Szijjártó: Magyarország a saját javára tudta fordítani a változásokat

Magyarország a saját javára tudta fordítani a pandémia okozta változásokat, de nem lehetne az új világgazdasági korszak nyertesei között, ha a kormány a külföldi elvárásokra hallgatott volna - mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden Kiskunfélegyházán.

Szijjártó Péter az orvostechnikai tanúsítású lábbeliket készítő Berkemann Magyarország Bt. beruházást bejelentő sajtótájékoztatóján elmondta: a vállalat 563 millió forint összegű fejlesztéséhez a kormány mintegy 282 millió forint támogatást biztosít.

A miniszter kiemelte: az elmúlt években Magyarország gazdasága úgy megerősödött, hogy ebben a nehéz időszakban is fejlesztésekkel és beruházásokkal tud reagálni a kihívásokra, és egyre több olyan vidéki vállalat van, mint a Berkemann, amelynek versenyképes termékeit a világon mindenhol megvásárolják.

Emlékeztetett: az elmúlt egy év a világjárvány következtében nagy egészségügyi és gazdasági küzdelem volt, amelynek során a magyar emberek életét, egészségét és munkahelyeit kellett és kell megvédeni. A kormány mindkét kihívásra a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva adott választ.

Szijjártó Péter szerint a külföldi elvárás Magyarországgal szemben az volt, hogy “ne keressen saját utakat”. Ennek megfelelve azonban “ezrekkel többen haltak volna meg, tízezrekkel többen fertőződtek volna meg és több százezren veszítették volna el a munkahelyeiket Magyarországon” – sorolta. Emlékeztetett rá, a magyar kormány úgy döntött, hogy keletről is vásárol oltóanyagokat.

Ennek nyomán, a mai napon Magyarország eléri azt, hogy 3 millió ember a koronavírussal szembeni oltásból legalább az első adagot megkapta. Ezzel az ország a beoltottak száma alapján, lakosságarányosan az Európai Unió második helyén áll. A külföldi elvárásokra hallgatva viszont “egymillióval több ember lenne kitéve a fertőzés veszélyének” – tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint folyamatosan azt lehetett hallani, hogy a világjárványnak természetes következménye a tömeges munkanélküliség kialakulása, és ezt kell majd kezelni. A kormány azonban “a szociális pénzosztás helyett támogatást ad azoknak a magyarországi vállalatoknak, amelyek beruházásokat hajtanak végre”. A fejlesztések felét kifizette, amiért cserébe a vállalatok kötelezték magukat arra, hogy nem bocsátanak el senkit – mondta.

A miniszter összegzése szerint, a programban 1434 vállalat vett részt, köztük a Berkemann Magyarország Bt. is, megmentve 270 ezer munkahelyet, “így Magyarország kormánya bebizonyította, hogy lehetséges volt megelőzni a tömeges munkanélküliség kialakulását”. Mint mondta: óriási szerepe van a vidéki vállalkozásoknak abban, hogy a magyar gazdaság tavaly beruházási rekordot döntött, Magyarország 100 milliárd euró fölött tudott exportálni, és ma már kishíján annyian dolgoznak, mint a világjárványt megelőzően – tette hozzá Szijjártó Péter.

A tárcavezető végül megköszönte a Bács-Kiskun megyei vállalatoknak, hogy “ebben a nehéz időszakban nem a leépítéseket, hanem a fejlesztéseket és ezáltal a munkahelyek megvédését választották”. Mint mondta, a magyar kormány beruházásösztönzési programja 67 megyei beruházás 90 milliárd forintnyi fejlesztéséhez összesen 32 milliárd forint támogatással járult hozzá, megőrizve mintegy 17 ezer 400 munkahelyet.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség fideszes országgyűlési képviselője hangsúlyozta: választókerületében a világjárvány kezdete óta a vállalatok beruházásaikhoz összességében több mint 8,5 milliárd forint támogatást kaptak. A cégek vezetőit arra biztatta: továbbra is éljenek az újabb és újabb lehetőségekkel, mert a kormány segítségére a jövőben is számíthatnak.

Balla Csaba, a Berkemann Magyarország Bt. cégvezetője kiemelte: a fejlesztés során megújulhat a kiskunfélegyházi, a móricgáti és a martfűi üzemük. A minisztérium által meghirdetett versenyképesség növelő támogatási program részeként gyártócsarnokot bővítenek, automata bőrdigitalizáló- és bőrszabászgépeket vásárolnak, illetve szoftverfejlesztéssel speciális cipőipari gépeket modernizálnak. Emellett napelemparkot telepítenek a félegyházi és a móricgáti telephelyükre is. A vállalat a beruházással összességében anyagtakarékosabb és hatékonyabb működésre tud áttérni – hangzott el.

A német tulajdonú Berkemann 135 éve kínál cipőt vásárlóinak, és a kiskunfélegyházi gyár Magyarország egyik legnagyobb cipőipari üzemévé nőtte ki magát. A Berkemann modelljeit ma már a világ több mint negyven országában viselik, és 1997 óta minden pár lábbelit Kiskunfélegyházán gyártanak.

A vállalat három telephelyen üzemel több, kisebb méretű környékbeli cipőipari cégnek bérmunka lehetőséget kínálva. Kiskunfélegyházi telephelyén megközelítőleg 250 ember, móricgáti üzemében 50, martfűi üzemében 60, a Solidus márka horvátországi gyárában pedig 200 munkavállaló gyárt évi több mint 650 ezer pár cipőt, és további 600 ezer gyógyászati segédeszközt.

A nyilvános cégadatok szerint a mintegy 370 embert foglalkoztató Berkemann Magyarország Bt. értékesítésből származó nettó árbevétele 2019-ben és várhatóan 2020-ban is mintegy 6,5 milliárd forint volt. A társaság árbevételének több mint 93 százaléka külföldi értékesítésből származik. A vállalat adózott eredménye 2019-ben 191 millió forint volt.

MTI

Kiemelt képünk forrása a Facebook/Szijjártó Péter.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!