Nagy és ijesztő, de ártalmatlan rovar a tőrösdarázs, nem kell félni tőle

Májustól számíthatunk a termetes tőrösdarazsak feltűnésére amint a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is. Hogy mire használja a tőrösdarázs a fullánkját és miért nem kell tartanunk tőle arról a Magyar Madártani Egyesület tájékoztatott.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a rovarok az emberekre, a háziállatokra

nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot.

Ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő féltucatnyi faj irtása felesleges, ráadásul az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft, elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is. A tudatlanság és a hozzá nem értés sajnos évről évre számos ilyen állat pusztulását okozza, amikor a felesleges pánikkeltés hatására

a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók tömegesen mérgezik le a tőrösdarazsakat.

Az óriás tőrösdarázs nősténye öt centiméteres is lehet (Fotó: Halmos Gergő / Magyar Madártani Egyesület)

A rovarcsalád hazai képviselői túlnyomórészt termetesek és látványos megjelenésűek, az óriás tőrösdarázs, melynek nősténye közel öt centiméteres, egyben kontinensünk legnagyobb hártyásszárnyúja is. Ezek a rovarok nem tévesztendőek össze a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal, köztük a lódarázzsal.

A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban nem ellenünk használják, mérgük pedig nem fájdalomkeltésre, hanem lárvák megbénítására szolgál.

A tőrösdarazsak ugyanis parazitoidok, szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük.

Megjelenésükre ott számíthatunk, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogár-, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát. Ezeket a faanyagon keresztül vagy magukat a talajba ásva a szúrásukkal bénítják meg, majd belepetézzenek. A kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort.

A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének!

Ne féljünk tehát a májustól a nyár végéig tömegesen feltűnő, a talajhoz közel jellegzetesen, lassan repülő tőrösdarazsaktól. Ha idegenkedünk a rovaroktól, nyugodtan menjünk tovább, de ha természetbúvárként olyan szerencsében van részünk, hogy láthatunk egy ilyen „rajzást”, érdemes leülni a közelben, és megfigyelni ezeknek a fogyatkozó és érdekes óriásoknak az életét.

 

Magyar Madártani Egyesület

Drágul idén a termelői méz, az akác pedig hiánycikk lesz

Nagy István: Meg kell találnunk az egyensúlyt a fenntarthatóság és a versenyképesség között

Méhek a 22-es csapdájában

Kiemelt képünk forrása Halmos Gergő / Magyar Madártani Egyesület

Iratkozzon fel hírlevelünkre