Németh Zsolt: Napirenden kell tartani a nemzeti régiók ügyét

Napirenden kell tartani a nemzeti régiók ügyét május 7-éig azokban az országokban, ahol a „tartalék aláírások” száma még nem elegendő - hangsúlyozta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a székely szabadság napja alkalmából Budapesten.

Németh Zsolt az európai polgári kezdeményezésről a Hősök terén megtartott sajtótájékoztatón beszélt, amelyet a járvány elleni intézkedések miatt szerveztek az ilyenkor szokásos megemlékezés helyett.

A politikus kiemelte: május 7-én zárul le a nemzeti régiókról szóló aláírásgyűjtés, amelynek keretei között egymillió aláírást kell összegyűjteni hét országból. Ugyan a küszöbértéket tíz országban már sikerült elérni, a tapasztalatok szerint az aláírások 10-15 százaléka érvénytelen – fűzte hozzá.

Németh Zsolt ezért a május 7-éig tartó időszak feladatának nevezte, hogy „sikerüljön elég tartalékot képezni” ahhoz, hogy akkor is meglegyenek a szükséges aláírások hét országból, amikor az Európai Bizottság hitelesíti őket.

Ezért – hangsúlyozta – május 7-éig napirenden kell tartani a nemzeti régiók ügyét azokban az országokban, ahol a tartalék nem elegendő. A kezdeményezésről elmondta, hogy az Európai Bíróság álláspontja szerint létre lehet hozni a nemzeti régiókat. Annak céljának nevezte, hogy az EU kohéziós politikájában a nemzeti régiók egyenjogúak lehessenek más többségi régiókkal.

„Sajnálatos módon az elmúlt évtizedek azt bizonyították, hogy a nemzetiségek által lakott régiók szisztematikus diszkrimináció áldozatai a fejlesztéspolitikában” – fogalmazott a Székelyföldet és a felvidéki Csallóközt példaként említve. Németh Zsolt ezen a ponton Dél-Tirol, az egyik legfejlettebb olaszországi régió példáját felhozva kijelentette, az autonómiáknak a gazdasági-társadalmi fejlődés területén is van létjogosultságuk.

A kormánypárti politikus álláspontja szerint

az EU-ban létre kell hozni egy nemzeti kisebbségvédelmi rendszert, ezért ébren kell tartani az unió felé ezt a nyomást annak ellenére is, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban „lesöpörte” a nemzeti régiókéval párhuzamosan futó, az őshonos nemzetiségek védelmét célzó kezdeményezést.

A székely szabadság napjával kapcsolatban arról beszélt, hogy székely vértanúk a szabadságharc leverését követően is hűséggel ébren tartották annak eszméit, és ezért megtorlás áldozatai lettek. Emlékük ápolása kiemelkedően fontos célkitűzése a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) – jelezte.

Németh Zsolt szólt arról is, hogy az SZNT az elmúlt években rendkívül sokat tett az erdélyi magyarság, a székelyek és az autonómia ügyének életben tartásáért. A civil szervezet 200 ezer aláírást gyűjtött az autonómia érdekében és a többi között elindította a szabadságnapi megemlékezéseket – sorolta.

Incze Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke felidézte, hogy március 10-én, a székely szabadság napján az 1848-49-es forradalom és szabadságharc székely vértanúira emlékeznek.

Ezen a napon, 1854-ben végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálffy Mihályt és Horváth Károlyt.

A Székelyföldért Társaság – a székely szabadság napja rendezvény helyett – a Hősök terén egy nagyméretű – székely és magyar nemzeti színeket megjelenítő – kokárda elhelyezésével hívta fel a figyelmet az autonómia megvalósításának – megfogalmazásuk szerint – haladéktalan szükségességére.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke és Incze Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke látható a Hősök terén tartott sajtótájékoztatón 2021. március 10-én. MTI/Balogh Zoltán