A krími tatárok, a karaiak és a krimcsákok őshonosak, a magyarok nem

Az ukrán parlament csütörtöki rendkívüli ülésén elfogadta az őshonos népekről szóló, Volodimir Zelenszkij elnök által kezdeményezett törvényjavaslatot, amelyet előző nap Vlagyimir Putyin orosz államfő hevesen támadott, és a kárpátaljai magyar kisebbség képviselői sem értettek egyet az indítvánnyal.

Az előterjesztést 325 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban. A Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért párt frakcióján kívül minden képviselőcsoport támogatta. Az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertetése szerint a törvényjavaslat csak az Oroszország által 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten élő három népcsoportot ismeri el az ország területén őshonosnak, mégpedig a krími tatárokat, a karaiakat és a krimcsákokat.

Az előterjesztés szövege szerint „Ukrajna őslakos népe egy őshonos etnikai közösség, amely Ukrajna területén alakult ki, eredeti nyelv és kultúra hordozója, hagyományos, társadalmi, kulturális vagy képviseleti szervekkel rendelkezik, önmagát Ukrajna őslakos népeként azonosítja”.

Célja meghatározni Ukrajna őslakosainak jogi státuszát, biztosítani az őslakos népeknek, hogy teljes mértékben rendelkezzenek minden emberi joggal és alapvető szabadsággal, amelyet a nemzetközi jog normái határoznak meg, valamint Ukrajna alkotmányában és törvényeiben előírnak. Ezen felül az ukrán elnök indítványozta, hogy hozzanak létre olyan testületeket, amelyek jogosultak lesznek az őslakos népek képviseletére és az ő nevükben döntések meghozatalára.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke levélben kérte június 10-én az ukrán államfőt, hogy az Ukrajnában élő magyarokat is sorolják az őshonos népek közé. Rámutatott, hogy az ENSZ dokumentumai szerint az őshonos népek „független országokban élő népek”, mivel ők azok leszármazottai, akik abban az országban vagy földrajzi területen éltek, amely a jelenlegi ország részét képezi, az országrész meghódításakor vagy gyarmatosításakor, illetve a meglévő államhatárok megállapításakor, jogi státuszuktól függetlenül megőrizték társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai intézményeik egy részét vagy egészét.

Emlékeztette Zelenszkijt, hogy a magyar népcsoport több mint ezerszáz éve él a Kárpát-medencében, többek között Ukrajna területén, így – mint Brenzovics fogalmazott – „teljes joggal tart igényt őshonos népként való elismerésre”.

Kijev ezt a magyar részről már többször, az oktatási törvény kapcsán is felvetett igényt mindeddig azzal utasította vissza, hogy a magyar kisebbségnek van anyaországa, nyelve nem szorul fokozott védelemre, ezért több más nemzetiséggel együtt nem sorolható az őshonos népek kategóriájába.

Az orosz államfő már több ízben támadta a törvényjavaslatot, legutóbb szerdán egy tévéadásban, amelyben lakossági kérdésekre válaszolt. Putyin korábban azt mondta, hogy a jogszabály az embereket Ukrajnában „őshonosokra, első-, másodosztályú és egyéb kategóriákba sorolja, ami a náci Németország eszméire emlékezteti őt”, szerdán pedig tömegpusztító fegyverhez hasonlította. Mindezt a kijevi vezetés határozottan visszautasítja. Dmitro Kuleba külügyminiszter még június 10-én – Putyin korábbi kijelentésére reagálva – leszögezte, hogy a törvényjavaslat teljes mértékben összhangban áll az őshonos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozattal, valamint az ukrán alkotmány vonatkozó normáival, és semmi köze nincs az orosz elnök „önkényes értelmezéséhez”.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látható az államfői beiktatásának második évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón a kijevi Antonov repülőgépgyárban 2021. május 20-án. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Iratkozzon fel hírlevelünkre!