Befejezés előtt áll a lélegzetelállító Szent István terem
– A Hauszmann-féle budai királyi palota és környezetének újjáépítése évek óta zajlik. Mik az eddig legfontosabb eredmények?
– A budai Vár megújítása a Várkert Bazár 2014-re elkészült felújításával kezdődött, majd 2018-ra újjászületett a karmelita épülete is. Az első eredményeink között említhetjük a királyi lovarda, a Főőrség és a Stöckl-lépcső visszaépítését is, amelyeket korántsem végzetes sérüléseik ellenére a második világháború után ideológiai okokból lebontottak. Ugyancsak ez a méltatlan sors jutott a háború utáni évtizedekben a József főhercegi palotára, a Vöröskereszt egykori székházára és a Honvéd Főparancsnokság volt épületére is,
amelyek újjáépítését idén nyáron megkezdjük.
A történelmi épületek és terek újjáépítése mellett folyamatosan dolgozunk a Budavári Palotanegyed zöldfelületeinek, sétányainak, várfalainak és ikonikus látványosságainak felújításán is. Tavaly átadtuk a teljeskörűen restaurált Mátyás kútját, teljes hosszában felújítottuk a páratlan panorámájú Ellyps sétányt, és új, kényelmes padokat helyeztünk ki a megújuló városrészben.
Megkezdtük a Halászó gyerekek díszkútja és környezetének, valamint a díszes Habsburg-kapu és a turulszobor felújítását is.
A Várba vezető sétautak, lépcsők felújításával, liftek beépítésével egyszerűbbé válik a Budavári Palota megközelítése gyalogosan is. A Szent György teret és a Színház utcát autómentesítettük és visszaadtuk a sétálóknak, a harmadik várgarázs építésével pedig tovább csökkentjük majd a budai Várban parkoló autók számát.
– Hamarosan elkészül a Szent István terem helyreállítása is. Mikor és mit fognak látni a látogatók?
– A Budavári Palota régóta esedékes rekonstrukcióját a déli összekötő szárny Hauszmann kori helyreállításával, és benne a Szent István-terem korhű kialakításával kezdtük meg. Ahhoz, hogy a Szent István termet visszaépíthessük eredeti helyére, szükség volt a teremnek helyet adó épületrész helyreállítására is, hiszen azt a háború után leegyszerűsítve átépítették és többek között tárolót alakítottak ki a csodás terem helyén. Mára az eredeti térszerkezettel elkészültünk, a homlokzat is visszanyeri régi szépségét, az elmúlt hetekben pedig megkezdtük a terem belsejének korhű kialakítását is.
Ez lesz a Budavári Palota elsőként rekonstruált terme, így a közönség megcsodálhatja a palota egykori szépségét, valamint azt, hogy milyen gazdag és fantasztikus belső terek voltak benne. 
A Szent István terem berendezésén és kialakításán már évek óta dolgoznak a hazai mesterek, hogy a látogatók 2021. augusztus 20-tól, a terem megnyitásának napjától minden részletéig pontosan ugyanazt a dísztermet láthassák viszont, amelyet mintegy 120 évvel ezelőtt Hauszmann Alajos és a századforduló művészeinek legjava megálmodott és megalkotott. A közelmúltban elindítottuk a Szent István terem hivatalos Facebook-oldalát is, ahol exkluzív videókat, képeket és kulisszatitkokat osztunk meg a munkálatokról, a történelmi terem érdekességeiről, és ahol az érdeklődők első kézből értesülhetnek majd a megnyitó részleteiről.
Érdemes figyelemmel követni a fejleményeket, ugyanis a Szent István termet az augusztus 20-i megnyitót követő napokban bárki ingyenesen látogathatja majd. 
– A terem éke az a Zsolnay kandalló, melyet az elmúlt hetekben helyeztek vissza. Mi jelentette a legnagyobb nehézséget a rekonstrukcióban?
– A terem a második világháborúban a teljes berendezéssel együtt megsemmisült, azonban nagyon jó minőségű fotók maradtak fent róla, így a Szent István terem legmeghatározóbb eleméről, a Zsolnay Vilmos gyárában készült több mint 4,5 méter magas és 2,5 méter széles kandallóról is.
Az eredeti kandallóból mindössze egyetlen kürtőcsempe maradt meg, amit egy kislány őrzött meg évtizedeken keresztül, akinek az édesapja a romeltakarításnál dolgozott.
Emellett néhány mintadarab maradt fent a századfordulós próbaépítésekről, de ezek sosem voltak beépítve. 
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra szakemberei öt év alatt készítették el az eredeti alkotás hű mását az újjászülető Szent István terembe. A kandalló 120 féle elemből és összesen 611 darabból áll, és minden eleme manufakturális jelleggel készült. Ezért ennek a hatalmas, másfél tonnás kerámiaalkotásnak a megépítése nagyon precíz és pontos munkavégzést igényelt. Ez egyébként Magyarország legnagyobb Zsolnay kandallója.
– Mit tudunk a Szent István teremről, mikor készült el eredetileg és mire használták?
– A Szent István terem a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt, amely a Budavári Palota századfordulós bővítésekor készült el Hauszmann Alajos tervei szerint, kialakításában pedig a kor legnevesebb művészei vettek részt.
Nem véletlen, hogy a terem az 1900-as párizsi világkiállításon kivívta a nemzetközi közönség csodálatát és nagydíjat nyert.
A Szent István terem egyébként a palota legjobban dokumentált szobája, amiről a jó minőségű fotók mellett eredeti tervek, számlák és szállítólevelek is fennmaradtak. Szintén Zsolnay Vilmos gyárában készült el Szent István mellszobra, amelyet Stróbl Alajos mintázott, valamint Roskovics Ignác festményei alapján az Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló pirogránit képek is. A padlólap parkettje a Neuschloss és Fia cég gyártmánya, a bronz csillárok és falikarok Kissling Rudolf bronzműves alkotása, a kovácsolt bronzdíszeket pedig Jungfer Gyula műhelye készítette. A terem diófából készült burkolata Thék Endre gyárában készült, a falakat díszítő, a Szent Koronát ábrázoló kárpit Haas Fülöp és fiai cégében, a függönyök és a bútorhuzatok Gelb és fia műhelyében születtek meg.
A terem minden egyes eleme egy külön műalkotás, de magát a termet is egy iparművészeti remekműnek tekinthetjük. 
Különlegessége az is, hogy összesen háromszor állították össze az elmúlt több mint egy évszázadban. Először Thék Endre bútorgyárában, ahol Ferenc József is megtekintette, majd az 1900-as párizsi világkiállításon mutatták be a király utasítására elkészült berendezést. A termet végül díszvacsora és bál kíséretében 1902-ben nyitották meg a Budavári Palotában, ez volt a harmadik alkalom. A Szent István termet a későbbi években is használták udvari bálokra, vendégek fogadására, illetve palotabéli körtúrák keretében a nagyközönség számára is látogatható volt.
Főszerepet kapott az utolsó magyar király, IV. Károly koronázásának előestéjén és napján is, amikor 1916. december 30-án itt őrizték a koronaékszereket és a Szent Jobbot.
– A Szent István terem mellett más termeket is helyreállítanak?
– Elkötelezettek vagyunk az épített örökség megóvása iránt, és célunk, hogy a Budavári Palota történelmi helyiségei a jelenlegi lélektelen, olcsó gipszkarton falakkal és álmennyezetekkel létrehozott belsőépítészeti kialakítása helyett ismét visszakapják azt az arcukat, mint Hauszmann Alajos idejében.
A Szent István terem helyreállítása után a palota felújítása során északról, tehát a Szent György tér felől dél felé haladunk.
Elsődlegesen a palota külsejét szeretnénk felújítani, de később az épületegyüttes kiemelkedő történelmi tereit is századfordulós állapotukban szeretnénk helyreállítani, elsők között a büfétermet és a báltermet.
A déli összekötő szárny északról és délről is az eredeti állapotát mutatja már, tehát mondhatjuk, hogy az első lépést megtettük. A palota épületegyüttesének rekonstrukcióját előkészítő munka során 2022-ben megkezdjük a teljesen elavult közműhálózatának a fejlesztését, valamint a Szent György tér felőli első két épület falkutatását, mert az ezekre vonatkozó felújítási tervezést már elkezdtük. Ezeket a falkutatási és kutatási eredmények alapján jövőre véglegesítjük, utána indulhat a rekonstrukciójuk.
Idén augusztus 20-ától azonban már élvezhetjük a palota egyik szegletét, amely az eredetivel megegyezően újult meg.
A Szent István teremhez, mint új kulturális és turisztikai látványossághoz kapcsolódóan kiállítás is bővíti majd a Budavári Palota élménykínálatát, és lehetőséget teremt arra, hogy a látogatók hosszabb időt töltsenek el az épületegyüttesben.
Tóth Gábor
Kiemelt képünk forrása Várkapitányság Nonprofit Zrt.
