Soltész: Akadályozzuk meg a letűnt ideológiák utódainak visszatérését!

A letűnt ideológiák utódai visszatérésének megakadályozására szólított fel a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett csütörtöki online konferenciát megnyitó beszédében.

A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány által szervezett, „Tebenned bíztunk eleitől fogva…” – Egyházi személyek a Gulág fogságában című rendezvényen Soltész Miklós úgy fogalmazott: ne engedjük újra és újra meggyalázni az áldozatok emlékét, bagatellizálni százmilliók szenvedését. – Emlékeznünk kell, mert

bár más színek, más zászlók alatt, de ma is gyülekeznek az élet- és emberellenes ideológiák követői.

Ők azok, akik diktatúrát kiáltanak, másokat vádolnak, míg a mindennapokban diktatórikus eszközökkel irányítják a médiát, ha pedig hatalomra kerülnek a liberalizmus jegyében, minden más eszmét vallót elhallgattatnak. Ők azok, akik ismét demokratikus elveket hangoztatva, szépséges gondolatok és törekvések mögé bújva, anarchista módszerekkel akarnak országokat, nemzeteket vezetni – mondta a politikus.

Soltész Miklós szerint a XX. század az emberiség létezésének leggyalázatosabb, legpusztítóbb évszázada volt, a szörnyűséges világháborúk mellett két, magát szépségesnek feltüntető, de gyakorlatában ocsmány diktatúra tobzódott.

– Milliók szenvedését okozták, milliók haltak meg ideológiai emberkísérletük miatt

– fogalmazott. Hozzátette: nemzetünk tagjait a barna, nemzetiszocialista és a vörös, internacionalista szocializmus is sújtotta, utóbbi áldozataira emlékezünk február 25-én Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkára szovjetek általi elhurcolásának napján.

Az államtitkár szerint emlékeznünk kell, mert a kommunizmus szerte a világon százmillió halálos áldozatot követelt, mert a gyilkos eszme nem ismer sem Istent, sem hazát, nem tett különbséget sem az emberek, sem a nemzetek között, nem válogatott paraszt, földműves vagy munkás, egyszerű emberek és értelmiségiek, hívő vagy hitetlen, épp hogy hazatért zsidó ember, polgári vagy éppen kommunista nézeteket vallók közt sem.

Hozzátette: a kommunizmus 80 éven át pusztított Ázsiában, az amerikai kontinensen és Európában egyaránt, így Magyarországon is.

Az elnyomás máig nyomot hagyott a lelkekben, nem is felejthető el a dicsőségesnek hazudott Tanácsköztársaság 1919-ben legyilkolt több száz áldozata, a nemzet megnyomorítása és elárulása

– fogalmazott. Mint mondta, nem felejthetjük el azt a több mint négy évtizedet, melyben a kommunisták rettegésben tartották az országot. A ’40-es, ’50-es években kivégeztek közel 200 embert, B-listára helyeztek több mint 85 ezer tisztviselőt, elüldözték 200 ezer német honfitársunkat, szovjet mintára internáltak közel 50 ezer embert, kitelepítettek 15 ezret.

Több mint 500 egyházi személyt tartóztattak le, közülük sokakat megkínoztak, és utcára tettek 2600 férfi és 2000 női szerzetest

– sorolta. – Mintegy 700 ezer embert hurcoltak a Szovjetunióba a Gulágra, közülük több százezren soha nem térhettek haza, útközben vagy a táborokban pusztultak el – mondta. Hozzáfűzte: „forradalmunkat követően 229 halálos ítélet, közel 20 ezer ember szabadságvesztése és 13 ezer ember internálótáborba küldése jelezte, hogy a kommunisták továbbra is nemzetüket feláldozva gyakorolják a hatalmukat”.

Soltész Miklós szerint nem szabad feledni a konszolidáltnak bemutatott Kádár-korszak áldozatait sem, emlékezni kell „a KISZ-titkárokra, akik a felvételiken és az egyetemeken zaklatták a fiatalokat; a párttitkárokra, akiktől függött állás, előmenetel, fizetés; a propagandagépezetre, melyből utódaik máig merítenek, mely uralt médiát, kultúrát, könnyűzenét és sportot egyaránt”.

Az ünnepségen Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár arra emlékeztetett, hogy az Országgyűlés még 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává a kormány kezdeményezésére. Mint mondta, ezzel egy régi történelmi adósságot igyekeztek törleszteni, hogy méltóképpen „fejet hajthassunk a kommunizmus magyarországi áldozatai előtt”.

– A kommunista rendszer a legkönyörtelenebb és legalpáribb módszerrel nyomorította meg az ellenségnek kikiáltott embereket,

a korszakot a diktatórikus rendszerrel szembeni védtelenség jellemezte, az üldöztetés pedig mindennapossá vált – mondta. Szerinte

a kommunizmus bűneit a világ sokáig nem ismerhette meg, és ehhez nagyban hozzájárult az európai baloldal, hiszen ők a mai napig igyekeznek elhallgatni, jelentéktelenné tenni ezeket a gaztetteket

– fogalmazott. Hozzátette: „minket oktatnak demokráciából, miközben Marx-szobrokat avatnak, és hivatkoznak Marx és társai munkásságára, mintha már elfelejtették volna, hogy a marxizmus ideológiája világszerte tízmilliók halálához és százmilliók életének megnyomorításához vezetett”.

Nagyné Pintér Jolán, az alapítvány elnöke arról beszélt, hogy idén azért választották témaként a Gulágban raboskodó egyházi személyeket, mert példájukkal és hitük erejével szeretnének irányt mutatni a XXI. század csüggedő emberének.

MTI

(Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!