Bagatell, ki vamzer, ez lejátszott meccs

Pár héttel ezelőtt írtam le, hogy fölösleges túl sokat belelátni az ellenzéki marakodásokba és dacára a tegnapi történéseknek, ugyanezt gondolom. Fekete-Győr András ugyanis interjút adott a Partizánnak.

(Egy dolgot hadd jegyezzek meg, kollégákkal, barátokkal beszéltem erről az elmúlt napokban: nem gondoltam volna, hogy a NOlimpia-mozgalomból valóban kinőhet egy politikai párt. Ha valaki nekem pár évvel ezelőtt azt mondja, hogy lekörözve az MSZP-t, minimum a Jobbik és a DK szintjén állnak majd ezek a srácok és lányok, nem hiszem el. Agyam bizonyos része ezt még most sem szeretné elhinni, de ez már egy másik kérdés. És nyilván, szerepet játszott ebben ezer dolog. Külföldi kiképzés, kapcsolatrendszer, kétségkívül hatásos kommunikáció és rengeteg pénz, de akkor is fájó. Hogy pont ezek, pont így, pont nekünk.)

A Partizánnak, akiről szintén tehetnék egy zárójeles kitérőt, de mindössze annyit mondok, Gulyás Marxi átpozicionálása szakmai szempontból sajnos remekül sikerült. Adott volt itt pár éve egy festékpatront vagy mi a fenét dobáló, bíróság előtt álló, szélsőbalos aktivista. Erre ma – igen, ugyanúgy kiképzéssel, kapcsolatrendszerrel, hatásos kommunikációval és rengeteg pénzzel – az ő műhelye az ellenzéki média egyik legtöbbet idézett, közéletet meglehetősen hatékonyan tematizáló szegmense.

Mikroadományokkal, hát mi mással, de a végeredmény számít. És rengetegen nézik, ezt is fölösleges lenne tagadni.

Utolsó kitérőm következik. A balos, kvázi független youtuberek jelenleg mérföldekkel járnak előttünk. Ők ugyanis azt találták ki, hogy alapvetően apolitikus tartalmat sugároznak, számos követőre tesznek szert, majd egyszer-egyszer, csak úgy mutatóban azért csak megfordulnak náluk bizonyos emberek. Gyurcsány, Fekete-Győr, Karácsony, amit akartok. És azok a követők, javarészt fiatalok, akik soha az életben nem fognak az ATV-re vagy a Hír TV-re kapcsolni, mert full frontalban nem érdekli őket a téma – ám a döntően atipikus tartalmakkal az adott Youtube-csatornához van kötődésük -, bizony belenéznek ezekbe az interjúkba.

Feladat teljesítve. Höröghetünk rajta, hogy micsoda – nem is annyira bújtatott – propaganda, de a dolog teljesítményfüggő és ügyesek. No, hát ilyenek kellenének nekünk, lehetőleg nem is kevés.

Ez egy lepapírozott meccs

Visszatérve és immár maradva is a kezdő gondolataimnál, Fekete-Győr inkriminált interjúja, a vamzerezett Mesterházyval, az előválasztástól való tartózkodás belebegtetésével, mind-mind bagatell. Mit gondolnak, miért Mesterházynak megy neki Fekete-Győr? Mert előbbi az MSZP-ben egy minimum megtűrt, de inkább minél hamarabb kiebrudalni kívánt személy. Nyugodtan lehet ütni, nem jár érte büntetés. Sőt, engem az sem lepett volna meg, ha ehhez bírta volna Fekete-Győr Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes beleegyezését. Ha valakiknek, hát nekik nagyon nem hiányozna Mesterházy.

És a lebegtetés a kiszállásról? Az is bagatell. Hiszen tudjuk, hogy nem szállnak majd ki, de addig is lehet idézni és tematizálni. Lám, az ellenzéknél nyilvános, komoly viták vannak! Micsoda egymásnak feszülések! Nem lényeges, nem számít, nincs jelentősége. Nekik az számít, hogy ők legyenek a hírekben, a leosztott szerepek szerint és ebben az ügymenetben nem probléma, ha a sajátjaik közül is pellengérre állítanak esetleg pár embert. A terv része.

Ne ringassuk magunkat abban a reményben, hogy majd jól összevesznek 2022 előtt. Nem fognak összeveszni.

Számukra is túl nagy a tét és a megbízók sem engednék nekik. Mi több, pont a megbízóik felé kell mutatni az egységet, mert ha most sem, így sem sikerül, nincs több dobásuk.

Majd lesz más az ő szerepükre. Csámcsoghatunk rajta, de ez olyan, mint egy bundameccs: mindenki tudja, mi lesz a vége és miért tartják a foglalkozást. Mellékes, hogy ki csúszik el a labda elől, ki lövi be és ki marad le a lesvonalon meglépő csatárról.

 

Trombitás Kristóf

A szerző további írásait ide kattintva olvashatják. 

Az ellenzéki vita egy színjáték, a mi kegyeinkért zajlik