A székelyek Bátaszéken találtak otthonra
Szilágyi Péter emlékeztetett: a bukovinai székelyek áttelepítését 1941-ben határozták el, és valósították meg.
„Ha nyolcvan év után is él egy közösség, akkor az otthonteremtés receptje birtokukban van: az önszerveződés, a hagyományok megélése, a közösség fenntartása, a család értékének őrzése és a következő nemzedék felnevelése”
– tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság számára kiemelten fontos az ilyen közösségek létezése.
A Székely Házat a Bátaszéken negyedik alkalommal megrendezett józseffalvai búcsú alkalmából avatták fel. A 320 négyzetméteres épületet a Bátaszéki Székelyek Baráti Köre a nemzetpolitikai államtitkárság 50 millió, az önkormányzat 2,5 millió forintos támogatásával és mintegy 40 millió forint értékű, önkéntes munkával hozta létre – mondta Molnár Péter, a szervezet elnöke az MTI-nek.
Kiemelte, hogy az elmúlt években számos olyan kezdeményezés indult Tolnában – Hőgyészen, Szekszárdon, Kismányokon, Bonyhádon -, amely a bukovinai székelyek egyben tartását segítette. Megemlítette, hogy emellett az Al-Duna menti Hertelendyfalva székely közössége is gyarapodott közösségi házzal és székelykapuval. 
Horváth István (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta: a közösségi házban „benne van” a bukovinai székelyek öröme, szenvedése és reménye is. Szavai szerint a nemzetpolitikai államtitkárság támogatásához az is kellett, hogy a helyi székely közösség megdolgozzon a sikerért.
„Ha küzdünk, reménykedünk, összefogunk, akkor igazi értéket tudunk teremteni nemzetben és közösségben egyaránt”
– jelentette ki.
A közösségi házban székely tájszobákban mutatják be a bukovinai székelyek néprajzi örökségét, egy új építésű közösségi teremben előadásokat, filmvetítéseket tartanak majd, és itt próbálhat a helyi székely néptáncegyüttes és az 51 éves népdalkör. A teremben helyezték el a 14 stációból álló székely golgotát, amely a székelyek történetét mutatja be. A faragott fatáblák 1943-ban, a székelyek vándorlása idején, a Bácskában készültek.
A bukovinai székelyek az 1764-es madéfalvi veszedelem után Csíkból menekültek Bukovinába. Itt 1775 és 1786 között öt faluban: Istensegítsen, Fogadjistenben, Andrásfalván, Józseffalván és Hadikfalván telepedtek le. Egy részük az 1880-as években Déva és az Al-Duna mellé vándorolt, 1941-ben pedig román-magyar egyezmény alapján 4500 embernek el kellett hagynia szülőföldjét. Őket a Bácskában telepítették le, ahonnan 1944-ben menekültek Magyarországra. Az anyaországban 1945-ben – részben a kitelepített németség helyén – Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyében találtak új otthonra. Bátaszéken a Józseffalváról érkezettek telepedtek le.
(MTI)
Kiemelt képünkön Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa köszöntőt mond a Székelyek Háza átadásán Bátaszéken 2021. augusztus 14-én. MTI/Kiss Dániel
