A klímasemlegesség a cél

Annak ellenére, hogy jelenleg a koronavírus okozta válság kezelése áll a tevékenységek fókuszában, a kormány nem feledkezett el egyéb, hosszú távú politikákról és célokról sem. E körben tovább folytatódik a klímasemlegességi cél felé történő elmozdulás – mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a KLíMA – Zöldpolitikai percek legújabb podcast adásában.

A podcast beszélgetés során betekintést nyerhettünk abba, hogy hogyan tervezi a magyar kormány az általa a világon hetedikként törvényben rögzített klímasemlegességi célt elérni.

„Ennek egyik eszköze a jelenleg kidolgozás alatt álló Nemzeti tiszta fejlődési stratégia, ami pontosan azokat a kereteket próbálja meghatározni, miként is tudunk a 2050-es célhoz eljutni”

– mondta el Steiner Attila.

A beszélgetésben kitért arra, hogy mivel hazánkban nagy léptékű változásokra kell készülni az energetikában, ezért megfontolt haladásra van szükség. Szükséges a földgáz szerepének átgondolására, a napenergia támogatására és a rendszerbe történő beillesztésére. Az utóbbi területre vonatkozó önálló stratégia is előkészítés alatt áll, ahol a „munka dandárját már elvégeztük”, így az nemsokára a kormány elé kerülhet.
 

A beszélgetés keretében Steiner Attila ismertette azt is, hogyan tervezi a kormány a körforgásos gazdaság megvalósítását Magyarországon.

Ennek egyik kiemelt eleme a hulladékgazdálkodás rendszerének reformja, amely 2023-tól kerül bevezetésre.

Nem minden hulladék  szemét. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)

A Klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében az illegális szemétlerakók felszámolásához állampolgári közreműködést is várnak, ehhez jelenleg a HulladékRadar applikáció továbbfejlesztésén dolgozik az ITM.

Mivel a hazai épületállomány energetikai szempontból komoly fejlesztésre szorul, ezért a podcast során szó esett az energiahatékonysági fejlesztési tervekről.

Steiner Attila elmondta, hogy a kormány szerint ez nagyon fontos kérdés, mivel az energiahatékonyság nem csak kibocsátásokat, hanem rezsiköltségeket is csökkent. Azonban komoly finanszírozási igény is mutatkozik, ezért vezették be az energiahatékonysági kötelezettségi endszert, ami innovatív megoldásokra kötelezi az energiaszolgáltatókat, hogy teljesíteni tudják az energiahatékonysági elvárásokat.

Az államtitkár tájékoztatása szerint több támogatás és banki termék részletszabályainak kidolgozása, illetve uniós források lehívásának előkészítése is zajlik.

Bár Magyarország üvegházhatásúgáz-kibocsátásai csökkennek, sajnos a közlekedési szektorban továbbra is folyamatosan növekvő kibocsátásokkal találkozhatunk.

Végül Steiner Attila kitért arra is, hogy a kvótakereskedelemből származó bevételek, a különféle uniós források mellé a kormány igyekszik hazai forrásokat is mozgósítani a klímavédelemre; további zöldkötvény-kibocsátás előkészítése zajlik éppen a társminisztériumokkal és a Magyar Nemzeti Bankkal közösen, illetve egy roadshow keretében szándékoznak majd további befektetők előtt is népszerűsíteni a terméket. Az államtitkár hozzátette, hogy szerencsére már a piac és a bankok is egyre nyitottabbak a zöld finanszírozási megoldások iránt.

A Steiner Attilával készült podcast itt érhető el.

A hamarosan megjelenő második részben arról beszélgetünk Steiner Attilával, hogy Magyarország hogyan áll az európai uniós klímapolitikai folyamatokhoz, szó esik a gáz jövőbeni szerepéről, illetve a kormány lakossági szemléletformálási terveiről is.

 

Forrás:
Green Policy Center

 

A napelemek nem oldják meg a növekvő energiaszükséglet problémáit

Vasvillával fognak nekünk esni az ivóvizünkért?

Kiemelt képünk forrása Pixabay.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre!