A nemzetpolitikát a járvány sem állíthatja meg

– A koronavírus-járvány miben változtatta meg az anyaország és a külhoni magyarság helyzetét?

– A járvány nehézség elé állította a magyar közösségeket szerte a világon. 2020-ra, Trianon 100. évfordulójára és a nemzeti összetartozás évére számos nagyszabású programmal és megemlékezéssel készültünk, amelyek nagy része a járványhelyzet miatt elmaradt. A határon túli magyarsággal való kapcsolattartás a digitális térbe szorult: konferenciák, fórumok, maga a MÁÉRT és a Diaszpóra Tanács plenáris ülése is online formában történt.

A nehézségek és kihívások ellenére mégis azt kell mondanom, hogy ebből a nehéz helyzetből, a kényszerű kapcsolattartásból sikerült előnyt kovácsolnunk.

Az online felületeken ugyanis olyan embereket is meg tudtunk szólítani, akiket korábban sohasem értünk el. Ezért, ha egyszer visszatérhetünk a normális kerékvágásba, az online tevékenység egy részét mindenképp meg fogjuk tartani.

– Két kiemelt projektjük, a Kőrösi Csoma Sándor Program és a Petőfi Sándor Program viszont a járvány miatt leállt. Van remény az újrakezdésre?

– Valóban, a járványhelyzet beköszöntével a Kőrösi Csoma Sándor Programban résztvevő ösztöndíjasaink egy ideig online üzemmódban dolgoztak, majd a programév lezárulta után nem hirdettünk új szakaszt.

2021-ben még biztosan nem tudjuk elindítani, hisz a világ különböző pontjain nagyon változó járványügyi szabályozások vannak érvényben.

Ilyen körülmények között nehéz lenne ösztöndíjasokat küldeni a Föld különböző pontjaira.

A Petőfi Sándor Programmal – ami a szomszédos országokat, a Kárpát-medencét célozza meg – kicsit könnyebb a helyzet. Dolgozunk rajta, hogy – amint a járványhelyzet lehetővé teszi – minél előbb újra elindulhasson.

– Az utódállamok magyarsága mintha nem vette volna annyira komolyan a járványt és a védőoltás fontosságát. Mi ennek az oka?

 – Meglátásom szerint az, hogy az oltási kampányba az ottani kormányok nem álltak bele annyira, mint a magyar kormány tette. Nem szeretnék senkit sem bírálni, de én úgy tapasztaltam, hogy a szomszédos országokban sem az állami adminisztráció, sem pedig a magyar önkormányzatok nem tudták kellőképpen kezelni a váratlan eseményeket. A civil szervezetek és az egyházak is lemaradtak ebben, holott a vidéki közösségi életben meghatározó szerepet töltenek be.

A Kárpát-medence több országába utaztam idén is, és azt láttam, hogy nem mindenütt volt olyan egységes irányítás és tájékoztatás, mint Magyarországon.

Így nem lepődhetünk meg azon, hogy a történelmi Magyarország különböző régióiban a magyarok más és más módon álltak és állnak a vírushoz és magához a védőoltáshoz is. Az átoltottság mértéke ma is igen eltérő az egyes régiókban.

A Felvidék magyarlakta keleti részén, vagy éppen Székelyföldön sokkal kevesebben regisztráltak védőoltásra, mint máshol.

– Határon túli magyarok is kaphatnak idehaza védőoltást?

– Természetesen. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy az oltás életet ment. Ezért ismételten mindenkit arra kérek, hogy ha még nem tette meg, éljen az oltás lehetőségével. Ha a saját lakhelyén nem tudja felvenni a vakcinát, mert hiány van belőle – például Kárpátalján –, akkor vegye igénybe a magyarországi oltást. A kárpátaljaiak továbbra is megkaphatják a vakcinát Barabáson és Záhonyban.

Most sokan azt érzik, hogy elmúlt a veszély, de ez csak látszat.

Ha egy újabb hullám éri el a térséget, az azokra jelent elsősorban veszélyt, akik nincsenek beoltva. Innen nézve a magyar közösségek fokozottabb kockázatnak vannak kitéve.

– A járvány változtatott a nemzetpolitika céljain?

– Nem változtatott. Egyetlen programot sem szüntettünk meg, maximum átalakítottuk. Az a nemzetpolitika, amelyet az elmúlt tíz-tizenegy évben felépítettünk, a világjárvány ellenére is jól működik. Fontosak a programok, a rendezvények, a személyes találkozások és sajnáljuk, hogy az elmúlt időszakban a többségük elmaradt, de nekünk igazából az a legfontosabb célunk, hogy a magyar embereket, a magyar közösségeket egy hálóba tudjuk összefogni, bárhol is éljenek a világon.

Nekünk azt kell biztosítani, hogy ez a háló működni tudjon, tele legyen élő, emberi kapcsolattal. E téren nem hozott fennakadást még a világjárvány sem.

– Milyen támogatásokkal segítik a határon túl élőket?

– 2015 óta a nemzetpolitika az oktatási és kulturális programok mellett egyre inkább a szülőföldön való boldogulás felé fordult. A magyar közösségek csak akkor tudnak megmaradni, ha gazdaságilag is erős lábakon állnak, ezért célunk, hogy mindenki helyi szinten, a saját szülőföldjén tudjon munkát találni, biztosított legyen a megélhetése. Ebben támogatni kell a helyben maradt vállalkozásokat. Ezt célozzák a nagy gazdaságfejlesztési programjaink, valamint a Nemzetpolitikai Államtitkárság külhoni magyar vállalkozókat segítő szakmai programjai, köztük a 2019-ben elindított mentorprogramunk.

Nem mindegy, hogy milyen gazdasági erőt képezünk a Kárpát-medencén belül.

Ha a magyarok általában jó gazdasági potenciállal rendelkeznek, akkor van jövőnk az országhatáron kívül és belül. Hogyha ezek nincsenek meg, akkor kevesebb a lehetőségünk a megmaradásra.

– A határ túloldaláról a szomszéd országok politikuma hogyan tekint ezekre a támogatásokra?

– Természetesen ez a támogatáspolitika csak úgy tud működni, ha az utódállamokkal előre egyeztetett módon történik. Ez a rendszer többé-kevésbé működik, mindebben nagyon sokat segítettek a magyar szervezetek, illetve a magyar politikai pártok képviselői.

Ha az elmúlt évek választásait megnézzük, akkor a Kárpát-medencében nem áll rosszul a magyar képviselet.

Horvátországban jobbközép erő kormányozza az országot. Andrej Plenković miniszterelnök egyik hű támasza az a Jankovics Róbert, aki Dél-Baranyában, Kelet-Szlavóniában a magyarok képviselője. Az ő személye többek között elengedhetetlen a kormánytöbbséghez.

A tavalyi választás után elmondhatjuk, hogy a Vajdaságban a magyar közösségek, a VMSZ történelmi sikereket ért el. Erdélyben az RMDSZ megyék, nagy önkormányzatok, városok, kistelepülések garmadáját irányítja. Emellett miniszterelnök-helyettest, három minisztert és tizenkét államtitkárt ad a román kormánynak, ami óriási eredmény.

Az ő munkájuk elengedhetetlen ahhoz, hogy a kormányok közötti jó viszony megerősödhessen.

– Kárpátalján és Felvidéken azért nem ilyen szépek a kilátások.

– Nem mondanám. Kárpátalján nagyon sokan szavaztak a KMKSZ-re a legutóbbi helyhatósági választásokon, nagyon szép eredményeket ért el a helyi magyarság. Felvidéken pedig valóban itt lenne az ideje annak, hogy a három magyar párt ténylegesen összefogjon és egy egységes erőt mutasson fel, mert csak így kerülhetnek be a szlovák parlamentbe.

– Számos atrocitás érte a kárpátaljai magyarokat az elmúlt időszakban, gondoljunk például a tavaly novemberi, a magyar közösség kulcsfontosságú intézményei ellen indított akciókra.

– Tény, hogy Kárpátalján a támogatáspolitika egy kicsit nehézkes, de ott sem álltak le a nemzetpolitikai programok és a helyi magyar közösség támogatása. Atrocitások voltak és lesznek is.

A magyar szervezeteket folyamatosan vegzálják.

Az ukrán hatóságok minden egyes támogatási dokumentációt ellenőriznek, elbírálnak, holott a támogatást nem ők adják. A kedvezményezettnek felénk kell elszámolni és nem feléjük. Minden törvényesen folyik, de sajnos általánosságban elmondható, hogy egész Ukrajnában nagyon sok a baj.

Éppen ezért mi mindig kicsit jobban figyelünk Kárpátaljára, mert jelenleg ez a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrész. A kárpátaljai magyarság szerintem érzi ezt a gondoskodást.

Mindenütt zajlanak az óvodaépítések, az iskolák nagy részét már felújítottuk, támogatjuk a szervezeteket, a vállalkozókat, külön szociális programcsomagot indítottunk.

Ráadásul Ukrajna felé is nem egy baráti gesztust gyakoroltunk, mindez főleg Szijjártó Péter miniszter úr részéről nyilvánult meg, aki többször személyesen is ellátogatott Kárpátaljára és Kijevbe is: lélegeztetőgépeket, maszkokat, a járvány elleni védőeszközöket vitt százezer számra. Magyarország mindig is segítő kezet nyújtott Ukrajnának és soha semmilyen atrocitást nem követtünk el ellenük, sajnos ez azonban nem mondható el fordítva. Bízunk benne, hogy ez hamarosan megváltozik és Ukrajna stabilizálódik, mert ez lenne mindnyájunk, kiemelten a kárpátaljai magyarság érdeke.

 

Tóth Gábor

 

Palkovics László: Ki kell törnünk a Trianon által okozott száz év magányból

A magyar nemzetpolitika nemzetközi szinten is egyedülálló – Potápi Árpád János a Vasárnapnak

A magyar nemzetpolitika nemzetközi szinten is egyedülálló – Potápi Árpád János a Vasárnapnak

Kiemelt képünk forrása Tóth Gábor, Vasarnap.hu