Vejkey Imre a Vasárnapnak: Utolsó véremig küzdök a keresztény közösség védelméért!

– Az elmúlt bő egy hónapban három keresztényellenes támadás is történt Magyarországon. A legkirívóbb eset kétségkívül a gödöllői görögkatolikus templom felgyújtása volt, de nem mehetünk el szó nélkül a XVIII. kerületi Szent József kápolna harangjainak megrongálása, valamint a Margit-híd kőkeresztjének letörése mellett sem. Hogy látja? Van összefüggés a baloldali politikusok és megmondóemberek verbális kereszténygyalázása és az előbb említett, fizikai erőszakba torkolló esetek között?

– Ezek az esetek mind-mind vandál agressziók és nyílt támadások az ezeréves magyar kereszténységünkkel szemben. Nem tűrjük el, hogy ránk gyújtják a templomainkat! Ezzel ugyanis lényegében az Egyházat mint közösséget gyújtják fel – nem akarják, hogy legyen helye Isten Igéjének, legyen egy hely, ahol a lélek dolgaira összpontosíthatunk.

Tönkreteszik a harangjainkat is, mert a harangok Isten hangját jelképezik, és azt is hirdetik, hogy a kereszténységünkbe kapaszkodva maradhatunk gyarapodó és reményteli nemzet.

Továbbá meggyalázzák keresztjeinket, kigúnyolják a megfeszített Jézus Krisztust.

Az utóbbi egy hónap cselekményei abban különböznek a korábbiaktól, hogy ezek már nem pusztán a szellemi, hanem a fizikai keresztényüldözés kategóriájába tartoznak. Ide vezetett a baloldali politikusok és megmondóemberek verbális kereszténygyalázása, továbbá az, hogy a keresztény közösségünk védelmét nem adta meg a bíróság a Népszavával szembeni perben, hanem a Krisztusgyalázók oldalára állt.

– Közeleg a 2022-es választás. A kampány hevében várhatóak további, a magyarországi keresztény közösség sérelmére elkövetett atrocitások?

– Szívből remélem, hogy nem, de nem lehetünk naivak. Látnunk kell, hogy a helyzet fokozódik, ahogy a választások felé közeledünk. Ezért nekünk, keresztényeknek még jobban össze kell fognunk és még inkább ki kell állnunk Krisztus világossága mellett. Vissza kell utasítanunk a keresztény közösségünk sérelmére elkövetett valamennyi nyílt támadást. Mindenegyes alkalommal fel kell szólítanunk az agresszorokat, hogy fejezzék be a szellemi és a tettleges keresztényüldözést! Fejezzék be a keresztény emberek és minden jóérzésű magyar ember provokálását! Fejezzék be a felforgató munkájukat!

Az agresszorok azt hiszik, hogy szét tudják taposni hitünket és meg tudnak félemlíteni bennünket. Ez az igazán démoni. De tévednek! Tévednek, mert bármilyen frontális támadást is indítanak a keresztény közösségünkkel szemben, mi kitartunk a hitünk mellett.

– Amennyiben az egyesült baloldal hatalomra kerül 2022-ben, milyen jövő vár a keresztényekre Magyarországon?

– Mindenekelőtt reméljük, hogy az egyesült baloldal nem kerül hatalomra. A reményen túl tettekre is szükség van, hogy honfitársaink élesen lássák az új idők jeleit, és azt, hogy az új idők kihívásaira adandó válaszok vonatkozásában milyen veszélyt hordozna a jelenlegi ellenzék hatalomra kerülése.

Fontos, hogy a magyarok elgondolkodjanak azon, hogy valójában melyik oldal szolgálja a nemzet érdekeit:

a migrációt és az LMBTQ-t támogató egyesült baloldal, vagy a nemzeti-keresztény értékeket felvállaló Fidesz-KDNP?

A nemzeti kormányzat az elmúlt évtizedben bebizonyította, hogy ha kell, a magyarság jövője érdekében a legkeményebb konfliktusokba is képes beleállni. Az pedig külön öröm, hogy ezekből a konfliktusokból mindannyiszor Magyarország és a magyarság jött ki győztesen.

A baloldal vezette kommunista diktatúrából több évtizedes tapasztalatunk van, hogy miként taposták sárba Magyarországon az emberi jogokat, így a szabadságot is. A fiatalabbak pedig gondoljanak az 1956-os szabadságharcunk 50. évfordulóján történt eseményekre, a 2006. októberi nyilvánvaló jogsértésekre, melyeket az akkori kormányzó baloldal a magyarokkal és a magyar szabadsággal szemben brutálisan elkövetett.

Nem akarjuk, hogy egy baloldali fordulatot követően ez újra megtörténjen. Nem akarjuk, hogy újra káosz legyen Magyarországon. Azt akarjuk, hogy a magyarok évről-évre bővelkedjenek anyagi, szellemi, valamint lelki javakban. Ehhez pedig az kell, hogy 2022-ben újra a Fidesz-KDNP győzzön.

– A KDNP egy klasszikus, világnézeti párt, aminek a nevében is benne van, hogy keresztény. Nem jelent politikai hátrányt 2021-ben, amikor a szekularizmus a virágkorát éli, hogy egy párt elköteleződik a keresztény vallás mellett?

– Nem jelent politikai hátrányt. Az ellenfeleink azt hiszik, ha megtévesztik az embereket a szabadságról, akkor győzni fognak a nyílt társadalom hirdetése és a féktelen szabadosság által. Az ellenfeleink azt akarják elhitetni a magyarokkal, hogy a fogyasztói társadalomban minden megvásárolható – a szeretet, a béke és a boldogság is. Ez is hazugság!

A másik oldal azt is el akarják hitetni az emberekkel, hogy az áldozat az önmegvalósítás ellentéte. Mindez azt a narratívát jelenti, hogyha nem vagy megelégedve az éppen aktuális helyzeteddel, akkor ne te változz, hanem bármin és bárkin átgázolva próbálj meg változtatni a helyzeteden.

Mi velük szemben azt mondjuk, hogy áldozat nélkül nincs eredmény.

Mi azt mondjuk, hogy nem az isteni törvényeket kell igazítani a gyarló emberhez, hanem éppen fordítva. S akkor nem fog eltűnni a béke és a szeretet.

Ne feledje senki, hogy a társadalmi fejlődés lidérctüze ma az LMBTQ, az illegális migráció, a liberál-marxista ideológia és a BLM-kultúra. Ezen lidérctüzekkel szemben kell felvennünk a harcot, hogy a férfi és a nő misztériuma megmaradjon, a család ne egy romantikus múlt ködképe legyen, valamint biztonságban élhessünk és szabadon gyakorolhassuk a hitünket.

Ne feledjük, hogy a szekularizmust és az ateizmust, vagyis magát a hitetlenséget és a vallási közömböséget csak akkor lehet leírni és meghatározni, ha a valláshoz és a hithez viszonyítjuk. Ezért nem lehet elfogadni azt a baloldali narratívát, hogy csak a szekularizmusnak és az ateizmusnak lenne polgárjoga a világban, míg a hívők csak megtűrtek lehetnek. Mi, kereszténydemokraták tehát nem kiváltságokért küzdünk, hanem a közjóért és az emberek elemi jogainak a tiszteletéért. Azért, hogy hite és vallásos meggyőződése miatt senki ne legyen másodrangú állampolgár a hazájában.

– Gyakran éri az a kritika a jobboldali pártokat, hogy nem nagyon tudják megszólítani a fiatalokat. A KDNP hogy áll ezzel?

– A kritikai nem helytálló, mert a fiatalok számunkra fontosak, és meg is szólítjuk őket. A helyzet az, hogy a baloldal a szélsőségesen „liberális” gondolkodás terjesztésével szőnyegbombázás alá vette a fiatalokat. Az ifjúság jószándékát és tapasztalatlanságát arra használják fel, hogy elvonják őket a keresztény értékektől és közösségektől.

Óriási feladatunk tehát, hogy a fiatalokhoz eljutva megértessük velük, hogy hamis az a liberális narratíva, miszerint a konzervatív értékrendű, nemzeti-keresztény elkötelezettségű emberek kevésbé megértőek, kevésbé elfogadóak és így kevésbé szeretetteljesek, mint a baloldali társaik.  

Sőt, a valóság éppen az, hogy amíg a keresztény-konzervatív ideológia a szeretet kultúrájából származik, és ennek szellemében nyújt az életben korlátot és fogódzót, addig a marxista-liberális gondolkodás a halál kultúrájából, a másik ember igazi szeretetének a hiányából fakadva ad látszólagos szabadságot az embernek, mely hosszú távon a vesztét jelenti.

A fiataloknak a saját nyelvükön kell elmondanunk, hogy a liberálisok által kínált utak közül egyik sem vezet az igazi boldogsághoz és az örök élethez, hanem csak a depresszív elgyökértelenedéshez, a hit válságához és mindezek által egy embertelen, új világhoz.

Meg kell értetnünk a fiatalokkal, hogy a csapda, amit a liberálisok ástak nekik, azt jelenti,

hogy el akarják őket vonni a bibliai igazságoktól, saját külön „liberális” igazságokat teremtve, megerősítve ezzel a halál kultúráját és a gendert.

Védenünk kell az ifjúságot, mert a „liberálisok” a relativizmus céljaitól vezérelve ki akarják oltani az ifjúságból mindazt, ami értékként a lelkükben ég. Hogy aztán a jót rossznak és elutasítandónak, a rosszat pedig jónak és követendőnek mondják.

A „liberálisok” le akarják rombolni a társadalom hagyományos, keresztény felfogását, helyette pedig fel akarnak építeni egy maguk által humánusnak mondott, de valójában istentelen új világot. Egy világot, amely felhagy mindazzal, amit mi értéknek tekintünk.

Ezzel szemben kell megvédenünk a magyar ifjúságot.

– Ön felperesként részt vett Pápai Gábor krisztusgyalázó karikatúrájának bírósági tárgyalásán, ahol az első fokon eljáró bírónő még azt sem engedte, hogy felszólaljon a keresztény közösség védelme érdekében. Hol tart jelenleg ez az ügy? Született már jogerős ítélet?

– Valóban ez történt. Keresztény közösségünk védelmében eljárva másodrangú állampolgárnak éreztem magam a bírósági tárgyaláson, ahol a kommunista időket idéző jelenetek zajlottak le. Felperesként személyesen egy árva szót sem szólhattam, pedig még a statáriális bíróság is megadja a vádlottnak a lehetőséget, hogy az utolsó szó jogán mondjon valamit. Úgy éreztem magam, mint Pelikán a Tanú című filmben, amikor a vádirat helyett már egyből az ítéletet kapja.

De ez még nem az ügy csúcspontja, ugyanis ezenkívül az történt, hogy a bírónő, amint megnyitotta az érdemi tárgyalást, már lényegében azonnal ítélethirdetésre be is rekesztette azt. Mondván, minden ténybeli és jogi kérdéssel tisztában van. Így történhetett meg, hogy az ítélethirdetés többszörösen tovább tartott, mint maga a tárgyalás.

A szóbeli ítéletre ráadásul a bíróságnak még két lapáttal sikerült rátennie az írásbeli ítéletben. Ebben a bírónő kifejtette, hogy azért is utasítja el a keresztény közösségünk védelmét, mert ha letakarja a Jézus-karikatúráról azt a szöveget, hogy „Alapbetegsége függőséget okozott”, továbbá az egyéb képi ábrázolást, és kizárólag a megfeszített Krisztust nézi, akkor ez szerinte nem más, mint konvencionális Jézus-ábrázolás.

A bírónő szinte nekem szegezi a kérdést, mi bajom hát a karikatúrával? Mi a baja a keresztény közösségnek vele?

Ezen hatalmas szakmai hibát még tovább fokozza a bírónő akkor, amikor teljesen szürreálisan az ítélet indoklásában engem mint felperest vádol azzal, hogy a perbeli keresetem szélsőséges, bántó és megalázó, mert keresztényként kritikával mertem illetni a rajzot és annak készítőjét, és kimondtam az igazat: ez a gúnyrajz krisztusgyalázó és blaszfémikus.

Felháborító, hogy a bírónő azért von felelősségre, mert állampolgári jogomat gyakorolva kiálltam keresztény közösségünk védelmében és visszautasítottam a Jézus Krisztust gyalázó gúnyrajzot. Felháborító, hogy a bíróság egyenlővé teszi a jogáért kiálló állampolgárt azzal, aki a deliktumot elköveti, mondván, hogy miképpen a Népszavának tűrnie kell, hogy én a karikatúrát istengyalázónak minősítem, úgy nekem is tűrnöm kell, hogy a Népszava így fejezi ki viszonyát a keresztény közösséghez.

Két világ jelenik meg, két világ küzd egymással. Egyik részről a Népszava világa a bíróság szemléletével együtt, mely ezt a gúnyrajzot jópofának, és a szólásszabadság részének tekinti, sőt MÚOSZ még kitüntetésre is méltónak tartja. Másik részről a mi világunk, mely a megfeszített Jézus Krisztus kigúnyolását, kereszthalálának kifigurázását otromba támadásként és agresszióként értelmezi.

A két világ küzdelmében most csak egy csatát vesztettünk, de nem a háborút. Utolsó véremig küzdök a keresztény közösség védelméért!

Természetesen fellebbeztem az elsőfokú ítélettel szemben, és várom a másodfokú bíróság döntését.

– Mi kellene ahhoz, hogy a bírósági gyakorlatban ne csak bizonyos etnikai és vallási kisebbségek, hanem a magyarság és a keresztények sérelmére elkövetett bűncselekmények is szigorúan legyenek szankcionálva?

– Valóban, három évtizeddel a rendszerváltoztatás után elképesztő, hogy a Fővárosi Törvényszék véleményközösségen volt a baloldali Népszavával, és elutasította keresztény közösségünk védelmét úgy, hogy az Alaptörvény és a Ptk. alapján a védelem jogosan megilletett volna minket.

Fontos lenne, hogy a cinikus bírói szemlélet helyett végre az Alaptörvény és a hatályos Ptk. kerüljön alkalmazásra. Az Alaptörvényünk ugyanis kimondja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a vallási közösségek méltóságának a megsértésére, a Ptk. pedig ezt megerősítve hangsúlyozza, hogy az emberi méltóságot és az ebből fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.

– Ön amellett, hogy a KDNP frakcióvezető-helyettese, a Magyar Parlamenti Imacsoport vezetője is. Mikor indult ez a kezdeményezés?

– Jézus hegyi beszédének és Jeremiás próféta békeüzenetének egyszerre egymásba simuló és egymásnak feszülő sorai hordozzák mindazokat a napjainkban is oly gyakran felmerülő kérdéseket, melyek spirituális megválaszolása és a közös imádkozás érdekében 8 éve megalapítottuk a Magyar Parlamenti Imacsoportot, melynek azóta a vezetője vagyok.

Az elmúlt nyolc esztendőben 94 Magyar Parlamenti Imareggeli összejövetelre került sor, a Covid alatt online formában. Kezdetben félévente, majd negyedévente, azután havonta, végül kéthetente gyűltünk össze.

A 94 összejövetelen túl a Magyar Parlamenti Imacsoport 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben háromnapos, 2020-ban a járvány miatt pedig egynapos Magyar Nemzeti Imareggelit (Hungarian National Prayer Breakfast) tartott.

Ezeken az eseményeken alkalmanként közel 200 fő vett részt – köztük több mint 25 ország szenátorai, kongresszusi emberei és képviselői.

A 2020-as Imareggeli sajnos ebből a tekintetből is más volt, a Covid miatt kénytelen voltunk szűk körben megrendezni.

De így is elmondható, hogy a nemzetközi imareggelik fő íve Washington-Berlin-Budapest lett.  Már elkezdtük az idei, ismét háromnaposra tervezett nemzetközi imacsoporti összejövetel szervezését is, amely sorban már az ötödik lesz.

A Magyar Parlamenti Imacsoport belső célja, hogy Jézus Krisztus középpontba állításával parlamenti frakciók és felekezetek felett átívelően mozdítsa elő az igazság keresését a teremtett világban, a másik emberben pedig az Istenarcúság fellelését. Célunk továbbá, hogy elősegítsük tagjaink lelki fejlődését, gondolkodásuk nemesedését az evangéliumi tanítások alapján.

Nemzetközi viszonylatban pedig azt szeretnénk elérni, hogy az Úr dicsőségére előmozdítsuk a békét és az együttműködést a különböző országok parlamentjei, kongresszusai, illetve szenátusai között.

– Ellenzéki képviselők is részt szoktak venni a közös imákon?

– Miután egy aktív baloldali parlamenti képviselő segítségével 2018 decemberében méltatlan támadást indított ellenünk a Népszava, aktív ellenzéki képviselő jelenleg nem vesz részt az Imacsoport összejövetelein.

Aktív független képviselők, nemzetiségi képviselők és nemzetiségi szószólók viszont rendszeresen megjelennek a közös imádságokon, sőt nem aktív ellenzéki képviselők is. Az ő esetükben beszédes és sok mindent elárul, hogy nem a volt frakciójuktól kérnek belépést a Parlamentbe, hanem tőlem.

– Valóban van gyógyító hatása az imának, vagy ezt csak mi, keresztények szeretjük hangsúlyozni?

– Az imának valóban gyógyító hatása van. A Covid miatt egészségügyileg nagy bajban levő képviselőtársainkért több alaklommal 0-24 órás imaláncot szerveztem. Ez azt jelenti, hogy egy napon keresztül minden órában legalább egy képviselő imádkozott beteg képviselőtársunkért, de volt olyan óra is, amikor négyen.

Az orvosi leletek dátum szerint egyértelműen bizonyítják, hogy az imaláncban mondott imák után jótékony folyamatok indultak el, és pozitív változás állt be a beteg állapotában.

Az ima továbbá erősít minket, hogy legyen elég erőnk ahhoz, hogy nap mint nap kiálljunk a keresztény gyökereink és hitünk védelmében. Segít abban is, hogy ne a külső világban keressük az üdvösséget, hanem Isten és felebarátaink szeretetében. Ne feledjük, a szeretet nélkülözhetetlenebb, mint a fogyasztói társadalom látszólagos jóléte. Az Úr sokszor nem hőstetteket vár tőlünk, hanem szolgálatot.

Engedje meg, hogy Pilinszky János soraival zárjam a mondandómat:

„Porból vagyunk és porrá leszünk. De mindaz, ami por belőlünk, porrá omlik a hétköznapok áldozatosan szürke munkájában, hogy egyedül az maradjon belőlünk fenn, ami már nem por többé, hanem világosság.”

„A hétköznap olyan elemi iskolája Istennek, melyben a legmagasabb tudást tanítják. Mikor hát látszólag legjelentéktelenebb munkánknak engedelmeskedünk, jó tudnunk, hogy annak – sőt éppen annak – maga Isten a gazdája. A «nagy feladatoknak» sokszor mi magunk vagyunk a megrendelői. De a kicsiny, szürke, terhes gondok, minden bizonnyal Istentől valók. Teljesítésük hasonló az imádsághoz, s minden körülmények közt Isten szolgálatát jelenti. S az érte járó fizetség is éppoly észrevétlen és csendes, mint magának Istennek a jelenléte. Éppoly észrevétlen, de éppoly bizonyos is.”

 

Horváth Tamás

 

Üzenet a baloldalnak: minél inkább gyaláztok, annál erősebbek leszünk!

Az ügyben eljáró bírónő szerint kifejezetten jópofa a Népszava kereszténygyalázó karikatúrája

Az ügyben eljáró bírónő szerint kifejezetten jópofa a Népszava kereszténygyalázó karikatúrája

 

Kiemelt képünk forrása: MTI