Tudatossággal rengeteget spórolhatnánk az ételeken

élelmiszer étel szemét

Azon túl, hogy egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot spórolhatna a tudatos, otthoni élelmiszer-gazdálkodással, a jelenlegi pazarlás komoly környezeti problémát is okoz a világban - közölte a Klímapolitikai Intézet.

A pazarlás visszaszorítása az élelmiszertermelés karbonlábnyom csökkentésének egyik fontos területévé válhat a jövőben. Ezért egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogyan lehetne megoldani a már lejárt élelmiszerek és élelmiszermaradékok újrahasznosítását.

Mindez azért fontos, mert világszerte az előállított élelmiszerek csaknem egyharmada megy veszendőbe az ENSZ statisztikák szerint.

A kidobott élelmiszerek termeléséhez 1,4 milliárd hektár terület szükséges, ami a Föld mezőgazdasági területének csaknem 30 százaléka.

A Klímapolitikai Intézet szerint az élelmiszerellátási lánc bármely fázisában keletkezhetnek hulladékok, de a lakossági pazarlás mennyiségében felülmúlja az élelmiszeripar hulladéktermelését.

Az élelmiszerpazarlás akkor következik be, amikor olyan étel kerül a szemétbe, amelynek a hulladékká válása elkerülhető lehetett volna. Példaként a lejárt szavatosságú ételeket és a kidobott ételmaradékokat említették.

Kiemelték, hogy

a fejlett országokban egy emberre vetítve 105 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik évente,

ezzel szemben Afrikában és Ázsiában 8 kilogramm.

Magyarországról megjegyezték, hogy becslések szerint az országban 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, aminek a harmada keletkezik a háztartásokban.

Felidézték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016-os és 2019-es élelmiszerhulladék felmérését, amelyek szerint az országban egy átlagos lakos évente csaknem 68 kilogramm, illetve 65 kilogramm élelmiszerhulladékot termelt. A kidobott élelmiszerek 48,8 százalékánál elkerülhető lett volna a pazarlás.

A közlemény szerint így évente egy emberre vetítve mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik az országban, ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lett volna, ráadásul ezzel egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot tudna megspórolni.

Kiemelték, az élelmiszerpazarlásnak jelentős az ökológiai és vízlábnyoma, ezért a pazarlás csökkentésével nagy mennyiségű ívóvizet is meg lehetne takarítani.

A közlemény szerint az ünnepek (húsvét és a karácsony) alatt gyakran akár háromszor annyi adag étel is készülhet, mint amennyi szükséges.

Az élelmiszerpazarlás mérséklése a fogyasztói tudatosság növelésével, a vásárlás és tárolás megszervezésével, illetve a gyermekkori neveléssel ösztönözhető a leginkább. De emellett az élelmiszerlánc többi szereplőjének az együttműködésére is szükség van a probléma teljes orvosolása érdekében.

(MTI)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!