Félrevezető a Covid-halálozási statisztika
Nálunk azt, aki pozitív teszttel meghalt, mi számításba vettük – hívta fel a figyelmet a Magyarország élőben keddi adásában Csókay András idegsebész. Mivel több másik ország nem ezt a gyakorlatot alkalmazza, ez lehet az eltérő statisztikák oka. Példaként említette Olaszországot, ahol másfajta statisztikát vezettek be a Bergamóban található klinikán tapasztalt szörnyű állapotok miatt. – Ez nem releváns adat. Én magam is látom a bonctermi helyzeteket figyelembe véve: súlyos agyvérzés, pozitív teszt, egyenlő covidos halál – mutatott rá. Sőt,
ha valaki súlyos balesetet szenved, de közben a Covid-tesztje pozitív, és belehal a sérülésekbe, a halál okának a Covidot jegyzik be.
Így járnak el egy májbeteg alkoholista vagy például egy májkómás páciens esetében is.
Az operatív törzs kommunikációjában is elhangzik, hogy zömmel idős vagy krónikus betegekről van szó. Utólag már nem lehet megállapítani a boncteremben sem, hogy egyébként mennyi idő múlva halt volna meg. Egy májkómás betegről, aki szerencsétlen módon még a Covidot is elkapta, nem lehet tudni, hogy amiatt halt-e meg, vagy egyébként is meghalt volna egy hónap múlva – fejtette ki az idegsebész. Szerinte
releváns helyzetet akkor láthatunk, ha megvizsgáljuk az elmúlt évek többlethalálozási mutatóit.
– Illendő határt vonni a volt kelet-európai blokk és a nyugat között, mert más szintről indultunk el, és sajnos azt kell mondanom, hogy nálunk az egészségügy átrendezése 2010-ben kezdődött, mert előtte nyolc éven át kórházbezárások, iszonyatos forráskivonások történtek – emlékeztetett. –
Az egészségügy, amikor rátört a Covid, akkor egy elfogadható állapotban volt már, akár nyugat-európai mércével is mérve. Gondoljunk itt például az angliai műtéti várólistákra! De a magyar egészségügy tartalékai a lengyelhez, a csehhez vagy a szlovákhoz hasonlóan sokkal kisebbek, mint a nyugat-európai országoké. A tartalékkészletnek az a hihetetlenül magas számú szakdolgozói gárda is része, akiket elcsábítottak a kelet-európai országokból jobb fizetésért. Vagyis
ott sokkal felkészültebb egészségügyre tört rá a vírus.
Ennek ellenére is van olyan nyugat-európai ország, amelyik mögöttünk áll a többlethalálozást tekintve – jelentette ki Csókay András.
A járvánnyal kapcsolatos parlamenti vitákról úgy vélekedett: fontos lenne, hogy ne ilyen gyalázatos hangnemben történjenek, mert ez elriasztja az embereket. Földi-Kovács Andrea a műsorban emlékeztetett arra, hogy a napokban nyilatkozott egy francia történész arról: amikor Orbán Viktor tavaly ősszel látta, hogy a brüsszeli vakcinabeszerzés akadozik, már megkezdte a tárgyalásokat Kínával és Oroszországgal. Mint fogalmazott, ez is bizonyítja, hogy van jelentősége az egyes tagállamok politikai stratégiájának a járvány elleni védekezésben. – Egyszerűen egy zseniális húzás volt a kormány részéről, hogy felismerte az előremenekülés útját – reagált Csókay András. Hozzátette, az orosz és a kínai vakcina ugyanolyan jó, mint a többi, és nem szabadna azokkal kapcsolatban feszültségeket kelteni. – 300 éves igazolt módszert az elölt kórokozó beoltása, amit a fekete himlőnél meg az összes többi járványnál is alkalmaztak. Az orvostudomány legnagyobb találmánya a védőoltás.
Ennek a hatásosságát kétségbe vonni olyanfajta szakmai alapismeret-hiány, hogy nem lehet rá találni szavakat
– vélekedett. Kitért arra is, hogy munkahelyén, a Honvéd Kórházban már könnyebb a helyzet. Három hete még 54 lélegeztetett betegük volt, most 8-9. Megszűnt a Covid-osztály, így abban reménykednek, hogy lassan minden visszarendeződik.
A koronavírus-járvány az első olyan „csapás”, amit az egész emberiség egy időben él át
(Kiemelt képünk forrása: Magyarország élőben/HírTv)
