Gyulai Ákos: Az én keresztem

Nagyböjtre - Mindenki verse

Megnyitni szeretném ajkaim fohászra,
Rajzolok keresztet lassacskán magamra.
Pedig magam vagyok a keserves kereszt,
Szeretném elhagyni, keresztem nem ereszt.

Magához láncolt ő, nehezen viselem,
Vállaim megtörtek, talán van kegyelem.
Szívem még dobogja fájdalom sirámát,
Szeretném mondani keresztnek imáját.

Keserves most a csend, egyedül tükörnél,
Emlékek gyötörnek, de a csend nem beszél.
Egyedül bolyongok fel a Golgotára,
Nagyokat sóhajtok, talán utoljára.

Megtörten cipelem ágyamhoz keresztet,
Vigasztalom magam kereszt is szenvedett.
Latornak keresztje göcsörtös fából volt,
Krisztusnak keresztjén Istennek vére folyt.

Szent lett ez a kereszt, a vér megszentelte,
A görcsös keresztet idő emésztette.
Kapok-e életet, melyet Húsvét hozott,
Hordok-e keresztet, milyet Krisztus hordott?

 

Miskolc, 2021.02.24. 

 

Gyulai Ákos: Megálmodott templom

Gyulai Ákos: Sikoly – Lengyelországi tombolás

 

Kiemelt kép: Flickr