FRISSÍTVE – Elkezdődött a párizsi terroristák pere

Fokozott biztonsági intézkedések mellett megkezdődött szerdán a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot és csaknem ötszáz sebesültet követelő párizsi merényletsorozat vádlottjainak pere a párizsi különleges esküdtszéken.

A kilenc hónapig tartó eljárásban húsz vádlottnak kell felelnie a bíróság előtt, köztük van a merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam is. Terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnszövetkezetben elkövetett emberölés és emberölési kísérlet ellene a vád. A terrorista első szavai a bíróság előtt a muzulmánok hitvallása volt.

„Először is tanúsítom, hogy nincs más isten csak Allah, és tanúsítom, hogy Mohamed az ő küldötte”

– mondta a feketébe öltözött, fekete szájmaszkot és félhosszú haját hátrafésülve viselő, szakállas Salah Adbdeslam, amikor a bíró azt kérte, hogy mutatkozzon be. Arra a kérdésre, hogy mi a foglalkozása, azt válaszolta: „minden foglalkozást feladtam azért, hogy az Iszlám Állam harcosa legyek”. 

Rajta kívül további 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Hárman szabadlábon védekezhetnek, de valamennyiükre életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki a vádpontok alapján.

A további hat gyanúsított, a terrortámadás kitervelői, feltételezhetően már nincsenek életben, meghaltak az iszlamista harcokban Szíriában, illetve a nemzetközi koalíció erői célzott támadásokban megölték őket, de távollétükben őket is elítéli majd a párizsi esküdtszék.

Köztük a merényletsorozat kitervelőjeként azonosított belga állampolgárságú Oussama Atart. Veterán dzsihadistaként az Iszlám Állam terrorszervezet egyik emírje volt, soha nem állították elő. Ellene terrorszervezet vezetése és bűnszövetkezetben végrehajtott emberölés a vád. Két fő segítője a dél-franciaországi Toulouse-ban katolikus családban született Fabien és Jean-Michel Clain volt. Az ő hangjuk hallható azon a felvételen, amelyen az Iszlám Állam jelentkezett a merényletsorozat végrehajtójaként.   

A továbbra is magas terrorkészültség miatt a párizsi Cité-szigetet, ahol a per helyszínéül szolgáló igazságügyi palota található, teljesen lezárta a rendőrség, a területet kizárólag a perben érintettek, valamint az igazságügyi palotában dolgozók közelíthetik meg. Gabriel Attal kormányszóvivő a France2 köztelevízióban elmondta: potenciálisan megvan a pernek a kockázata, jóllehet a rendőrség nem tud külön fenyegetésről.

A legvéresebb franciaországi terrortámadás történelminek ígérkező, kilenc hónapos eljárása az első nagy európai per az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihádistái ellen.

A példátlan méretű per vádirata egymillió oldalt tesz ki, és csaknem 1800 felperese van: túlélők, az áldozatok hozzátartozói, sebesültek, szemtanú. Őket 330 ügyvéd képviseli, de a 140 tárgyalási napra 58 országból több száz újságíró is akkreditációt kapott. A maratoni tárgyalássorozatot a bíróság ugyan rögzíti az utókor számára, de ötven évre tikosítják, a tárgyalóteremben az újságírók se kép-, se hangfelvételt nem készíthetnek. A hozzátartozókat képviselő civil szervezetek kérésére pszichológusok is rendelkezésre állnak a tárgyalóteremben a kiszámíthatatlan érzelmi megnyilvánulások miatt. 

„Az ismeretlenbe ugrunk. Nem tudni, hogyan zajlik majd ez a kilenc hónap” – vélte Arthur Dénouveaux, a Bataclan elleni támadás egyik túlélője, a Life for Paris elnevezésű egyesület elnöke.

Elmondása szerint az elmúlt napokban rengeteg hívást kapott a szervezet, egyszerre érződik a szorongás és a felfokozott érdeklődés a per miatt. 

„Kollektív emlékezetet kell létrehoznunk a méltóság és a humanizmus értékeinek megerősítésével, és lehetővé kell tenni az áldozatok hozzátartozóinak megérteni, hogy mi is történt” – mondta a per kezdete előtt az RTL rádióban Francois Molins, a semmítőszék elnöke, aki a terrortámadás idején a párizsi főügyész volt. Szeptember 28-tól kezdve öt héten át hallgatja meg a bíróság a túlélőket, akik közül eddig háromszázan jelezték, hogy szeretnének vallomást tenni.

A hat évvel ezelőtti terrortámadásában a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. Hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több mint 350-et megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol 32-en vesztették életüket.

A terrorkommandó tagjait Szíriában képezték ki, két kivétellel francia és belga állampolgárok voltak, az Iszlám Állam 2015 nyarán a migrációs hullámmal a balkáni útvonalon küldte őket vissza Európába.

Többségük bérelt gépkocsival utazott Magyarországról a brüsszeli búvóhelyre, ahonnan a támadást megelőző este indult el a csoport Párizsba. A terroristák közül egyedül Salah Abdeslam nem járt Szíriában, nem is kapott harci kiképzést. A nyomozás arra világított rá, hogy ő volt a logisztikai szervező Európában, ő bérelte a gépkocsikat, a lakásokat és szállította a terroristákat. Az viszont még nem egyértelmű, hogyan és miért maradt életben. Kihallgatása a többi vádlotthoz hasonlóan csak 2022 elején várható.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön a párizsi Igazságügyi Palotába érkeznek rendőrök 2021. szeptember 8-án, amikor a különleges esküdtszéken megkezdődik a 130 halálos áldozatot követelő 2015. november 13-i párizsi terrorista merényletsorozat pere. MTI/EPA/Ian Langsdon

Iratkozzon fel hírlevelünkre!