Homszi püspök: A Hungary Helps Szíriában megerősítette a kereszténységet
– Homsz felszabadítása után, milyen állapotban van a város és annak keresztény negyedei?
– Miután a szíriai hadsereg kiűzte az utolsó terrorista csoportot a városból, alig marad keresztény család Homszban. Közösségeink 99 százaléka elmenekült, csak azok maradtak, akik az ostromgyűrűbe zárt városból nem tudtak kimenekülni vagy az iszlamisták fogságába estek. A felszabadulás után a város teljesen romokban hevert. A lakóházak, állami intézmények többsége megsemmisült. Több év kitartó munkájának köszönhetően mára vannak olyan városrészek, amik lakható állapotba kerültek. Egyházunk szerény keretéből kétszáz lakást tudunk felújítani. Ezért egyre több menekült család úgy döntött, hogy visszatér szülővárosába.
Viszont a Hungary Helpsnek köszönhetően újabb kétszáz családnak az otthonát tudtuk rendbe tenni.
A mai körülmények között ez nagy segítség, mert a családok többsége még albérletben lakik, aminek a díjai viszont nagyon magasak. A magyar kormány rengeteg segít abban, hogy minél több keresztény családot tudjunk hazaköltöztetni.
– Az a kétszáz család honnan tért vissza?
– A homszi keresztények jelentős része nem menekült külföldre, hanem a szomszédos, biztonságosabb városokban, többek között Damaszkuszban, a tengerparti településeken vagy a Keresztények völgyében találtak menedéket. Istennek hála, most egyre többen térnek haza.
A Hungary Helpshez hasonló programok a keresztény jelenlét visszatérését és megerősítését eredményezi.
– Hogyan változott a háború alatt a keresztények aránya a városban?
– Pontos adatot csak a görögkatolikus közösségről tudok mondani. Engem a háború közepén, 2014-be neveztek ki a püspökség élére. Addigra a városban már csak húsz görögkatolikus család maradt. Homsz felszabadítása után fokozatosan kezdtek visszatérni a keresztények. Miután sikerült számos templomot, lakást, iskolát és egészségügyi központot helyreállítani, százhetven görögkatolikus család tért vissza. Jelenleg újabb hatvan, hetven család visszatérése van folyamatban. De még mindig messze vagyunk a háború előtti lélekszámtól, amikor több mint 1100 görögkatolikus család élt Homszban. Hasonló arányok vannak a maronitáknál, szíreknél és az ortodoxoknál is.
– Milyen nehézségekkel küszködnek a hazatérő keresztények?
– Miután a közbiztonság helyreállt, és a Jézus Krisztusba vetett hitüknek köszönhetően, egyre többen térnek vissza Szíriába, Homszba és a környező falvakba, családok százai próbálják helyrehozni a károkat. A korábban an-Nuszra Front által megszállt, többségében keresztények lakta Quszeir városba is nagy számban költöztek vissza. A háború alatt csak száznegyven keresztény család lakott a libanoni határhoz közeli településen, most már ötszáznyolcvan család kezdi újra az életét a szülővárosában. Ez a város keresztényeinek több mint a felét jelenti. Sokan vannak még, akik nem tértek vissza az otthonaikba, de még Szírián belül vannak. Azért is fontos, hogy minél gyorsabban újjáépítsük a településeket, nehogy ezek a családok is külföldre meneküljenek. Aki elhagyja hazáját, az már nehezen tér vissza, főleg, ha megtalálja számításait a befogadó országban.
Ami a legnagyobb akadálya az újjáépítésnek az a Nyugat által elrendelt gazdasági embargó. Ezt az Egyesült Államok vezette be legelőször egy bizonyos Caesar-törvényre hivatkozva, aminek valós indokát nem ismerjük, hiszen névtelen vallomások alapján vádolták meg népirtással a szíriai vezetést.
A két éve életbe lépett gazdasági szankció többet ártott a szíriai népnek, mint az elmúlt tízévnyi háború.
A szíriai líra soha nem látott inflációba kezdett. A fizetések képtelenek felvenni a versenyt a szíriai valuta elértéktelenedésével. A korábbiakhoz képest a keresetek vásárlóértéke alig éri el az öt százalékot. Jelenleg Szíriában az átlag fizetés nem éri el a húsz dollárt, ami legjobb esetben is pár napig tudja fedezni egy család szerény élelmezését. De még ha lenne is pénzük az embereknek, az embargó miatt nem jutnak semmihez. Mivel a nyugati hatalmak megtiltották a vállalkozásoknak a kereskedelmet Szíriával, így hatalmas hiány van a gyógyszerek és az élelem terén. Az ország olajban gazdag keleti részét megszálló kurd és amerikai erők elzárták Szíria többi részétől a kőolajellátást, aminek következtében lehetetlen fűtőanyaghoz és üzemanyaghoz jutni. Az emberek gyalog járnak be dolgozni, az alsós diákok kimaradnak az oktatásból.
– Mi lehet a megoldás?
– Mit tud tenni ilyen körülmények között a szíriai nép vagy annak politikai és egyházi vezetése? Semmit. Nem tudunk senkivel kereskedni. Nem tudjuk külföldre eladni a termékeinket. Az utazást is megtiltották nekünk. Bezártak minket egy háborútól szenvedő országba, hogy éhen haljunk.
A szíriai nép sorsa a világ vezetőinek kezében van.
Mi nem vágyunk többre, csak amit imánkban is szoktunk mondani: Mindennapi kenyerünket add meg nekünk. Nemrégéiben részt vettem a Nemzetközi Karitász online konferenciáján, ahol arra kértem a résztvevőket, hogy befolyásukkal érjék el a Szíriát sújtó embargó azonnali feloldását, mivel ezek a büntetések nem a kormányt érintik, hanem az átlagember életét keserítik meg.
A szíriai népet nem a kormánya, hanem a nyugati hatalmak nyomják el.
Abba gondoljanak bele, hogy a járvány miatti korlátozások mennyire beszűkítették az európaiak életterét és hétköznapi életét. Mi tíz éve élünk háborús körülmények között, amihez még hozzáadódott a gazdasági embargó. Csak a kijárást tiltó korlátozások miatt sokan depresszióba estek, mi tíz éve egy börtönben élünk, ahonnan úgy tűnik nincs kiút. A koronavírus okozta világjárvány miatt sem enyhítettek az embargón. A háború miatt a szíriai kórházak több mint fele romokban van, az egészségügyi ellátás sok helyen orvos és gyógyszer hiánya miatt teljesen megszűnt.
– Ön szerint mi kellene ahhoz, hogy a szír menekültek hazatérhessenek?
– A legfontosabb a gazdasági embargó megszüntetése. Bécsi látogatásom során külön levélben kértem őszentségét, Ferenc pápát, hogy a szíriai nép érdekében járjon közben az európai politikusoknál.
Azt kérjük a Nyugattól, hogy vegyenek minket emberszámba. Jogunk van a méltó élethez.
Ezért itt is megragadnám az alkalmat, hogy megkérjem a magyar kormányt a sok-sok támogatás után, amit már adott nekünk, segítsen abban, hogy mihamarabb feloldják a Szíriát sújtó embargót, mert a szír nép nem fogja sokáig kibírni.
– A magyar kormány támogatásához hasonló segítséget kaptak másoktól?
– A homszi görögkatolikusok megsegítésének ügyében egyedüliként Lengyelország követte állami szinten Magyarország példáját. Természetesen vannak civil és egyházi szervezetek, amelyek megpróbálnak rajtunk segíteni, viszont az elmúlt egy évben a libanoni válság elterelte a figyelmet Szíriáról, és jóval kevesebb támogatásban részesülünk, mint korábban. Az embargó és a koronavírus okozta járvány csak még több szenvedést okoz a szíreknek.
– Miért egyedi a magyar támogatás?
– Először is azért, mert Magyarország elsőként ismerte fel a közel-keleti keresztények megmaradásának fontosságát, és elsőként indított olyan programot, ami a helyben maradásukat, illetve hazatérésüket segíti elő. Három évvel ezelőtt a szíriai melkita görögkatolikus pátriárka társaságában Magyarországra látogattunk. Orbán Viktor miniszterelnök fogadott minket, és felajánlotta a segítségét. Ez nagyon meglepett minket. Mi ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy ha sokat kérünk, talán valamit segítenek, a magyar vezetés viszont önként felajánlotta a segítséget. A Hungary Helps program keretein belül Homszban a lakóházak mellett templomokat, oktatási, szociális és egészségügyi intézményeket tudunk helyrehozni.Aa hitoktatáshoz külön helyet tudtunk biztosítani.
Az a legkevesebb, hogy megköszönjem azt a sok támogatást, amit kaptunk Magyarországtól.
Ha nem lett volna ez a támogatás, ma nem beszélhetünk homszi keresztényekről. Közvetve vagy közvetlenül szíriai családok százainak hazatérését teremtette meg a magyar kormány. Köszönet jár minden magyarnak is, hiszen az általuk befizetett adóból tudtuk megteremteni a méltó élethez szükséges körülményeket. Azt kérném a magyaroktól, hogy imádkozzanak értünk, és mi is imába fogjuk Magyarországot és a magyar népet.
Kassab Adonis
A szíriai keresztényekről bővebben itt olvashatnak.
Köszönetet mondanak a magyaroknak a háború sújtotta Szíriából
Köszönetet mondanak a magyaroknak a háború sújtotta Szíriából
Köszönetet mondanak a magyaroknak a háború sújtotta Szíriából
A képek forrása a Vasárnap.hu/Kassab Adonis.
