Leszögezte: a XXI. század legfontosabb kérdése a víz. A klímaváltozás hatásainak 80 százaléka a vízen, vagyis az aszályokon, az árvizeken, gleccserek olvadásán, a tengerszint emelkedésén keresztül érzékelhető.

Elmondta azt is:

az egyre szélsőségesebbé váló időjárás kialakulásában fontos szerepe van annak, hogy nőtt a talajból a levegőbe jutó víz mennyisége. Negyven év alatt pedig megfeleződött az egy főre jutó víz mennyisége, ami harminchat országban csökkent kritikus szint alá.

A lokális megoldások mellett regionális és globális megoldásokra is törekedni kell – hangsúlyozta. Hozzátette: a megelőzés mellett az alkalmazkodás a legfontosabb. A jó döntések meghozatalát pedig segítik a megfelelő információk, ezért jött létre a Víz- és Klímaügyi Vezető Testület, amelynek egyik célja egy globális megfigyelőrendszer kiépítésének segítése 2030-ra – ismertette.

Az így nyert adatok hasznosak lehetnek a gazdáknak, a beruházóknak, a várostervezőknek és a kormányoknak is.

hirdetés

A szervezet célja, hogy olyan megoldásokat mutasson fel, amelyben a politikai, gazdasági, környezeti, fenntarthatósági, társadalmi és a nemzetbiztonságot érintő kérdések egyaránt mérlegre kerülnek

– fogalmazott.

A magyar államfő az ENSZ vízügyi kérdéseket koordináló szervezetének, a UN-Water elnökének valamint a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkárának felkérésére vállalta el a Víz- és Klímaügyi Vezetői Testület  tagságát. Az öt kontinensről felkért tagok között jelenlegi és volt államfők, volt kormányfők, miniszterek, nemzetközi civil szervezetek és nagyvállalatok vezetői vannak jelen.

(MTI)

Kiemelt képünkön Áder János köztársasági elnök felszólal a 12 kelet- és közép-európai uniós országot tömörítő Három Tenger Kezdeményezés vezetőinek videókonferenciáján Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. október 19-én. MTI/Soós Lajos