Három éve kapták vissza
A Délkelet-Európa és Románia legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemlékeként számon tartott palota tulajdonjogát nyolc év pereskedés után, 2004-ben kapta vissza az egyház, ám további 15 évet kellett várnia, míg ténylegesen birtokba vehette az épületet. A püspökség a magyar állam támogatásával látott neki az épület felújításának, miután úgy alakították a romániai feltételeket, hogy EU-támogatásra nem pályázhatott. Az egyházművészeti kiállítást az épület már felújított részében rendezték be.
Ünnepi beszédében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára megemlítette: az elmúlt évszázad viharainak a túlélését, és az elmúlt évtizedben történt megerősödést mutatja, hogy a püspöki palota egyik épületrésze visszakapta régi fényét és rendeltetését.
Reményét fejezte ki, hogy az épület visszaszerzése, megnyitása egy gyümölcsöző korszak nyitánya lesz. Az államtitkár ugyan név szerint nem említette Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnököt, de bírálta azt a tervét, hogy összevonja az önkormányzatnak alárendelt kulturális intézményeket, nevezetesen a nagyváradi román és magyar színházat, valamint a filharmóniát.
„A Bihar megyei kulturális intézmények önállóságának megtartása olyan ügy, amelyért nemzetiségtől függetlenül együtt kell, hogy kiálljunk. Színházaink, kulturális intézményeink megmaradásunk biztosítékai, felívelő jövőnk zálogai. Bízunk abban, hogy azok, akik a választók felhatalmazásából döntenek a megye jövőjéről, belátják, hogy ennek a térségnek a felemelkedéséhez továbbra is önálló, erős kulturális intézményekre van szükség” – jelentette ki Potápi Árpád János.
A tervezett intézmény-összevonásra Hegedüs Csilla, a romániai európai alapok minisztériumának államtitkára is utalt köszöntőjében. Kijelentette:
„Kolozsváriként mindig érezte Nagyváradon a nagyvonalúságot, a szabad szellemet. A partiumi városban nem számított, hogy ki a magyar, ki a román, ki a zsidó, egymást tisztelték az emberek, és soha nem léptek egymás tyúkszemére.”
„Reménykedem abban, hogy akiknek a kezében van a kulturális intézmények sorsa, tudni fogják azt, hogy Nagyváradon a szellemet soha nem lehetett a palackba zárni” – fogalmazott az államtitkár.
Böcskei László megyés püspök felidézte: amikor 2009-ben átvette elődjétől, Tempfli Józseftől a palota kulcsát, azt a feladatot kapta: „Csináljátok tovább!” Ehhez kapott nélkülözhetetlen segítséget a magyar államtól. Megjegyezte: most csak az első emeletet adják át, de reményeik szerint őszig befejeződik a pince, a földszint és a második emelet felújítása is. Úgy dolgoztak, hogy a palota megőrizze régi pompáját, ugyanakkor meg is feleljen a mai követelményeknek. A püspök azt is megjegyezte, hogy míg a felújítás zajlik, csak sajátos program szerint és előzetes bejelentkezés alapján látogatható a kiállítás. Erről a püspökség honlapján lehet tájékozódni.
A püspökség tájékoztatójából kiderül: a kiállítás az egyházmegye vallásos festészeti és portrétárának legjelentősebb darabjait mutatja be a reneszánsztól a 19. századig.
Emellett az egyház liturgikus ötvösgyűjteménye és a 18-19. századi egyházi textilgyűjteményének egy része válik láthatóvá. A szakrális tárgyak mellett a látogatók bepillanthatnak Ferenc József és Erzsébet királyné váradi lakosztályába is.
Az épület földszintjén az év második felében nyílik emlékkiállítás Szent László királynak, a város alapítójának, valamint az egyházmegye mártír püspökeinek, Boldog Bogdánffy Szilárdnak, Boldog Scheffler Jánosnak és a Váradon pappá szentelt Boldog Apor Vilmosnak a tiszteletére. A palota második emeletére modern művészeti kiállítást és konferencia-központot rendeznek be.
A csaknem 6000 négyzetméter hasznos területtel rendelkező nagyváradi római katolikus püspöki palota 1762 és 1776 között épült a Budavári Palota átalakításán is dolgozó bécsi császári építész, Franz Anton Hillebrandt tervei alapján.
(MTI)
Kiemelt képünkön Úrnapi mise látható a székesegyház előtti téren – 2021. június 3. Forrás: Facebook/Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
