Franco tábornok utolsó szobrát is ledöntötte a spanyol baloldal
Az országban jelenleg a Spanyol Szocialista Munkáspárt és a radikális szélsőbaloldali Unidas Podemos koalíciója kormányoz, amely elkötelezett mindennel szemben, ami nemzeti és keresztény. Ebből a szempontból mindkét párt tökéletes szellemi örököse az 1936 és 1939 között dúló polgárháború „köztársaságinak” nevezett oldalának, amely az egyház megsemmisítésének szándékával a háború alatt 6832 (!) egyházi személyt – 13 püspököt, 4171 papot, 2365 szerzetest és 283 apácát – gyilkolt meg (egyes források szerint még ennél is többet). A köztársasági oldalon – amelyet a Szovjetunió is támogatott – olyan önkéntesek is megjelentek, mint a Rákosi-diktatúra rettegett alakja, Gerő Ernő, aki a „barcelonai mészáros” jelzőt itt kapta meg.
Mindezek ellenére a győztes háború után Francisco Franco tábornok kormányzása alatt viszonylagos megbékélés következett be a társadalomban. Regnálása idején jött létre az Elesettek Völgye is, amely egyszerre ad végső nyughelyet a harcoló felek (mindkét fél) polgárháborúban elesettjeinek. A 150 méter magas kereszt alatt elterülő temetőben áll egy kolostor is, amelyet még XII. Piusz pápa alapított azzal a céllal, hogy az itteni szerzetesek minden nap imádkozzanak a spanyolok békéjéért.
Azonban a baloldal nem akarja ezt a megbékélést. A 2004-ben hatalomra került Spanyol Szocialista Munkáspárt mindent elkövetett, hogy feltépje a sebeket. A történelmi tények meghamisítása mellett 2007-ben elfogadtak egy törvényt is, amely az ellenforradalom emlékeinek és Franco tábornok összes szobrának megsemmisítését rendelte el. Ennek alapján távolították el nemrég Spanyolország utolsó Franco-szobrát is Melillából.
Franco és Jose Antonio Primo de Rivera – az ellenforradalmi erők másik kiemelkedő alakja – is az Elesettek Völgyében volt eltemetve, ám 2019-ben a szocialista-kommunista kormánykoalíció exhumálta és elszállították onnan mindkettőjüket. A kormány további lépéseket fontolgat a hősi temető kapcsán: a 150 méteres keresztet le akarják dönteni, a bencés közösséget pedig el akarják űzni. Mindezekről az ügyekről, a szerzetesi közösség priorjával a Mandiner készített néhány hónapja interjút.
Chvála Márton