Passzív politikai érdeklődés, hazaszeretet és szekularizácó jellemzi a mai fiatalokat – Székely Levente a Vasárnapnak
Székely Levente szociológus szerint a kutatás egyediségét nemcsak a húsz éves múltja adja, hanem a szokatlanul nagy minta is sajátossá teszi, hiszen az eredmény 8000 magyarországi és 4000 külhoni magyar 15-29 év közötti fiatal véleményéből tevődik össze.
Az ifjúságkutató szerint a rendszerváltás után született fiatalok az úgynevezett új, csendes generációt képviselik, akik inkább visszahúzódóak, bizonytalanok és nem úgy tűnik, hogy komolyan akarnak változtatni a helyzetükön.
A tizen- és huszonéves társadalmi csoport visszahúzódó, csendes attitűddel bír.
A kutatásból nem derült ki, miért ennyire passzívak a mai fiatalok, viszont egyes elméleti konstrukciók szerint 20-25 évente nemzedékváltás zajlik, ami kapcsolódik a társadalmi hangulatváltáshoz. Ilyenkor a gazdaság, a társadalom és a kultúra változáson megy keresztül. Ezeknek a hangulat- és nemzedékváltozásoknak van egy fajta jellegzetessége. Az amerikai kutatók négy nemzedéket azonosítottak, amik váltják egymást.
A társadalmon belül vannak csúcsidőszakok; vannak olyanok, amikor felbomlást látunk; utána következik a krízisidőszak. A kutatás eredménye szerint a csendes, visszahúzódó generáció egy kríziskorszakban születik. Erre Magyarországon a rendszerváltás után került sor.
Székely Levente szerint a legutóbbi eredményekből az derült ki, hogy az elmúlt nyolc évben Magyarországon egyértelműen erősödött a fiatalok körében a nemzeti identitás fontossága.
A mai fiatalok sokkal inkább kötődnek az országhoz, a nemzethez, a magyar nyelvhez és a nemzeti szimbólumokhoz, mint korábban.
A kivándorlás tekintetében a fiataloknak van egy olyan rétege, amelyik érdeklődik a külföldi lehetőségek iránt, viszont ez a csoport nem növekszik már, hanem inkább stagnál. Az itthon maradás mellett fontos tényezővé vált a fiatalok körében, hogy egyre jobb lehetőségek adódnak számukra, de nem ez a legfontosabb tényező.
Az itthon maradás melletti döntést a családhoz, a barátokhoz és a hazához való kötődés váltja ki.
Ami külföldre csábítja a magyar fiatalokat, az főként a tapasztalatszerzés és a jobb kereseti lehetőség.
A Corvinus Egyetem oktatója úgy véli, hogy a külhoni magyar fiataloknak fontos a nemzethez való tartozás, viszont a kettős identitás fogalma sem áll távol tőlük, ezt főként a vegyes házasságokból származó gyerekeknél lehet tapasztalni.
Ami viszont megdöbbentő adat, hogy az anyaországi fiatalok csak húsz százaléka tudja elképzelni, hogy családi vagy baráti kapcsolatot teremtsen egy határon túli magyarral.
A politikai szimpátia terén a kutatásból az derül ki, hogy a fiatalok inkább a mérsékeltebb irányzatokat tudják támogatni, és csak kis részük érdeklődik a szélsőjobboldali vagy liberális formációk iránt.
Székely Levente ifjúságkutató úgy véli, hogy a legutóbbi eredmények alapján a vallás egyre népszerűtlenebb a csendes generáció tagjai között, a valláshoz való kötődés folyamatos csökkenést mutat. Magyarországon a fiatalok körében egyre kevesebben követik az egyház tanítását. 2000-ben minden tizedik fiatal állította magáról, hogy vallásos, 2016-ban már csak a hat százalékuk.
A maga módján vallásos és egyházi kötődéssel rendelkező fiatalok teszik ki a korosztályuk felét. A fiatalok tíz százaléka nem tudja ezt a kérdést eldönteni, és van egy masszív, nem vallásos tömb, amelyik teljesen elutasít bármiféle vallási köteléket.
Szekularizálódik a magyar társadalom, elvallástalanodnak a mai fiatalok.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:
Látott már szebb napokat a magyar–ukrán viszony – Dobsa István a Vasárnapnak
Kiemelt képünk forrása a Youtube.
