be az ötlet mögé. Mára már ott tartunk, hogy kijelenthetjük:

a baloldali ellenzék hatalomra kerülése esetén kukába fogja dobni az alaptörvényt. 

Ennek jogi és morális következményeiről nem beszélnek, pedig nem mellékes, legitim-e az a kormány, amelyik az alaptörvényre tett eskü után azt kihajítja a szemétbe, teszi hozzá a Magyar Nemzet.

„Az alaptörvényre tett eskü kötelező eleme a képviselői és a miniszterelnöki mandátum elnyerésének is, ezt a kormánytagokra nézve ráadásul maga az alaptörvény írja elő” – fogalmazott Szikra Levente az interjúban. 

A szakértő szerint az, aki az alaptörvényre teendő esküt megtagadja, nem tekinthető legitimnek, és nem gyakorolhatja a tisztségéből eredő jogait sem. Jelezte, fontos körülmény, hogy amennyiben a baloldali ellenzék aratna győzelmet a 2022-es választásokon, akkor azt az alaptörvény alapján tenné, hiszen a választási törvény is az általa meghatározott jogrendbe illeszkedik. 

Anarchia és válság következhet

Szikra Levente kiemelte, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok alapján hívjuk Budapest főpolgármesterét Karácsony Gergelynek, így amennyiben az alaptörvényt illegitimnek tekintik, úgy a főpolgármester győzelmének elismerése is értelmezhetetlen a részükről.

„Egyébként a jelenlegi ellenzéki képviselők és polgármesterek mindegyike esküt tett már korábban is az alaptörvényre, így saját magukat is hiteltelenítik az ilyen kinyilatkoztatásokkal”

– hangsúlyozta az elemző.

Kétharmados törvények feles többséggel való módosítására vagy eltörlésére egyébként semmilyen jogszerű lehetőség nincs Szikra szerint, tehát az ellenzék ilyen irányú törekvései teljes mértékben szembemennének a jogrenddel. Hozzáteszi, hogy megtéveszti a választópolgárokat az, aki azt ígéri, hogy egyszerű többséggel is módosítja majd a kétharmados jogszabályokat. Kiemelte, egy ilyen kezdeményezés a nyilvánvaló jogellenesség mellett

azért is káros, mert aláássa a közintézményekbe, állami szervekbe vetett bizalmat, és súlyos alkotmányos válságot idézhet elő.

Beláthatatlan következményekkel járna, ha adott esetben az alkotmánybíróság döntése ellenére is ragaszkodna egy hatalom a saját jogértelmezéséhez, ami egyébként

lényegében az alkotmány elleni puccsnak lenne tekinthető. 

2006-hoz hasonlóan Brüsszel ezúttal is félrenézhet

Nem fér ugyanis bele a jogállamiság keretei közé az, hogy önkényesen illegitimnek tekintik az alaptörvényt, börtönnel fenyegetik politikai ellenfeleiket, bírósági ítélet nélkül is bűnösnek tekintenek embereket, és nyíltan az alkotmányozási és a törvényhozási eljárás szabályainak megszegését hirdetik. Ettől függetlenül meglepne, ha Brüsszel ugyanolyan vehemenciával lépne fel a baloldal ilyen tervei ellen, ahogy a jelenlegi nemzeti kormányt támadja. Ezek a támadások ugyanis csak látszólag kapcsolódnak a jogállamisághoz, valójában politikai ellentéteken, például a migráció elutasításán alapulnak, ilyen ellentétek pedig a baloldallal kapcsolatban nem állnak fenn, mondta a Magyar Nemzetnek Szikra Levente.

Az elemző szerint ezt az is alátámasztja, hogy a 2006-os súlyos rendőri jogsértések idején sem tett Brüsszel semmit, miközben aligha vitatható, hogy mindaz, ami akkor Budapesten történt, durva és brutális megsértése volt a jogállamiság követelményeinek, és kijelenthető, hogy a karhatalom lábbal tiporta az emberi jogokat.

A teljes interjút az alábbi linken keresztül érhetik el.

Alkotmányos válsághelyzet, polgárháborús körülmények

Kiemelt képünkön ellenzéki képviselők elállják a házelnöki pulpitusra vezető lépcsõt az Országgyűlés plenáris ülésének kezdete elõtt 2018. december 12-én. Elöl Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetõje, Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő, Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője, Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő és Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője (b-j). Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Iratkozzon fel hírlevelünkre!