Kocsis Fülöp érsek: Az elistentelenedett világ azt gondolja, mindent megtehet
– Most, hogy elfogták a gödöllői templomgyújtogatót, mit gondol a támadás elkövetésének körülményeiről?
– Örülök, hogy megtudtam a nevét. Amikor megkérnek, hogy imádkozzam valakiért, mindig megkérdezem az illető nevét, hogy név szerint imádkozhassam érte. Így ezt a fiatalembert, Róbertet most már név szerint tudom említeni az imáimban. Ahogy hallom, szegény elég sok dühöt hordoz magában. Ezért az is feltételezhető, hogy valamilyen szernek a hatása alatt volt akkor is, amikor tettét elkövette, meg az elfogatása pillanatában is.
Ép elmével ilyet nem lehet csinálni.
Hiszen egyszerű emberi düh nem készteti az embert ilyen szörnyű cselekvésre. Viszont sokan segítettek is nekünk. Amint hallom, az önök szerkesztőségének jóvoltából még az anyagi kárunk is megtérül. Nagyon köszönjük.
– Hogyan dolgozta fel a templom közössége ezt a brutális támadást?
– Ami a közösségünk sebzettségét illeti, azt maga Krisztus gyógyítja be. Ilyenkor mindig még erősebben jövünk ki egy adott megpróbáltatásból. Azt nem mondom, hogy hálát adok Róbertnek, hogy ezt művelte, de az Úristen a legrosszabból is mindig ki tud hozni valami szépet, áldássá, tudja változtatni a legnagyobb bajainkat, ha mi úgy állunk hozzá.
Szent Pál ezt így fogalmazza meg: Akik Istent szeretik, azok minden a javukra válik.
A nagy ijedség után, egy hét elteltével azt mondhatjuk, túl vagyunk rajta. A gödöllőiek egyébként, úgy akarják rendbe hozni a templomot, hogy az eset emléke megmaradjon. Nem azért, hogy bosszúval gondoljanak erre az emberre, hanem a kiszolgáltatottságunknak és az Úristenre való rászorultságnak a jeleként fog ez ott maradni ebben a különleges templomban. Amikor ilyen helyzetbe kerül egy közösség, akkor egyrészt a keresztény hitének a próbáját is kapja. Másrészt ez egyfajta edzési lehetőség is: lehetőség arra, hogy gyakoroljuk a türelmet. Aki krisztusi módon, szelídséggel tud felelni, az kiállta a próbát. Vagyis hitelesen éli meg a kereszténységet. Amíg az ember eljut erre a pontra, addig sokszor kell önmagát legyőznie. Erre mondom én, hogy az efféle megpróbáltatások jó edzési lehetőségnek bizonyulnak, mert egy ilyen eset utáni tapasztalattal könnyebben lehet legyőzni a belső ellenérzéseket.
A támadásra nem ellenségesen felelünk, hanem békességgel.
– Mit gondol, volt a támadóban szándékos keresztényellenesség?
– Még azt is el tudom képzelni, hogy nem volt keresztényellenes indítéka. Igaz mindenféle ok nélkül senki nem gyújt fel egy templomot. A támadó sok dühöt halmozott fel magában, aminek erejével bemocskolta a szép templomunkat és képeinket, megpróbálta teljesen megsemmisíteni az ikonokat.
Számunkra az ikonoknak a világa az egyik legféltettebb kincsünk.
Talán egyszer megtudjuk, milyen indíték vezérelte a cselekedetét.
Azt kívánom, hogy az elkövető felismerje az isteni szeretetet és megtérjen
– A görögkatolikus egyház tart egy újabb támadástól?
– Mivel elfogták az elkövetőt, így nem kell attól tartani, hogy egy támadássorozat első állomása volt a gödöllői eset. A rendőrség gyors reagálásának köszönhetően hamar kézre került az elkövető. Ezért nem hiszem, hogy tartanunk kell újabb támadástól. Számunkra megnyugtató érzés, hogy megbízhatunk a hatóságokban, amiért külön köszönet jár nekik. Viszont továbbra is fenntartom, hogy szívesen találkoznék az elkövetővel. Valószínű egy ideig börtönben lesz, de utána vissza fog kerülni a társadalomba. Úgy gondolom fontos gyógyítani a lelkét, nagyon rászorul.
– A magyar közvéleményben egyre gyakrabban bántalmazzák a keresztény értékeket. Az ilyen megnyilvánulások felbátoríthatják az olyanokat, mint a gödöllői templomgyújtogatót?
– Úgy gondolom az ilyenfajta verbális támadások nem igazán károsak. Ennél sokkal veszélyesebb, amikor a keresztény értékrendek elleni támadások intézményesítve vannak. Nemzetközi szintű összefogással sokkal súlyosabb károkat tudnak okozni a közösségeinkben. Azt viszont veszélyesnek tartom, hogy félnünk kell a támadásoktól, ha kiállunk a keresztény értékrendjeink mellett.
Ami most nyugaton zajlik, idővel intézményesülhet itthon is.
– Átgyűrűzhet a Nyugat-Európában zajló keresztényellenesség Magyarországra?
– Kénytelen vagyok nem politikai korrekt módon válaszolni. Azok, akik az iszlám jelképeket kigúnyolják, és ennek nyilvánosságot adnak, ugyanabból az istenellenes közegből származnak, mint azok, akik a kereszténységet gyalázzák. Őket nem állítja meg semmi, számukra semmi sem szent. Nyugaton nem csak kifejezetten a keresztény értékrend elleni támadásról van szó, hanem az elistentelenedett világ azt gondolja azt, hogy mindent megtehet, mert hatalmasnak érzi magát. Ilyen értelemben a nyugati társadalom teljes mértékben a saját fészkébe piszkol, mivel ellehetetleníti a keresztény Európát.
A muszlim többségű országokban a keresztényellenes megmozdulásoknak a vallási indíttatása az mindig csak ürügy. Iraki látogatása során Ferenc pápa erre nagyon világosan rámutatott. A szentatya szerint vallási indíttatásból nem lehet erőszakot elkövetni.
Nincsen olyan vallás, amelyik az erőszakot és mások eltiprását tűzi ki célul.
Azt nem lehet vallásnak nevezni. Alapvetően az iszlám sem ilyen. Igaz tudjuk, Mohamed követői között vannak erőszakosabb irányzatot képviselő csoportok. Viszont sok magas rangú muszlim vezető felemeli szavát a szélsőséges irányzatok ellen, és figyelmezteti a hívő muszlimokat, hogy tartsák magukat távol a fundamentalista szervezetektől.
A török időkben gyakoriak voltak a képrombolások, a szentek szobrainak lefejezése. Szíriai utam során hasonlókat tapasztaltam, amikor a szélsőséges iszlamisták egy-egy monostor megtámadása után kiszúrták az ikonokra festett szentek szemét, arcukat összevagdosták. Nyilván ezek is elítélendők, mert pusztításra irányulnak.
Ami azonban ennél sokkal súlyosabb és ártalmasabb, az a jóléti társadalomból származó gőg és pökhendiség, amely előtt semmi se szent. Ez késztet egyeseket, sajnos sokakat, hogy burkoltan vagy nyíltan támadják a vallási értékeket. Minthogy a keresztény értékek a legkifinomultabbak, a legmagasabb rendűek a vallások között, ezért épp a kereszténység ellen követik el a legsúlyosabb támadásokat.
– Mi lehet a céljuk ezeknek az elkövetőknek?
– Az első indíttatás talán úgy fogalmazható meg, hogy az ember az Isten trónfosztására tör. Ő maga akar a helyébe ülni. Ezért aztán úgy gondolja, hogy mindent megtehet. Azonban a gyarló ember nem tudja, hogy a jóságos Isten mindent meg enged. Az Úr nem büntet. Nem száll le az égből, és nem küld le tüzes nyilakat. Minden megenged nekünk. Így az ostoba ember vérszemet kap.
Valóban mindent szabad, de nem minden válik a javunkra.
Azok, akik a keresztény erkölcsi értékeket támadják, úgy gondolják, hogy tudatos szabadosság nem szabhat gátat semminek, és azt csinálnak, amit akarnak. Ők úgy gondolják, hogy a keresztény értékrend korlátozza az ember szabadságát. Ezzel ellentétben a keresztény értékrend nem gátat vagy akadályt jelent, hanem medret ad az emberi akarásnak és az alkotói szándékának. A kereszténység elleni atrocitások mögött mindig a sátán van. Isten hosszú pórázra engedte a gonoszt, aki most nagyon csahol. Viszont, ahogy Szent Antal mondja: a keresztény ember felett nincs hatalma. A gonosz csak ugat, pofákat vág és rémiszteni akar, de nincs igazi hatalma.
Pokoliak ezek a támadások, de nem kell tőlük félni. Az Úristen megvédi a gyermekeit. Még ha szörnyűségek is történnek, minden a javunkra válik.
Mindehhez persze, nagy hitre van szükség.
– Hogyan kell kezelni egy ilyen támadás után kifakadó érzelmeket? Gondolok itt a szomorúságra és félelemre vagy a bosszú vágyára.
– Kétségtelen, hogy a sátán a másik oldalon is megjelenik. Nem csak rombolni akar, hanem el akarja pusztítani az emberek lelkét. Egyrészt félelmet kelt, másrészt bosszút késztet. Nyilván a saját belső indíttatásainkban ezt is megtaláljuk, és ökölbe szorul a kezünk, amikor ilyeneket látunk és hallunk. Nem könnyű megszabadulni a bosszú gondolatától. Azt tudni kell, ezek nem Krisztustól jövő gondolatok, hanem a sátántól származnak. Ezt egy keresztény embernek azonnal fel kell ismernie. A támadásokra csakis krisztusi feleletet adhatunk, aki azt mondja: Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is! Nyilván nem várjuk, hogy folytassák a pusztítást, mégis szelídséggel válaszolunk.
Áldjátok a ti üldözőiteket, áldjátok és ne átkozzátok – olvassuk a Szentírásban.
Ezzel az áldással tudunk válaszolni. Ez a hiteles keresztény válasz.
Amennyiben Ön is adakozni szeretne a gödöllői görögkatolikus templom javára, a technikai részletekről itt olvashat bővebben.
Eddigi adományaikat minden jóérzésű keresztény ember nevében köszönjük!
Kassab Adonis
Azbej Tristan a megrongált gödöllői templomban: A verbális keresztényüldözés fizikai tetté alakulhat
Keresztényellenes gyűlölet vezérelte a támadót – gödöllői parókus a Vasárnapnak
Kiemelt képünket a Hajdúdorogi Főegyházmegye bocsátotta rendelkezésünkre.
