Ezért nem kértek a kínai vakcinákból a nyugati döntéshozók
– A kínai Sinopharm vakcina használata után sürgősségi felhasználásra engedélyeztek egy másik kínai, a CanSinoBIO oltóanyagot Magyarországon. Mi az oka annak, hogy az Európai Unióban nem elfogadottak a kínai vakcinák? Vannak egészségügyi kockázatok?
– Egészségügyi kockázatról nem tudunk, holott ha lennének, most már tudnánk róla. Biztosak lehetünk abban, hogy az ellenérdekelt nyugati média – és a különböző szolgálatok – azonnal nagydobra vernék, ha valamelyik kínai vakcinának súlyos mellékhatásai lennének. Csak Kínában 64 millió embert oltottak már be, és azonkívül is milliókat, de egyelőre nem tudunk komoly mellékhatásokról.
Az Európai Unió azért nem engedélyezte a kínai vakcinákat, mert Kína nem adta be azokat engedélyeztetésre.
Kezdeményezni a gyártóknak kell, a kínai vállalatok ezt azonban nem tették meg egyik vakcinájuk esetében sem.
– Miért nem tették ezt meg?
– Egész egyszerűen nincsenek rászorulva sem az európai, sem az amerikai piacokra. Nem nyugaton akarnak eladni és profitot elérni. Van még hatmilliárd ember, aki szívesen venne kínai vakcinát, és ezeknek az igényeknek a kielégítése számukra is komoly kihívást jelent. Rájuk koncentrálnak, nem az esetlegesen akadékoskodó európaiakra. Ugyanis az uniós engedélyeztetés során benne lenne a pakliban, hogy esetleg beleszaladnának valamilyen pofonba, rosszindulatúan kezelt adminisztratív hibába.
Lehet, hogy az ügy elbírálásával az Európai Gyógyszerügynökség addig ülne, amíg az egész járvány véget nem érne.
Ebből Kína köszöni szépen, de nem kér. Mi azt gondoljuk, hogy Európa a világ közepe, de igazából nem az. Sem a vakcinagyártásban, sem pedig a felvevőpiac szempontjából nem vagyunk Kína fókuszában. 
– Hogyan került akkor a kínai vakcina Magyarországra?
– Az európai uniós szabályozás lehetőséget ad a tagállamainak arra, hogy az országaikban engedélyezzenek gyógyszereket a saját felhasználásukra. A magyar kormány pedig azt a politikai döntést hozta meg, amelynek eredményeképpen sor kerülhetett az engedélyeztetési eljárásra. Nem csak a kínai, hanem az orosz vakcina esetében is ez történt. Kínában sok minden másképpen van, mint Európában. Másképpen állnak az emberi jogokhoz, a demokráciához, a szólásszabadsághoz. Ráadásként az Egyesült Államok hatására nagyon rossz a PR-ja is. Természetesen más európai országok is megtehették volna, hogy engedélyezik a kínai vakcinákat,
de az ottani döntéshozók inkább bevállaltak pár tízezer pluszhalottat, csak azért, hogy a kínai vakcina behozatalával ne csökkentse az adott kormánypártnak a népszerűségét.
Nálunk a kormány azonban úgy kalkulált, hogy kisebb a bizalmatlanság a kínai vakcinával szemben, mint Nyugat-Európában. Nem látta indokoltnak azt sem, hogy azt csupán politikai okokból ki kellene zárni a piacunkról. Miután megfeleltek a magyar előírásoknak az oltóanyagok, azok felhasználásra kerülhettek. 
– Ilyen háttér mellett a kínaiak örömmel vették a magyar kormány vakcinaengedélyezését?
– Nézze, Magyarországot a súlyának megfelelően kezelik mindenhol Ázsiában, így Kínában is. Nem hinném, hogy pezsgőt bontottak volna a Sinopharm igazgatótanácsában, amikor kiderült, hogy pár millió vakcinát hazánkba is szállíthatnak. Nyilván pluszpontot jelent, hogy európai uniós tagállamban is használják a kínai vakcinát, de Magyarország szerepe nagyjából ennyiben ki is merül.
– A társadalom egy része bizalmatlan a kínai vakcinával szemben. Mindez a Kínáról, kínai termékekről alkotott korábbi vélekedések alapján dől el?
– Bizonyosan. Az évtizedek alatt kialakult egy – mára már anakronisztikus elképzelés –, mely szerint a „made in China” felirat egyenlő a gagyival. Tény, hogy a világ elsőnek valóban a rossz minőségű és olcsó könnyűipari termékei révén ismerkedett meg Kínával.
Ez azonban már a múlt, de a Kínáról megfogalmazott képet nehéz megváltoztatni.
Még annak ellenére is, hogy itt vannak például a Huawei telefonok vagy éppen a Lenovo laptopok melyek a valódi világszínvonalat képviselik. Az elmúlt évtizedek jelentős modernizációja ellenére az emberek fejében Kína megítélése nem változott meg. Ezek az elgondolások pedig nem különíthetők el a vakcinákról alkotott elképzelésektől.
– A Kelet és Nyugat egészen másképpen kezelte a koronavírus-járvány első évét. Mi lehet a kínai hatékony járványkezelés titka? Valós a siker vagy csak innen tűnik annak?
– Sok szempontból nem volt eredményes Kína járványkezelése: éppen ez az oka annak, hogy egy világjárvány lett belőle. Nem figyeltek oda, illetve igyekeztek eltusolni a fertőzéseket az első hetekben. Miután viszont a központi vezetés rájött, hogy óriási a baj Vuhanban, akkor gyors és drasztikus lépéseket vezetett be, hogy a bajokon úrrá legyen. Talán ez a fő különbség a nyugati és a keleti járványkezelés között, hiszen nemcsak Kína volt sikeres, hanem Tajvan, Dél-Korea és Japán is.
A nyugati országokban a kormányok azon gondolkodtak, hogy mennyi lehet az az esetszám, amelynél már nagyobb a politikai káruk, ha nem zárják le az országukat…
Kelet-Ázsiában ezekkel a mérlegelésekkel nem igazán foglalkoztak, amikor látták, hogy baj van akkor azonnal léptek. A saját szempontjaiból Kínán belül valóban sikerült megfogni a járványt, de addigra sajnálatosan kikerült a vírus az országból, és továbbra is jelentős gondokat okoz. 
– Mennyire valósak a mai kínai, alacsony megbetegedési számok?
– Teljes mértékben, az esetszámok valósak. Hallani lehet olyan közvélekedéseket, hogy a kínaiak biztosan kozmetikázzák az adataikat, de ez nem igaz. Tavaly januárban az eltitkolásaik következményében rájöttek, hogy nem lehet egy járvány ellen a félretájékoztatással küzdeni.
Egy ilyen veszélyhelyzetből csak az emberek együttműködésével lehet kiszabadulni, ehhez pedig a hiteles tájékoztatás elengedhetetlen.
Ma Kínában kevés a koronavírusos beteg, annak ellenére, hogy alig vannak korlátozások. Ha valahol mégis feltűnik egy-egy gócpont – mert ilyen azért előfordul –, akkor azt a komplett várost, lakónegyedet lezárják és letesztelik. Ezzel a módszerrel eddig mindig sikerült megakadályozniuk a helyi járványok további kibontakozását.
– A kínai gazdaságot mennyire pörgette fel, hogy tavaly szinte az egész világ tőlük rendelte a védőeszközöket?
– A kínai gazdaság már régen túl van azon a fázison, hogy néhány milliárd maszk és több millió lélegeztetőgép vagy egyéb egészségügyi eszköz jelentősen javítsa a gazdasági adatait.
Egyes iparágak valóban jól jártak, de a termelést, az exportot, a GDP-t nem a gumikesztyűk és a maszkok eladása jelentette, mindezek szerepe mindvégig marginális maradt.
Kína gazdasága az első negyedéves visszaesés után jelentősen javult. 2020-ban 2 százazlék feletti gazdasági növekedést produkált, ami annak ellenére, hogy az elmúlt negyven év legrosszabb adata. Mégis a kínai volt az egyetlen nagyobb gazdaság, mely pozitívban tudott maradni a világjárvány idején. Idén pedig 6–8 százalék között várható a gazdasági növekedésük, mely egyértelműen megmutatja, hogy Kína maga mögött hagyta a járványt.
Tóth Gábor
Kiemelt képünk illusztráció, forrás: MTI/Balázs Attila
